Az IBM bevételének negyedét, nyereségnek azonban közel felét a szoftverüzlet termeli. A cég gyományosan erős a middleware piacon, ami segíti a különböző rendszerekből származó adatok összegyűjtését és megosztását, másrészt erős a feldolgozásban, azon belül a mesterségesintelligencia-kutatásában. A szuperintelligens számítógéprendszerként induló Watsonra januárban önálló céget alapított, amely mögé komoly pénzügyi forrásokat állított, elősegítve a kognitív számítási technológiákra építő alkalmazások fejlesztését és piaci bevezetését.

Teljes iparágakat alakítanának át

Januárban számoltunk be róla, hogy a társaság egymilliárd dolláros beruházással hozta létre a kétezer alkalmazottat foglalkoztató  Watson Groupot. Az immár kereskedelmi forgalomba hozható technológia tavaly év végéig nagyjából 100 millió dollárt termelt a vállalatnak, ám az IBM terveiben központi szerepet szán a tanulásra képes analitikának. Az év eleji bejelentés első körben három felhőalapú alapú szolgáltatás tervezett indításáról szólt, amelyek közül a Watson Discovery Advisor a kutatás-fejlesztési projektek felgyorsítását célozta.

Ezt az elmúlt időszakban már több szervezet is használatba vette, az IBM pedig ezen a héten jelentette be a publikus szolgáltatás útnak indítását. A Watson Discovery Advisor elsősorban olyan területeket céloz, mint mondjuk az egészségügy vagy a gyógyszeripar, ahol az új készítmények bevezetése hosszú évekbe telik, és óriási költségekkel jár. A cég szerint a technológia drámaian felgyorsíthatja az információgyűjtést, a releváns adatok értelmezését és az összefüggések felismerését.

Nem csak gyors, tanulni is képes

A rendszer például képes rá, hogy válaszoljon a hétköznapi nyelvhasználattal feltett kérdésekre, átkutatva az összes valaha közzétett, a témát érintő publikációt. Ezekben olyan mintákat definiálhat, amelyek feltárása egy emberi kutatónak adott esetben egy élet munkája lenne, figyelembe véve a hatalmas adatmennyiséget és egy-egy probléma komplexitását. Bár a heterogén adattömegben alapvetően a tudósok vizsgálják a korrelációkat, a Watson ereje abban rejlik, hogy megérti ezeket a koncepciókat, és képes interpretálni a kutatások irányát, feltérképezve a kevésbé nyilvánvaló kapcsolatokat is.

Erre példa az IBM és a Baylor College of Medicine közös projektje, amelynek során a Watson Discovery Advisort is bevonták egy, a rákbetegséggel kapcsolatba hozható protein vizsgálatába. A közlemény szerint a kutatócsoport összesen hat ígéretes kutatási irányt határozott meg, miután több mint 70 ezer tudományos cikket elemzett. Ez egy tudósnak akkor is 38 évébe került volna, ha napi öt anyagon rágja át magát (ami szinte lehetetlen), a Watsonnal azonban hetek alatt eredményeket értek el.

A felhő itthon is lehetőségeket nyit

A Watson Discovery Advisort már a Johnson & Johnson vagy a francia Sanofi gyógyszergyár is használja, és a technológia lehetőségeiről már korábban is írtunk például az amerikai egészségügyi reformmal kapcsolatban, de alkalmazására számos területen, nem utolsósorban az üzleti folyamatok kezelésben is lehetőség van. Augusztus eleji interjúnkban Veres Zsolt, az IBM Magyarország vezérigazgatója elmondta, hogy a Watson háttérinfrastruktúraként a hazai kutatási programokban is simán megjelenhet, utalva a nemrég bemutatott BlueMix felhőplatformra, amely szintén Watson tudását hasznosítja – a kognitív számítástechnika gyakorlati alkalmazása már Magyarországon is csak erőforrás és ütemezés kérdése.