A jól ismert, hatalmas erőforrásokkal rendelkező technológiai, informatikai óriásvállalatoktól természetszerűleg elvárja az ember, hogy újabb és újabb találmányokkal folyamatosan úttörő szerepet játszanak a világ alakulásában. A technológia azonban ma már annyira behálózta a gazdaságot és a mindennapi életet, hogy a jó megoldások gyakran teljesen más szegmensektől érkeznek. Ilyenre példa az angol Ocado cég is, amely tulajdonképpen egy hagyományos vegyesboltként üzemel. Igaz, a vállalat kizárólag online értékesít, és így teljes prioritást élvez minden olyan fejlesztés, amivel gördülékenyebbé tehető a raktári logisztika.

Egyszerűnek tűnik, mégsem az

Az Ocado annyira technológiaközpontú vállalkozás, hogy egy teljesen különálló kutatási részleget alakított ki a céges fejlesztések támogatására. Legújabb büszkeségüket az alább látható rövid videóban muttaták be. A kisfilmben egy meglehetősen egyszerűnek tűnő gép látható munka közben. A tárgyak pakolásával foglalkozó robotkar tulajdonképpen csak egy csőből és egy gumis "szájszervből" áll. Utóbbival a vákumhatás segítségével emel át mindenféle tárgyat egyik ládából a másikba.

A dolog attól válik érdekessé, és az Ocado szakemberei szerint egyedülállóvá, hogy a gép teljesen önállóan végzi mindezt. Szenzorai segítségével felméri a tárgyak kiterjedését, megpróbálja belőni a tömegét és annak megfelelően alakítani a szívóhatást. Az átpakolás közben arról is gondoskodik, hogy a vonalkód-leolvasó beazonosíthassa a mozgatot terméket, majd a már vásárlóknak szánt rekeszekbe úgy pakol be, hogy alulra ne a szeletelt kenyér, rá meg az ötliteres mosószer kerüljön.

Dolgokat A-ból B-be pakoló gépek sok évtizede léteznek, ami viszont az Ocado fejlesztését kiemeli a "buta" riválisok közül, az a rugalmassága és tanulási képessége. A mérnököknek persze nem is nagyon volt más választásuk, hiszen a cég több mint 50 ezer különböző terméket tart készleten. Ezekre egyedi paraméterezést adni meglehetősen nagy munka lett volna. Arról nem is beszélve, hogy vannak változó méretű és alakú cikkek (például egy fürt banán), de azt is nehézkes lenne kezelni egy kötött rendszerben, amikor a gyártók átcsomagolják, újradesignolják termékeiket.

A másfél éve fejlesztett eszköz a laboratóriumi vizsgálatokat sikerrel vette, amelyek során több ezer tárgyat mozgatott meg. Most a valódi terepen, a raktárban kell bizonyítania. A kutatókra pedig még vár megoldandó feladat, mivel a gép csak a "jól szívható" tárgyaknál működik kifogástalanul. Porozós anyagok és sok éllel, kitüremkedéssel rendelkező tárgyak esetében egyelőre marad az emberi munka.

Mindenre vevők, hogy eladhassanak

A 2000-ben alapított brit vállalatnak nem a mostani az egyetlen automatizálási fejlesztése. A tavaly több mint 1,3 milliárd font értékben forgalmazó Ocado munkatársai szoros együttműködésben vannak több európai egyetem kutatói csoportjával. Ezek a kezdeményezések jobbára a 2013-ben útjára indított Horizon 2020 program égisze alatt működnek. Az egyik ilyen támogatott projektből lett egy másik típusú robotkar, amely a tárgyak sajátosságait figyelembe véve képes azokat A pontból B-be juttatni. 

Ahogy látható, a feladat itt is hasonló, ám a módszer és a felhasználási terület is némileg eltér a vákumcsöves megoldástól. A szerkezet ujjait rugók és sűrített levegő segítségével állítják be a szűkséges keménységűre, majd ugyanezen mechanizmusokkal utasítják a kellő mértékű, de nem túl erős fogásra. A prototípust idén egész évben tesztelik, hogy aztán remélhetőleg minél hamarabb tényleges munkára fogják.

Vállt robotvállnak vetve

És hogy ne csak karokról essen szó: a vállalat raktáraiban a legmonotonabb munkafolyamatokat már most is gépek vették át, ám egy másik kutatási projektnek köszönhetően a robotok már évek óta szó szerint segítő kezet nyújtanak a húsvér kollégáknak.
 

A SecondHands célja olyan ipari robotok kifejlesztése, amelyek a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a fejlett vizuális érzékelő rendszerek kombinációjának hála értelmes, hatékony segédei lehetnek a komplexebb munkákat végző emberi munkatársaknak.

Az egyszerű szerszámadogatástól a létrák mozgatásán át egy sor különböző támogató funkcióban megjelenhet majd. Ráadásul mindezt úgy, hogy a robot gyakorlatilag magától kitalálja, mit mikor és hogy kell csinálnia. De ha utóbbira valamiért nem is lenne képes, utasítások alapján gyorsan megértethető lesz vele az aktuális feladat. Legközelebb pedig már ennek a tapasztalatnak a birtokában hoz újabb döntéseket.