Még kell néhány év, hogy elterjedjen az 5G szabvány, de a hálózatok üzemeltetőinek és a techcégeknek mindennel készen kell állniuk akkorra, mire rászabadulnak a felhasználók. Ezért már most is dolgoznak olyan fejlesztéseket, amik lehetővé teszik, hogy ne maradjanak le ebben a versenyben.

Gigabitnél járunk

Ebben a versenyben pedug egyepőre a Qualcomm van az élen. A vállalat már egy éve bejelentette első, 5G-képes mobil modemét, pontosabban azt, hogy megkezdte az eszköz fejlesztését. Mostanra pedig el is készült vele. Neve: Snapdragon X50.

Persze közel sem végleges még az eszköz, de a vállalat ígérete szerint a 2018-as piacra lépésre nem lesz gond az 5 Gbit/s-os adatátviteli sebesség elérése sem. Jelenleg a modem – amely a tesztelési fázisban van – gigabites letöltési sebességet tudott elérni 28 GHz-es (mmWave) frekvencián a vállalat San Diego-i laboratóriumában.

Az 5G-képes telefonok első hullámát egyébként 2019 elejére várják. Ez egy éves csúszás ahhoz képest, mint amit a Qualcomm tavaly prognosztizált. Akkor még úgy számoltak, hogy már a jövő év folyamán elérhetővé válnak. Most azonban, közeledve az új évhez, a vállalat is realistábban látja a közeljövőt.

Milliméteres hullámhosszon

A teszteredmények mellett egyébként a Snapdragon X50 referenciadesignját is közzétette a vállalat, hogy elősegítse a telefongyártók számára a technológia implementációját. Ennek köszönhetően már nem csupán írásos és szóbeli ígéretek vannak arról, hogy egy tenyérnyi kommunikációs eszközbe belefér a komplett technológia, hanem kézzelfogható eredményeket is tudott prezentálni a Qualcomm.

A fenti bejelentésekkel együtt a nyilvánosság elé tárta parányi, milliméteres hullámhosszon működő antenna-modulját. Az ötcentes méretű eszköz jelentősen kisebb lett, mint amit a rivális megoldások tudnak felmutatni. Ennek segítségével érhetik majd el az 5 Gbps-os adatátviteli tempót a majdani telefonok.

Nem kell tehát attól tartani, hogy a technológia megreked a most bejelentett gigabites sebességen. Ez csak a kezdet, de már ezzel is jócskán felülmúlja a szintén gigabitesnek csúfolt LTE-t – ami a való életben inkább 100-300 Mbit/s-os adatátviteli sebességre képes csupán.

Miért jó az 5G?

Nem kizárólag a nagyobb letöltési sebességek és kisebb késleltetés miatt lesz érdemes majd váltani. Az új szabvánnyal olyan hálózatok hozhatók létre, melyek nem csupán okostelefonok milliárdjainak kínálják a gyors adatátvitelű csatlakozást. Új alkalmazási lehetőségei révén az 5G korábban rendelkezésre nem álló szolgáltatásokkal hozhat változást életünkbe, javítva ezzel a gazdasági növekedés feltételeit, átalakítva a különálló termelést csatlakoztatott iparrá, felpörgetve az automatizált rendszerek terjedését az egészségügyben, (személy)szállításban, gyártásban és az energiaelőállításban, hogy csak néhány példát említsünk.

Ehhez azonban még két komoly kihívást le kell küzdenie a távközlési vállalatoknak. Egyrészt a hálózati késleltetés és reszponzivitás tekintetében javulást kell elérni. Napjainkban ezek nem feltétlenül kínálják azt a felhasználói élményt, amit vezetékes internetcsatlakozásnál megszokhattunk. Ez egyelőre nem okoz problémát, de a folyamatosan csatlakozott, autonóm módon működő autók esetében például nem engedhető meg a hálózat belassulása.
 

Emellett a hálózati kapacitás növelésére is szükség van. A Gartner becslése szerint a csatlakoztatott eszközök száma 2020-ra meg fogja haladni az 50 milliárdot(!), a Cisco szerint pedig a mobil adatforgalom már 2018-ban havi szinten több tíz exabyte-ban lesz mérhető – ez utóbbi tízszer annyi, mint amit 2013-ban produkáltak a mobilhálózatok.

Ez a sok eszköz és az általa generált adatmennyiség együttesen komoly kihívások elé állítja a hálózati infrastruktúrát. Ezekre adhatnak választ a nagyfrekvenciás, milliméteres hullámhosszba (30 GHz és afeletti) tartományba tartozó kommunikációs kísérletek.