A 22 milliós Pekingben csak a legutóbbi hónapban két megelőző jellegű szmogriadóra került sor, ami eddig példa nélküli dolognak számít. A beszámolók szerint ez már azoknak a törekvéseknek az eredménye, amelyek a növekvő közfigyelem miatt a légszennyezés kezelésére és monitorozására irányulnak, ráadásul a 2022-es pekingi téli olimpia előkészületei is hatékony lépésekre ösztönzik a kínai döntéshozókat, mivel a szmog éppen a téli hónapokban sújtja leginkább a kínai főváros környékét.

Bárhol a világon bevethető

A kognitív számítástechnika, vagyis az az automatizált elemző gondolkodás, melyre a rendszerek gépi tanulás útján tesznek szert, ma már a levegő szennyezettségének előrejelzésében is a korábbinál sokkal szofisztikáltabb eredményeket biztosít. Ez nagyságrendben a levegőminőség tíz napra történő pontos előrejelzését jelenti, alapul véve az időjárási, forgalmi vagy területfelhasználási adatokat, figyelembe véve a valós idejű szennyezettségi mutatókat és azt a tényt, hogy a szennyezőanyagok kibocsátásának mértéke nem változik túlságosan gyorsan.

Az időjárás-előrejelzés, ehhez kapcsolódóan pedig a légszennyezettséggel összefüggő analitika az informatikai vállalatoknak is jó üzletet jelent. Az IBM és a Microsoft már nyélbe is ütötte Kínában az első kormányzati megrendeléseit: az IBM Pekingben hozta létre a helyi szakemberekkel közösen üzemeltetett "környezeti innovációs központját", amely a fenti riasztások technológiai hátterét biztosítja, a Microsoft pedig a téli olimpia helyszínein dolgozik az előrejelzéseken és a forgatókönyvek modellezésén.

A Reuters december végi beszámolójából kiderül, hogy a Microsoft már tartományi szintű megállapodásokat is kötött Kínában, az IBM pedig a világ egyik legszennyezettebb nagyvárosa, az indiai Delhi, illetve a dél-afrikai Johannesburg levegőminőségének modellezésére kapott megbízásokat. Az IBM szerint a gépi tanulásra épülő technológiák ma már lehetővé teszik, hogy a világ bármely pontján rendkívül gyorsan alkalmazásba állítsák ugyanazt az alaprendszert.

Következhet az üzleti felhasználás

A verseny természetesen nem csak a kormányzati megrendelésekért folyik. A megújulóenergia-iparág szereplői és fogyasztói például különösen érdekeltek az ilyen jellegű analitikai szolgáltatásokban: az IBM technológiáját Kínában már harminc napelem-farm használja a napsütés várható időtartamának előrejelzésében, de a technológia kifutását ugyanilyen jól szemlélteti a Microsoft Urban Air projektje és a hozzá tartozó okostelefonos alkalmazás is.

Az időjárás közvetett és közvetlen hatást is gyakorol a gazdaságra, az informatikai megoldásszállítók pedig komoly lehetőséget látnak benne, hogy az időjárás-előrejelzésben alkalmazott módszerek fejlődését szinkronban tartsák a rájuk épített üzleti döntéshozatali képességekkel. Legutóbb éppen az IBM kapcsán számolhattunk be róla, hogy a vállalat a becslések szerint 2 milliárd dollár körüli áron vásárolta fel a Weather Co. digitális üzletágát, ami valószínűleg nem az utolsó nagy befektetés az időjárás változásainak leginkább kitett iparágak támogatásába.