A felhasználók többségének akkor jut eszébe védekezni, ha már beütött a ménkű. Pedig folyamatos védekezésnél nincs hatásosabb. Csizmazia-Darab István írása.

Érdekes módon egy átlag felhasználónak legtöbbször egyáltalán nem izgatja magát azon, hogy vírussal fertőzött a gépe, mert például elhanyagolja a frissítéseket. Ám ha adatait – fájlokat, dokumentumokat, fényképeket – titkosítja egy zsaroló kártevő, szinte mindenkit azonnal érdekelni kezd a fertőzés és védekezés.

Az alábbiakban végiglépdelünk a zsaroló programok evolúciós állomásain, végül pedig a hatékony védekezéshez is szolgálunk néhány hasznos jó tanáccsal.

De mi az a ransomware?

Ransomware-nek –  ezt a kategóriát magyarul zsaroló programnak szokás hívni – a váltságdíjat követelő kártevőnek nevezzük. Az ilyen programok titkosítják az eszközeinken található fájlokat, és utána váltságdíjat követelnek a rendszer vagy a fájlok feloldásáért.

Elsősorban e-mailek, csatolmányok (.zip, .exe) mellékleteiben, illetve fertőzött weboldalak fertőzött reklámjai (malwertising) terjesztik, de megtalálhatóak fájlcserélőkön az ún. warez programokban, de botnetek is terítik. Az sem ritka, hogy USB-s eszközökkel próbálják terjeszteni, ahogy az sem, hogy sebezhető vagy nyitott RDP-n (Remote Desktop Port) keresztül juttatják a célgépbe.

Ma már egész kis iparág alakult ki az ilyen programok körül. "Bagóért" kínálnak ransomware-készítő, -terjesztő készletek is nehezítik a helyzetet. Manapság már 400 dollárért is lehet kapni olyan Cryptolocker/Cryptowall kitet, melyhez teljes körű technikai támogatás jár.

A zsarolók általában 100-500 eurónyi összeget követelnek a titkosítás feloldásáért, ám a váltságdíjat szinte mindig a virtuális és nehezen lenyomozható bitcoinban kell fizetni. A lenyomozhatatlanságot segíti az is, hogy a károkozó távoli kommunikációs szervere (C&C) általában az anonimitást biztosító TOR hálózaton található, ami a hatóságoknak alaposan megnehezítik a felderítést.

A váltságdíj megfizetésére jellemzően 48 vagy 72 órás határidőt adnak a támadók. Ha a határidő lejár, a zárolt adatok végleg elvesznek.

Az ilyen támadások célja egyértelműen a könnyű pénzkereset. A ransomware komoly pénztermelő ágazattá vált. A jó a megtérülési arányra jellemző, hogy az FBI szerint a ransomware-támadásokat végrehajtó bűnbandák havi bevétele egymillió dollár körül mozog – természetesen adómentesen. A jó megtérülés azonban az egész "iparágra" igaz. Az USA-ban már 2008-ban több pénzt termelt a bűnözőknek a kiberbűnözés, mint a drogkereskedelemből: egyes becslések szerint 105 milliárd dollárt kaszáltak.

Negyedszázada velünk élnek

Az első ransomware megszületését egy 1989-es esethez kötik. Egy cég AIDS-szel kapcsolatos információs floppylemezeket küldött szét huszonhatezer egészségügyi intézmény címére. A lemez egy aljas programozási trükkel operált, és egy saját algoritmus alapján folyamatosan titkosította a merevlemezen az állományokat és a könyvtárakat. A 99 újraindítást követően az elkövető kinyomtatott üzenetében egy panamai postafiókba kért váltságdíjat. Később sikerült elfogni készítőjét. Kiderült, hogy Joseph L. Popp, aki Panamában a PC Cyborg Corporation nevű céget jegyezte, közel egy évig készítette elő ezt az akcióját.

A detektált zsaroló programok mutatta trend az ESET LiveGrid adatai alapján

(Forrás: ESET)

A biznisz azonban az utóbbi pár évben pörgött fel igazán. A manapság ismert újszerű fenyegetést alkalmazó zsarolóprogramok mostani hullámának első darabja a CryptoLocker volt. A 2013. szeptemberében felbukkant károkozó 1024, később pedig 2048 bites egyedi aszimmetrikus RSA kulcsot alkalmazott, azaz más kulcs kell a titkosításhoz, és más a feloldáshoz. A titkosítás folyamán végigment minden felcsatolt meghajtón, USB tárolón, hálózati meghajtón, illetve megosztáson.

A következő jelentősebb kártevő a 2014. áprilisában felbukkanó CryptoWall volt. Ez 500 dollárnyi bitcoint követelt a titkosítás feloldásáért. Csak 2014 márciusától augusztusáig több mint 600 ezer PC-t fertőzött meg. Egyes statisztikák szerint ebben az időszakban 5.2 milliárd fájlt titkosított, és összesen 1,1 millió USD váltságdíjat zsebeltek be vele a bűnözők.

A zsarolók is egyre gyorsabban fejlődnek

A ransomware-ek fejlődése eleinte lassú volt, később azonban felgyorsult. A CryptoWall után alig két hónappal, 2014 júniusában tűnt fel a CTB-Locker. Nevét a RSA-nál erősebb Elliptical Ccurve Cryptography (ECC) titkosítás után kapta: a CTB a Curve-Tor-Bitcoin rövidítése. Szintén adott lista szerinti kiterjesztésű állományokat keresett. A feloldásért már 8 bitcoint követelt.

A CTB-Locker újszerű módszerrel erősítette a fizetési hajlandóságot. Az áldozat tesztelhette, hogy valóban működik-e a visszaállítás: 5 tetszőleges állományt ingyen helyreállíthatott. A zsaroló egyébként 96 órát, azaz 4 napot adott a váltságdíj kifizetésére, és ha az nem érkezett meg, duplázta a követelt összeget.

Abból is látszott a ransomware-ek fejlődése, hogy a CTB-Locker már nem csak a windowsos gépeket támadta. Lényegében minden alternatív platformon működött.

Szintén 2014 júniusában jelent meg a Simplocker, amely androidos eszközök SD-kártyáit titkosította. Szerencsére a legelső változatban volt egy durva kódolási hiba, így a jelszóhoz konstansként hozzá lehetett férni.

Egy elhagyott zsaroló

2015 februárjában járunk, amikor feltűnt TeslaCrypt. Ez az Adobe Flash egy meghatározott sebezhetőségét (CVE-2015-0311) használta ki, és 1,5 bitcoint követelt. Érdekessége főleg abban rejlik, hogy a szokásos állománytípusok titkosítása mellett a játékfájlok, játékállások fájljaira is veszélyt jelentett, emiatt az aggódó játékosok talán nagyobb arányban fizettek. Érdekesség, hogy épp a napokban derült ki, hogy a TeslaCrypt fejlesztői felhagytak a károkozó továbbfejlesztésével, sőt a mesterkulcsát is közzétették, aminek a segítségével el lehetett készíteni egy visszafejtő programot.

A fejlődés velejárója volt, hogy egyre gyakoribbak voltak az Android platformot támadó károkozók. A 2015 szeptemberében felbukkanó LockerPIN például képes volt megváltoztatni a készülékek PIN kódját, lezárta a készülék képernyőjét. A feloldásért 500 dollár váltságdíjat kért.

A tavalyi év egyik legkellemetlenebb darabja azonban a Power Worm volt. Az októberben készült ransomware a 2 bitcoint követelt a feloldásért, ami után jött a kellemetlen meglepetés. A zsaroló kártevő ugyanis hibásan volt megírva, így hiába fizetett valaki, esélye sem volt arra, hogy adatait visszanyerje.

A folyamatos fejlesztés eredményeképpen tavaly a korábbi kártevők új változatai is felszaporodtak. Például 2015 novemberében jött a CryptoLocker 4.0, amely már nemcsak a fájlok tartalmát, hanem a fájlneveket is titkosította. Így viszont azt sem lehetett már felmérni, hogy pontosan mi veszett el, ahogy az a lehetőség is elveszett, hogy az ingyenes teszt visszaállítással a legértékesebb fájljainkat visszaszerezzük.

Mérföldkő: Linux.Encoder.1

Tavaly novemberben fontos mérföldkőhöz ért a ransomware-világ: megjelent a Linux.Encoder.1. Ez ugyanis a LAMP (Linux, Apache, MySQL, PHP) webszervereket támadta – azaz a zsarolók itt már vállalati rendszerek ellen támadtak. A Linux.Encoder.1 380 dollárnyi bitcoint követelt a titkosítás feloldásáért. A program azonban szerencsére kezdetleges volt, így rövid idő után készült hozzá univerzális visszakódoló, amellyel fizetés nélkül helyre lehetett állítani az állományokat.

A Chimera, amely decemberben jelent meg, azonban már profi volt, ráadásul kétféle módon is zsarolta a vállalatokat. A TOR hálózaton keresztül kommunikáló kártevő ugyanis a titkosított állományokat nem csak zárolta, hanem nemfizetés esetén fel is töltötte azokat egy nyilvános weboldalra.

Ha nem fizetünk, a Chimera mindent nyilvánosságra hoz

Az idén áprilisban megjelent Samsam szintén a vállalati körre specializálódott: javítatlan Red Hat JBoss vállalati szervereket keresett, és azokat fertőzte meg. Ennek során RSA kulcspárt generált. A feloldásért 1 bitcoint követelt gépenként, és a beszámolók szerint rengeteg vállalat, közintézmény (például kórház) szerepelt az áldozatok között.

A Locky, amely idén februárban jelent meg, Word dokumentumban, a fájlba ágyazott makró segítségével terjedt. Ha a felhasználó engedélyezte a makrók futását, fertőzött. A Word és Excel fájlokat titkosította, és eközben eltávolított minden árnyékmásolatot (VSS, Volume Snapshot Service). Plusz "szolgáltatásként" ha talált a gépen bitcoinos pénztárca fájlt (wallet.dat), azt is megrongálta, hogy a váltságdíjat fizető csak bitcoin vásárlásával tudjon fizetni.

Nincs védett platform!

Két hónapja megjelent az első valódi zsaroló Macintosh OS X-re. A KeRanger a Transmission nevű torrentkliensben terjedt el annak hivatalos weboldalról úhy, hogy Transmission 2.90-es verziójának március 4-i kiadását ismeretlenek eltérítették, és egy hamis verzióra irányították a letöltőket. Mivel a kártékony csomag rendelkezett érvényes fejlesztői aláírással, így a 10.8-al bevezetett Apple Gatekeeper Execution Prevention védelmi technológia sem volt képes megállítani.

A sötét oldalon gőzerővel folyó fejlesztések egyik érdekes terméke a Cerber (Kerberosz, a görög mitológiában az alvilág kapuját őrző háromfejű kutya). Ez szintén márciusban bukkant fel. Az AES titkosítást használó zsaroló programnál 1,24 bitcoin volt a váltságdíj, ami nem fizetés esetén hét nap után duplázódott. A Cerber a fenyegetést is kimaxolta: egy robotszerű géphang 12 nyelven (: angol, francia, portugál, török, német, kínai, lengyel, spanyol, japán, olasz, arab, holland) mondott el egy fizetésre felszólító hangüzenetet. A másik izgalmas momentumként a károkozó ellenőrzi, hogy a számítógép a Szovjetunió utódállamaihoz tartozik-e. Ugyanis az ottani gépek ellen nem indít támadást, azaz nem titkosít.

A vírusírók is hibázhatnak

A március a ransomware-ek nagy hónapja volt. Akkor jelent meg ugyanis a Petya trójai, amely újabb fejlődési állomást jelez. Már nem csak titkosított, hanem a teljes meghajtót vette célba. Módosította a meghajtón az MBR-t (Master Boot Record), és titkosította az MFT-t (Master File Table). A feloldásért 0,9 bitcoint követelt. Szerencsére készítője a kevésbé biztonságos Salsa10 algoritmust használta a titkosításhoz, így lehetett készíteni ellene egy univerzális visszaállító segédprogram. Az ingyenes program, amely a GitHubról letölthető, azonban elég "pilótavizsgás", így csak a gyakorlottabbaknak ajánlható.

Csizmazia-Darab István
Az IT-biztonsági szakértő a Sicontact munkatársa. Évek óta vezeti a sikeres Antivírus blogot. A cikk a CIO Hungaryn május 5-én elhangott előadás cikké formált változata.

Hasonlóképpen járt a Jigsaw is, amely szintén áprilisi termés. A horrorfilmekből visszaköszönő alakkal jelentkező kártevő 0,4 bitcoint követelt. A károkozó egy kegyetlen játékkal próbálta gyorsítani a fizetést: 60 percenként fájlokat törölt: az első órában egyet, a másodikban kettőt, aztán négyet, és így tovább a kettő hatványai szerint. A Windows újraindítását extra büntetéssel sújtotta: ilyenkor egyszerre törölt 1000 fájlt véglegesen. Szerencsére azonban a Jigsaw írója sem végzett tökéletes munkát, így elkészülhetett ellene az univerzális helyreállító, a JigSawDecrypter, amely számos helyről letölthető.

Fertőzött hirdetések JavaScript kódjával terjedt (malvertising) összeállításunk utolsó darabja, a Cyber.Police, amely szintén a múlt hónapban jelent meg. Az Android rendszereket támadó károkozó újított a váltságdíj terén: nem bitcoint kért a képernyőzár feloldásáért, hanem két 100 dolláros Apple iTunes ajándékkártya-kódot. A Cyber.Police ugyan eltávolítható gyári resettel, de ez adatvesztéssel jár, már ha nincs rendszeres mentésünk képeinkről, videóinkról, adatainkról.

Frissesség, éberség... ez nem stréberség

Mit lehet tenni, ha egy ilyen kártevő bejut a gépünkbe? Mindenekelőtt a megelőzésre kell koncentrálni. A fertőzés esélye jelentősen csökkenthető ugyanis, ha az operációs rendszerünket és alkalmazásainkat gondosan és időben frissítjük, haladéktalanul telepítjük a megjelenő biztonsági javítófoltokkal, valamint valamilyen külső gyártótól származó teljes körű internetbiztonsági csomagot – vírusirtót, tűzfalat, kémprogram elleni modult stb. – használunk.

Hasznos tud lenni az is, ha szokásunká válik, hogy óvatosan, azaz biztonságtudatosan kezeljük a spameket, e-mailek mellékleteit. Emellett technikai trükköket is bevethetünk, például a letilthatjuk a %APPDATA%, %TEMP% programfuttatást, a tűzfalon blokkolhatjuk a TOR forgalmat, vagy letilthatjuk a távoli asztal kapcsolatot (RDP).

Fontos az is, hogy a biztonsági szoftverekből a legújabb termékverzió fusson, megfeleően konfigurálva. Érdemes beállítani az olyan szolgáltatásokat – az ESET-nél például a felhőalapú Live Gridet –, amelynek segítségével a számítógépek ellenőrzése és az új kártevők felismerése még gyorsabbá és hatékonyabbá válik. A LiveGrid egyébként aktívan blokkolja a zsarolóprogramok folyamatát is.

Fizessünk?

Essen pár a szó a váltságdíjról is. A biztonsági cégek ezt – az emberrablási esetekhez hasonlóan – nem javasolják. Mivel ilyenkor bűnözőkkel üzletelünk, nincs garancia nincs arra, hogy egyáltalán kapunk valamilyen működőképes visszaállító kódot. A legtöbb esetben a fizetés után nem érkezik semmi. Éppen ezért a legfontosabb a megelőzés, amihez hozzátartozik a rendszeres adatmentés is. Enélkül nagyon kicsi az esélyünk az adatvesztés elkerülésére.

Zárásképpen hadd villantsak fel egy szokatlan szempontot. Csányi Vilmos etológus egyik kedvenc példájával élve: ha a távoli marslakók vizsgálnák a földlakók mostani, zsaroló programmal kapcsolatos helyzetét, akkor szemúk előtt szépen kirajzolódna az evolúció. Mert mit is próbált már évek óta minden IT-biztonsági szakértő megértetni a felhasználókkal? Hogy legyen mentés. Ez a figyelmeztetés azonban sokszor süket fülekre talált.

A mostanra már több ezer fajtát, variánst felvonultató zsaroló kártevők azonban – és ezt látják a marslakók a távolból – képesek voltak arra, hogy rábírják a felhasználókat, hogy fontos állományaikat rendszeresen mentsék külső adathordozóra. Jó esetben más kárán, kevésbé jó esetben a saját kárukon tanulták meg mindezt. Földlakóként elszenvedni ezeket a megpróbáltatásokat nem kellemes, de távolról nézve a fejlődés látható: egyre többen megértik a gondos mentés fontosságát.

Biztonság

Bezúzza okostelefonos VR-szemüvegét a Google

A mobilról működtethető Daydream nem igazán érdekelte a felhasználókat, a társaság innentől a kiterjesztett valóságra és az AR alapú szolgáltatásokra koncentrál.
 
Hirdetés

A gyártóipar digitális ébredése

Hogyan teremtenek új generációs ügyfélélményt a digitális platformok?

Elméletben korlátlanok a lehetőségek a virtuális és a kiterjesztett valóság előtt, de a gyakorlatban még mindig nem találta meg a helyét a két technika. A közeljövő azonban formabontó szolgáltatásokat ígér.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.