Jelenleg is rohamtempóban zajlik az informatika átalakulása, ahogy az IT folyamatosan reagál az üzleti folyamatok legújabb kori változásaira. Ezek a változások tulajdonképpen az összes létező iparágban megtapasztalhatók a kereskedelemtől az egészségügyön át a gyártóiparig, a hajtóerőt pedig a vásárlók és ügyfelek egyre növekvő elvárásai jelentik, mint amilyenek a valós idejű reakciók, az állandó hozzáférés vagy a naprakész információ.

A cloud sokak szerint az IT leghatékonyabb eszköze a változások lekövetésére vagy akár irányítására, mivel nem csak az említett elvárásokat képes kielégíteni, de belátható időn belül az egymás után felbukkanó új technológiák alkalmazására is megfelelő platformot biztosít. A felhőben már minden esély megvan az open source platformok eddig elmaradt győzelmére, közülük pedig kiemelkedik az OpenStack, amelyet egyre többen a közeljövő felhőplatformjának tartanak.

Ezen a véleményen van Alan Clark, az OpenStack Alapítvány igazgatótanácsának tagja is, akivel a Mitaka nevű OpenStack-kiadás áprilisi megjelenése kapcsán beszélgettünk a projekt jellemzőiről. A legfrissebb verzió könnyebb kezelhetőséget, magasabb fokú skálázhatóságot és színvonalas végfelhasználói élményt ígér, köszönhetően egyebek mellett a fejlesztések új irányírási modelljének és a projekt szervezeti stabilizációjának.

Globális fejlesztés és felhasználás

Alan Clark, SUSE
az OpenStack és a Linux Foundation igazgatótanácsi tagja

Az OpenStack globális jellegét jól mutatja, hogy több mint 37 ezer felhasználója a világ 178 országában dolgozik közel 600 vállalatnál és szervezetnél – maga a Mitaka több ezer mérnök közreműködésével jött létre, és majdnem 300 céges közreműködő járult hozzá saját kódrészletekkel. Bár részletes regionális adatok nem álltak rendelkezésére, Clark kiemelte, hogy az európai szakemberek hozzájárulása meghatározó az OpenStack projektben.

A felhasználás tekintetében ugyanilyan változatos az OpenStack háttere, mind a korai bevezetésekre, mind a teljes adaptációra a világ legkülönbözőbb pontjain akadnak példák. Ami azonban ennél is fontosabb, az OpenStacket próbálgató ügyfelek tábora egyenletes regionális eloszlásban növekszik – tulajdonképpen nincs már olyan földrajzi régió, ahol nem működnek üzleti célú telepítések.

A céges szerepvállalás mellett meghatározó a magánszemélyek hozzájárulása is, akik dokumentációk készítésével, dizájn- és marketingtevékenységgel, termékmenedzsmenttel vagy akár felhasználói visszajelzésekkel és legjobb felhasználási gyakorlatokkal segítik az OpenStack fejlesztéseit. A közreműködés amúgy önkéntes alapú: leegyszerűsítve a kérdést, hiába is állna elő bárki olyan követelményekkel, amelyekhez senki sem hajlandó kódot írni.

Négyszeresen is nyílt platform

Az OpenStack szervezeti felépítésében mindezek alapján igen hangsúlyos a közösségi jelleg, a tisztségviselőket minden esetben választás útján jelölik ki. Ez az egyes projektek esetében is azt jelenti, hogy a projektvezetőket a programkód létrehozásában ténylegesen közreműködők választják, így Alan Clarknak például az igazgatótanács tagjaként sincs semmilyen beleszólása mondjuk a Nova (a számítási erőforrások felhasználását vezérlő technológia) fejlesztésének irányításába.

A bizalomra és a reputációra épülő rendszer megakadályozza, hogy valamely közreműködő szervezet átvegye az irányítást egyes programokon vagy akár a teljes OpenStack projekten belül. Maga az igazgatótanács igen nagy létszámú, biztosítva a független fejlesztők képviseletét is, a szavazások során pedig jellemzően a közösség érdekei érvényesülnek a lehetséges céges érdekekkel szemben.

A hangsúly tehát a teljes nyitottságon van, ami nem merül ki az open source licencek és a nyílt forrású eszközök felhasználásában. A kezdeményezés "four opens" néven emlegetett alapelvei – vagyis a nyílt forrás, a nyílt dizájn, a nyílt fejlesztési folyamatok és a nyílt közösség – garanciát jelentenek a teljes átláthatóságra, mivel az OpenStacken belül a gyakorlatban nem léteznek zárt ajtók mögött hozott döntések.

Ahol az ingyen munka kifizetődik

Az önkéntesség az OpenStack működésének pénzügyi hátterét is meghatározza: az alapítvány működését biztosító, az infrastruktúrát üzemeltető, a közösségi aktivitást és az újonnan csatlakozók képzését koordináló vagy a rendszeres meetingeket szervező munkatársak mellett mindenki ingyenes munkát végez, a vezetőségtől a projekteket irányító szakembereken át a programozókig.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a magánszemélyek nem profitálhatnak az OpenStack közösségében végzett munkájukból.

Egyrészt első osztályú szakmai tapasztalatot szerezhetnek a legkülönfélébb szervezetektől és környezetekből érkező szakemberek mellett, akik révén kapcsolati hálójukat is bővíthetik. Clark emellett úgy látja, hogy a valódi iparági innovációk és általában az új technológiai trendek – a szoftver alapú tárolás és hálózat, a big data vagy az IoT – ma már jellemzően open source környezetben fejlődnek. Így mindazok, akik fejlődni akarnak, és a legújabb technológiákkal kívánnak dolgozni, az OpenStack projekten keresztül komoly támogatást szerezhetnek karrierjük építéséhez.

Egymásból profitálnak a versenytársak

Az OpenStack projektet támogató több száz cég között olyan neveket találunk, mint az AMD, a Canonical, a Cisco, a Dell, az Ericsson, a HP, az IBM, az Intel, a NEC, a Rackspace, a Red Hat vagy a VMware. Az OpenStacket ugyancsak támogató SUSE iparági kezdeményezésekért, szabványokért és nyílt forráskódú szoftvermegoldásokért felelős igazgatójaként Alan Clark elmondta: a céges kontribúció az OpenStack esetében sem nélkülözi a kompetitív jelleget, de a fejlesztéseket így is a résztvevők szoros együttműködése határozza meg.

Maga a SUSE egyébként négy éve támogatja a projektet, és már a hatodik kiadott verzió fejlesztéséhez járult hozzá a társaságra jellemző nagyvállalati koncentrációval. A SUSE mérnökei elsősorban a kód stabilitásán és biztonságán dolgoztak, figyelmet fordítva a nagyvállalati ügyfelek által igényelt egyszerű telepítési modellekre. Ezek a környezetek csak a legritkább esetben alapulnak egyetlen szállítóra, így kiemelt fontosságot tulajdonítanak a különböző virtualizációs megoldások és általában a hibrid felhős környezetek támogatásának.

Az OpenStack erejét Alan Clark éppen az eltérő piaci fókusszal rendelkező szállítók open source alapokon zajló kooperációjában látja, ami különféle utakon és különböző piacokon biztosítja az OpenStack sikerét. Mint sok más közreműködő, a SUSE is több nyílt forrású projektben vesz részt, amelyek eredményei megjelennek az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásaiban.