Az IoT mára állandósult témájává vált a távközlési iparban manapság zajló beszélgetéseknek. Vannak olyan szolgáltatók, amelyeknek a stratégiája nem is említi ezt a szegmenst, míg másokéban – ilyen az Orange, a Verizon vagy a Vodafone – központi szerepet kap.

Ez utóbbi nagyon is érthető, miután a hagyományos szolgáltatásokból 2025-ig jó esetben is csak évi 1 százalékos bővüléssel számolhat a világ mobilipara. Ezzel szemben a mobilszolgáltatók által nyújtott IoT megoldásokból akár évi 18 százalékos bevételgyarapodás is kinézhet.

Az IoT nélkül nehéz lesz megélni

A tárgyak internetére vonatkozó teljes költés, beleértve a készülékeket, az applikációkat és a hálózati hátteret, 2025-ben már meghaladhatja 200 milliárd dollárt. Ez a mutató közel az egynegyede lesz a mobilszolgáltatásokra az adott évben elköltött 888 milliárd dollárnyi teljes összegnek – állítja legfrissebb elemzésében az Analysys Mason.  

Az IoT-ra fordított költésből a hálózati rész, amiben a mobilszolgáltatók a leginkább érintettek, azonban csak 28 milliárd dollárra rúg majd, ami 3 százaléka a mobil ágazat teljes bevételének. Ahhoz tehát, hogy az IoT-ból a távközlési ipar új növekedési szegmense legyen, nem elég csak a konnektivitást bevetni.

A mobilszolgáltatóknak új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy minél nagyobb részt hasítsanak ki maguknak a készülékek és az alkalmazások 173 milliárd dollárra tehető, nagyobbik részéből.

Ebből az alkalmazásfejlesztés hozza a legtöbbet, 123 milliárd dollárt, míg a hardver önmagában 50 milliárdot ér. A mobilszolgáltatók egy része az IoT-hoz kapcsolódó egyéb alkotóelemek bizniszében is érdekelt lenne. Hogy ezek konkrétan melyek lennének, nem részletezi az elemzés.

Érdemes külön kezelni az IoT-bizniszt

Arra viszont felhívja a figyelmet, hogy a helyzet nagy kihívások elé állítja a mobiloperátorokat, amelyek nem igazán rendelkeznek az ilyen irányú, életképes ajánlatok kialakításához szükséges tudással. Ahhoz, hogy a hardver- és az alkalmazásszegmensből minél nagyobb bevételhez jussanak, az Analysys Mason szakértői a következőket ajánlják.  

Egyrészt jól teszik a szolgáltatók, ha az IoT-ra külön szervezeti egységet hoznak létre, amely a hagyományos biznisztől teljesen függetlenül képes önálló döntéseket hozni. Növelni érdemes a házon belüli lehetőségeket az IoT applikációk fejlesztésére. Az operátoroknak platformokat kell építeniük, hogy eljussanak az értéklánc új területeire.

Néhány szolgáltatónak már most is van önálló k+f és infokommunikációs részlege, ami iparágspecifikusan fókuszál az új képességekre és megoldásokra. Az elemzők példaként említik a Deutsche Telekom infokommunikációs leányvállalatát, a T-Systemst, amely egészségügyi platformot fejlesztett ki e-Health Connect néven. Ez támogatja az ágazathoz kapcsolódó IoT alkalmazások kifejlesztését, mint amilyen a betegek távmonitorozó rendszere. A Verizon ugyancsak a fejlesztői kezdeményezések támogatására hozta létre a ThingSpace fejlesztői ökoszisztémát.

Melegen ajánlják a szakértők a partnerségi kapcsolatok minél nagyobb arányú kiszélesítését, mivel nem minden operátor rendelkezik megfelelő képességekkel hardverek és applikációk fejlesztésére. Ez még azoknak a szolgáltatóknak is ajánlott, amelyeknek van rá házon belüli, dedikált informatikai csapata.  

Merész befektetésekre és felvásárlásokra is szükség lesz. A mobilszolgáltatók eleddig meglehetősen óvatosan közelítettek az IoT akvizíciókhoz. Kivétel ez alól a Vodafone, amely a Cobra akizíciójával próbál versenyképessé válni az autóipari IoT értéklánc minden szegletében. A Verizon is elköltött vagy 3,5 milliárd dollárt, hogy jó pozíciókat szerezzen magának a flottakezelésben, a Telia pedig a Springworksre vetett szemet annak hálózatba kötött autós platformjáért.

Az IoT jelenleg csak nagyítóval mutatható ki a legtöbb operátor bevételeiben, még azokéban is, amelyek egyébként nagy IoT üzletet visznek. A múlt év harmadik negyedévi jelentésében a Vodafone például alig 1,3 százalékot említ IoT bevételnek. A Verizon a múlt év végén még ennél is jóval kevesebbet 0,8 százalékos bevételi arányt hozott ki a dolgok internetéből.

Hazai helyzetkép és vélemények

A Magyar Telekomnál, mint korábban megírtuk, elindult az IoT-korszakot megalapozó keskenysávú NB-IoT hálózat kialakítása. Ennek a kiaknázásához partnerek bevonására is szükség van. A legutóbbi negyedéves beszámoló kapcsán kérdésünkre Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy jelenleg a pénzügyi, az egészségügyi, a közlekedési, illetve mostanában már az agrárszektor is érdeklődik, de a Telekom számít az államra is.

„A Telenor számára hosszú távon stratégiailag fontos ez a terület, hiszen itt valóban jelentős a  növekedési potenciál. Számos nemzetközi projektünk van ezen a téren, ezek egyelőre elsősorban a tapasztalatszerzést szolgálják.

Fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb termék sokkal alacsonyabb marzzsal működik, mint a hagyományos távközlési szolgáltatások, ezért csak akkor profitábilis ezen termékek fejlesztése számunkra, ha sikerül egy bizonyos méretet elérni. Nagy általánosságban véve a távközlési cégek számára jó lehetőséget jelentenek például az autóipari megoldások, mert így nagy, szabványosított piacokat lehet elérni, ellentétben például a mezőgazdasági megoldásokkal, melyek jellemzően lokálisak.

A vezeték nélküli technológiák szerepe és jelentősége felértékelődik, de ezek a termékek nem generálnak hatalmas adatforgalmat. A legtöbb szolgáltató még keresi az üzleti modellt, melyben ezeket a termékeket értékesíteni tudja és folyamatos a tanulás, tapasztalatszerzés: hatalmas a potenciál, rengeteg a kiaknázatlan lehetőség, nem véletlen a sok szolgáltatói partneri együttműködés és a startup program” – válaszolta megkeresésünkre a Telenor kommunikációs igazgatósága.

Király István, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese szerint a Vodafone Magyarország piaci stratégiája teljes mértékben a Vodafone csoport stratégiai iránymutatása alapján készült, és annak megfelelően valósítják meg. Ennek alapján Magyarországon is folyamatosan elemzik és azonosítják az IoT szolgáltatások szempontjából legnagyobb növekedés előtt álló iparágakat.

A hazai IoT szolgáltatások kínálatát és az egyedi fejlesztéseket a Vodafone-nál az így azonosított iparágak igényeihez igazítják. Tekintettel arra, hogy Magyarország az IoT szempontjából "követő" piacnak minősül, Király István úgy látja, hogy a magyar vállalatok körültekintő elemzés után jó eséllyel el tudják kerülni a fentebb is említett buktatókat.