A Cisco a vártnál gyengébb első negyedéves eredményekről és még borúsabb növekedési kilátásokról számolt be szerdai jelentésében. A vállalat bevételei a várakozásoknál kisebb mértékben, 2 százalékkal 12,09 milliárd dollárra növekedtek az október 26-án véget ért pénzügyi időszakban, a második negyedévre pedig 8-10 százalékos csökkenést prognosztizálnak, sőt visszaesést jósolnak a jövő év első felében is. A gyenge teljesítményt elősorban a kínai piacon és a fejlődő országokban tapasztalható forgalomcsökkenés magyarázza, amelyben a tavasszal kirobbant, világméretű lehallgatási botránynak is komoly szerepe van.

Köszönik a magas labdát

Az USA-ban még tavaly zárult le egy kongresszusi vizsgálat, amely végül megállapította, hogy több kínai gyártó (így a Huawei vagy a ZTE) túl szorosan kötődik a kínai államhoz és a hadsereghez. Termékeiket nemzetbiztonsági kockázatnak minősítették, gyakorlatilag kizárva az érintett cégeket az állami tenderekből. A lehallgatósdi kiváló lehetőséget biztosít a saját világvállalatait építgető kínai vezetésnek, hogy a felháborodást meglovagolva a hazai beszerzéseket szorgalmazza. Bár a Cisco a trend egyik első és ezidáig leglátványosabb vesztese, az elemzők szerint a dolog az Egyesült Államokban működő technológiai óriáscégek többségét érinti.

A Ciscót sokan a Huawei elleni amerikai szankciók áldozatának tartják, amennyiben a kínai vezetés célzott válaszáról van szó – erre utal, hogy a vállalat kisebb versenytársa, a Juniper Networks éppen a héten közölte, hogy a Snowden-ügy eddig nem volt érzékelhető hatással az ázsiai és csendes-óceáni térség forgalmára. Ugyanakkor az iparági barométernek tekintett IBM októberi pénzügyi jelentésében szintén több mint 20 százalékos bevételcsökkenésről számolt be a kínai piacon, ami cégszinten is 4 százalékos profitcsökkenést eredményezett, és a vállalat harmadik pénzügyi negyedévében a fejlődő piacokon (így a BRIC országokban) sem teljesített jól.

Hazai finomságok közvetlenül a termelőtől

Ahogy a Cisco pénzügyi vezetője is kifejtette, nehéz számszerűsíteni, hogy a visszaesésért mekkora részben tehetők felelőssé a politikai törekvések, illetve a makrogazdasági hatások. A Cisco minden bizonnyal a legsebezhetőbb amerikai szállítók között van, amennyiben a Huawei és a ZTE személyében két kompetitív hálózatieszköz-gyártóval kell versenyeznie Kínában. Az olyan területeken, mint például a félvezetőipar vagy az adatbázis-piac, a kínai vállalatok egyelőre kevésbé versenyképesek, így sok esetben a felsőkategóriás termékeket vagy amerikai partnertől szerzik be a megrendelők, vagy sehonnan.

A tendenciák ezzel együtt nyilvánvalónak tűnnek. A legfőbb kínai gazdaságtervező testület, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság például a nyáron tette közzé a pénzintézetekre, az ipari irányítási rendszerekre vagy éppen a cloud szolgáltatókra vonatkozó kiberbiztonsági minősítő rendszerét, amelynek alapján már egy maréknyi hazai szoftvergyártó megszerezte a legmagasabb besorolást az illetékes minisztériumtól. A Reuters beszámolója szerint ezek egyike, a China National Software & Service nevű társaság a Snowden-botrány kirobbanása óta 250 százalékkal növelte forgalmát az előző év megfelelő periódusához képest.

A kínai védelmi minisztérium augusztusban közölte, hogy biztonsági aggályokra hivatkozva vizsgálatot kezd a tipikusnak mondható felsőkategóriás adatbázis- és adattárház-architektúrát szállító IOE vállalatokkal, vagyis az IBM-mel, az Oracle-lel és az EMC-vel szemben.