A mesterséges intelligencia széles körben és változatos formában jelenik meg majd a legtöbb irodai környezetben, leginkább látványosan azoknak a hangvezérelt digitális aszsisztenseknek a képében, amelyek az otthoni felhasználásban már megfelelően népszerűek, és így nemsokára elkezdenek majd beszivárogni az irodákba is. Így vagy úgy, de az MI-technológiák használata 2025-re alapértelmezett dolog lesz, még akkor is, ha jelenleg a személyiségi jogi és IT-biztonsági aggályok nagyban korlátozzák a bevezetéseket – derül ki a Gartner elemzőinek előrejelzéséből.

A piackutató londoni Digital Workplace Summit konferenciáján elhangzott prognózisokról az amerikai Computerworld közölt beszámolót. A lap a Gartner egy másik előrejelzését is idézi, amelynek alapján az okos hangszórókra fordított konzumer és üzleti jellegű költések már 2021-re elérik a 3,5 milliárd dollárt, és az azt követő két évben a digitális munkások 25 százaléka áll rá az MI-segédek napi rendszerességgel való használatára.

A Gartner alelnöke, Matthew Cain is rendesen odatette tette magát a digitális asszisztensek promóciójában, aki szerint annyira egyértelmű az Alexa vagy a Siri hozzáadott értéke a privát felhasználásban, hogy szinte érthetetlen, miért csak a következő évtizedben jelennek meg tömegesen is a hasonló eszközök a munkahelyeken. Ehhez mérten arra bíztatta a technológia iránt érdeklődő szervezeteket, hogy már most kezdjék el felépíteni a hang alapú asszisztensek telepítéséhez, kezeléséhez és biztonságos üzemeltetéséhez szükséges képességek felépítését.

Mi akarjuk megmondani, miben van szükségünk segítségre

A munkahelyeken természetesen nem csak az okos hangszórók formájában jelenik majd meg az MI. Jönnek a menedzsment-feladatokat támogató algoritmusok vagy az olyan beágyazott megoldások, amelyek az okos irodai technológiák keretei között a helykihasználás, a hűtés-fűtés, az energiahatékonyság, a készletezés vagy a kontextuális elemzésre épülő navigáció területén segítik a munkahely működését.

Mindezek értelmében a Gartner szerint nem életszerűek azok az aggodalmak, amelyek konkrét MI-vezérelt robotoktól féltik a jelenleg meglévő állásokat. A mesterséges intelligencia nagy léptékű alkalmazására ugyanis az ilyesminél sokkal prózaibb módon kerül majd sor: a piackutató egy másik elemzője szerint 5 év múlva az MI meghatározó, de jórészt láthatatlan kísérője lesz a mindennapos munkavégzésnek.

Bizonyos formában egyébként már ma is sokan kerülnek rendszeresen kapcsolatba valamilyen MI-alapú rendszerrel, például azon keresztül, hogy a szoftvergyártók most is gépi tanuló algoritmusokat integrálnak az irodai hatékonyságnövelő eszközökbe. Ez nem fog sokban megváltozni, csak kiszélesedik az MI alkalmazása, és az új készségek nagyjából egybevágnak azokkal az elvárásokkal, amelyeket a munkavállalók maguk is megfogalmaznak a mesterséges intelligenciával szemben. Senki sem akar ugyanis a gépektől szerezni válaszokat a komplikált kérdésekre, ugyanakkor a legtöbben hasznosnak tartanák az MI-t a hibák jelzésében, a szükséges információ gyors felkutatásában vagy a nagy adattömegek ugyanilyen gyors átfésülésében.

A Gartner a konferencián vázolt álláspontját úgy lehetne röviden összefoglalni az MI munkaerőpiaci hatásairól, hogy az több új álláshelyet teremt majd, mint amennyit megszüntet – egyszerűen azért, mert a hatékonyság növekedése az üzlet bővülését hozza magával, az utóbbi pedig munkahelyeket teremt. Az MI legelsősorban a rutinszerű feladatokat lesz képes részben vagy egészben átvenni, ami lehetőséget ad rá, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a szóban forgó feladatok emberközpontú, kreatív elemeire. A legtöbb állás így nem megszűnni, hanem "csak" folyamatosan változni fog.

A gépi intelligencia segíti a kreativitást, kivéve ha visszafejleszti

Mindennek látszólag ellentmondanak azok a tapasztalatok, amelyek szerint az MI nem mindenkiből pont a kreativitást hozza elő. Majdnem egy éve számoltunk be mi is a Bowery Farming nevű cégről, amely épületek belsejében, emeletes elrendezésben termeli a növényeket, és a munka irányítását is öntanuló gépi algoritmusokra bízza. Az alkalmazottak a Bloomberg riportja szerint itt kifejezetten elégedettek azzal, hogy egy gép utasításait kell követniük – a fizetésük bőven felette van az amerikai mezőgazdasági munkások medián bérének, miközben nem kell amiatt aggódniuk, hogy jól teszik-e, amit éppen tesznek.

Ugyanígy létező jelenség az úgynevezett "automation bias", vagyis hogy az emberek hajlamosabbak jobban hinni a gépeknek, mint az emberek (akár saját maguk) ellentétes értelmű döntéseinek. Ez nyilván necces dolog, amikor valaki teljes mértékben rábízza magát például egy önvezető képességgel rendelkező járműre, és így esélye sem lesz beavatkozni, ha veszélybe kerül az algoritmus hibás működése vagy leállása nyomán. Valószínű persze, hogy mindez máshogy csapódik le az irodai környezetben, mint egy farmon vagy akár az atomfegyverek bevetésekor, de a fentihez hasonló előrejelzéseket akkor is érdemes lehetőségként, nem pedig biztos receptként felfogni.