Érdekes tendencia figyelhető meg a vállalati informatikai megoldások piacán. Mintha félretették volna ellentéteiket az egymással küzdő nagy gyártók és a velük hagyományosan szemben álló független fejlesztői közösségek – véli Szittya Tamás, a SUSE termékek magyarországi képviseletét is ellátó NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet ügyvezető igazgatója. Jó példák erre az szervergyártók, amelyeknek korábbi, tartózkodó hozzáállását az egyértelmű támogatás váltotta fel. Az IBM például a hagyományos szerverek mellett a mainframe gépeit is szállítja Linuxszal, de emellett aktívan támogatja az OpenStack kezdeményezést is.

Mindenki érdeke az együttműködés

Szittya szerint mára bebizonyosodott: a nyílt forráskódú közösségek önszerveződése, koordinációja olyan struktúrát hozott létre, amely alkalmas a gyors és hatékony fejlesztésre. Ráadásul ez egy olyan struktúra, amelyben sokszor az önjavító mechanizmusok is jobban működnek, mint a zárt fejlesztéseket alkalmazottként végzők csoportjain belül.

A vendorok és a független fejlesztői közösségek közeledése is közrejátszhatott abban, hogy a nagy szállítók is együttműködnek a nyílt szabványokra épülő megoldások fejlesztésében. Ennek egyik jó példája az OpenStack, melyet a gyártók széles köre támogat, és egyben a fejlesztéshez is hozzájárul. Sokszor anélkül, hogy a hozzájárulásnak közvetlen megtérülését keresnék – véli az ügyvezető.

Szittya Tamás: ahogy a kormányzatokat, úgy a nagy rendszereket üzemeltető vállalatokat is
a nyílt forráskód felé hajtja a gazdaságos üzemeltetés kényszere

Ez persze nem jelenti azt, hogy a nagy szállítók egyben jótékonysági szervezetekké váltak volna! A profitérdekeltség megmaradt, ám azt már a különböző disztribúciókon keresztül, a nyílt szabványokra épülő, tesztelt, és a vállalati felhasználásra is kiforrott megoldásokon keresztül érvényesítik a vállalatok.

A felhő mindent magába szív

A nyílt forráskódú megoldások előretörését Szittya Tamás két okra vezeti vissza. Egyfelől ott volt az igény a hagyományos Unix rendszerek kiváltására, amely még ma is tart, másfelől erős hatást gyakorolt a piacra a felhő technológia térhódítása. A legtöbb helyen a Linux át tudja venni a Unix szerepét, ráadásul a unixos szakemberek viszonylag könnyen átképezhetők linuxosokká.

Még nagyobb erővel tolja a nyílt forráskódú megoldások szekerét a felhő. Jól jellemzi a lehetőségeket, hogy míg 2013-ban mintegy 600 millió dollárosra becsülték a piackutatók az Openstack piacát, 2015-re már 1 milliárd dollárt hoz – mondja Szittya, aki szerint főleg a vállalatok privát felhő iránti igénye hajtja ezt a piacot. A BMW például nemrégiben kezdte el élesben használni privátfelhő-infrastruktúráját, amely nyílt alapokon működik, mivel adatközponti infrastruktúrájának fele SUSE Linux és Xen technológiákon fut.

Nagy szerepe van ugyanakkor a kormányzati szegmensnek is. Erre jó példa az Amazon kormányzati célú felhője (AWS GovCloud), ami már rövid távon is áttörést hozhat a felhőmegoldások terén, mivel bizonyítja, hogy egy felhőszolgáltatást is ki lehet úgy alakítani, hogy megfeleljen a legszigorúbb tanúsítványok előírásainak (ISO 27001, PCI DSS stb.). A SUSE szempontjából különösen fontos volt ez a projekt, mert az Amazon elsőként a SUSE Linux Enterprise Servert tette elérhetővé a kormányzati felhőszolgáltatásán keresztül. Szittya szerint azonban sokkal általánosabb lehet a projekt jelentősége: akár egyfajta inflexiós pontnak is tekinthető, hiszen bizonyítja, hogy a felhő magas biztonsági követelmények mellett, stratégiai helyeken is alkalmazható.

A magyarok is szeretik

A magyar helyzettel kapcsolatban az ügyvezető bizakodó. Tapasztalataik szerint, ahogy a kormányzatokat, úgy a nagy rendszereket üzemeltető vállalatokat is a nyílt forráskód felé hajtja a gazdaságos üzemeltetés kényszere. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyílt forráskód programjai az oktatásban, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárságán belül 2012 végén létrejött Szabad Szoftver Kompetencia Központ.

Az OpenStack fő támogatói: sokféle érdeket tudott egyesíteni

A nagyvállalati felhasználásra jó példa az MVMI Informatika Zrt., ahol egyre több szolgáltatás fut SUSE Linux környezetben. Az SAP környezetek futtatására optimalizált SUSE Linux Enterprise Server for SAP terméket használják a vállalatirányítási rendszer futtatására, a SUSE Managert pedig a Linux szerverek felügyeletére.

Mindenképpen pozitív, hogy a kelet-európai régió kormányai részéről is komoly szándék érzékelhető a nyílt megoldások támogatására – összegezte a hazai kilátásokat Szittya.

Átrendeződő piac

A számok is a nyílt forráskódú megoldások sikerét támasztják alá. Ha megnézzük a világon működő intelligens rendszereket a desktoptól a különböző hordozható eszközökön át a szerverekig, azt látjuk, hogy ezek összességének már a 42 százalékán valamilyen nyílt forráskódú rendszer található. Különösen kiemelkedő az okostelefonoknál az Android részaránya, de például a szuperszámítógépek 96 százalékán is valamilyen Linux disztribúció fut, továbbá nagyon jelentős a részesedése a mainframe-ek piacán is.

A desktop piacon a Linux részesedése alacsony. A PC-eladások azonban csökkennek, a felhő előretörése ráadásul eleve háttérbe szorítja a desktopot, amely egyfajta sajátos „vékonykliens” szerepbe szorul vissza. Bár vannak Linux disztribúciók, melyek az utóbbi egy-két évben óriásit fejlődtek, nem valószínű, hogy többségi részesedést tudnának szerezni ezen az amúgy is bizonytalannak tűnő piacon, amelyet az új informatikai trendek mentén megjelenő, például Chromebook típusú eszközök akár radikálisan át is rendezhetnek – mondta Szittya Tamás.

Az adatközpontok, a felhő, a virtualizáció keltette igények, a skálázhatósággal és biztonsággal szembeni követelmények, valamint az egy gyártótól való függés csökkentése úgy tűnik, a nyílt forráskódú rendszerekkel oldható meg a leggazdaságosabban – mondta Szittya Tamás.