Nem csak az informatikát sújtja a szakemberhiány. Jelenleg mintegy négyezer mérnökállás is betöltetlen. Ez már olyan mértékű hiány, hogy a befektetők gyakran emiatt halasztják el Magyarországra tervezett ipari beruházásaikat – összegezték a szakma helyzetét az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) vezetői keddi tájékoztatójukon. A gazdasági hatása is komoly: évi 50 milliárd forintos kiesést okoz nemzetgazdasági szinten.

Havi 400 fixszel...

A vezető hazai iparvállalatokat, köztük a MOL-t, az Audit, a Continentalt, az Ericssont, a Legót és a National Instruments Hungary-t (NI) tömörítő szervezet egy piackutató segítségével a közelmúltban több szempontból is felmérette a szakma magyarországi helyzetét és megítélését a teljes lakossák körében. A kutatás megállapította, hogy a fiatalok körében a mérnöki szakma a második helyen szerepel az ország jövője szempontjából kritikus fontosságú munkakörök rangsorában, de a teljes lakosság körében is ott van a három legjelentősebb pályalehetőség között – mondta Jakab Roland, az EJMSZ alelnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója.

Érdekes ellentmondás van abban, hogy miközben a számok több ezres hiányt jeleznek, a felmérés szerint a mérnöki pálya a legvonzóbb szakmák között van Magyarországon. A megkérdezettek közel fele nyilatkozott úgy, hogy ha újrakezdhetné a karrierjét, már inkább mérnöknek tanulna. Az indoklásuk szerint azért, mert ez a munka kreatív, érdekes, de az sem elhanyagolható szempont, hogy hazai viszonylatban is a jól fizető állások között van.

Ábrahám László, az EJMSZ elnöke, az NI Hungary Kft. ügyvezetője ennek kapcsán elmondta, hogy a mérnöki átlagbér havi bruttó 400 ezer forint, ez éves szinten – a bérterheket is figyelembe véve – 7 millió forint kiadást jelent a munkaadónak. Ez azonban jó befektetés, hiszen a mérnöki munka ennek a 4-5-szörösét termeli meg.

A pálya vonzó mégis kevesen választják

A témában végzett másik kutatás is vegyes képet festett a magyarországi mérnökpályáról. A humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó Experis Hungary képviseletében Fülöp Zsuzsa üzletági vezető elmondta, hogy habár a kereseti és karrierlehetőségek folyamatosan javulnak, ma is gond, hogy az egyetemekről nem kerül ki elegendő számú mérnök. A végzősök száma csak az utóbbi két évben kezdett minimális mértékben növekedni, az azt megelőző három évben viszont néhány ezerrel még csökkent is.

Van még mit tenni a köz- és a felsőoktatás terén is, az előbbi nem készíti fel megfelelően a diákokat a műszaki felsőoktatás elvárásainak megfelelően, az utóbbi pedig még mindig nem ad piacképes gyakorlati tudást a frissen végzett mérnököknek. És akkor még nem beszéltünk a mérnökök körében tapasztalható átlagon aluli nyelvtudásról. Pedig a nyelvismeret ma már elengedhetetlen a jó pozíciók betöltéséhez.

Elhangzott, hogy a hazai mérnökök nem elég mobilak, nem szívesen váltanak "telephelyet". Ugyanakkor ennek ellentmond, hogy az utóbbi néhány évben felgyorsult a külföldre áramlásuk. A Bitport felvetésére ugyanakkor az EJMSZ képviselői elismerték, hogy a belföldi mobilitást a szűkös lakhatási lehetőségek, a kellő számú bérlakás hiánya is gátolja.

Az állást keresőnek belső céges képzések

A mérnöki pályán belül a leginkább a villamosmérnökök hiányoznak, de a gépész- és vegyészmérnököknek sem lehetnek itthon elhelyezkedési problémáik – mondták a konkrétabb hiányszakmákat firtató kérdésünkre. A szakmának nemcsak a frissen végzettekkel kell számolnia, hanem az állástalan, de többéves, évtizedes mérnöki gyakorlattal rendelkezők problémáira is megoldást kell találni. Mint Jakab Roland mondta, nem csak az informatikusok szembesülhetnek azzal, hogy szakmai ismereteik elavultak. Ugyanakkor ma már előttük is nyitva állnak a nagy cégeken belüli képzési programok, ahol felzárkózhatnak – mondta az alelnök. ( A témával az informatikusok lehetőségei kapcsán hosszasan foglalkoztunk a közelmúltban.)

A Knorr-Bremse egyik vezetője, Wahl István szerint a vállalatok is felismerték a régi szakemberekben rejlő lehetőségeket, és ismét kezdik őket megbecsülni. A lényeg, hogy az állást keresőben – legyen akárhány éves is – megmaradjon a mérnöki gondolkodás képessége. Az NI-nél sem a kort nézik elsősorban, sokkal inkább számít a nyelvtudás és az, hogy az illető tudjon csapatban dolgozni – tette hozzá Ábrahám László.

Szükség lenne pályakövetési rendszerre

A 2010 tavaszán alakult szakmai szervezet már sikerként könyvelheti el, hogy eredményesen lobbizott az ajándékozás áfájának az eltörléséért. Hogy ennek mi köze a mérnöki pályához? Az iparvállalatok eddig is és a jövőben is szívesen ajándékoznak a hazai oktatási intézményeknek olyan eszközöket, amelyekkel segítik a diákok képzését, az oktatók munkáját. Az ajándékozási szándékot azonban eddig visszafogta az, hogy az ajándékozónak az eszközök után meg kellett fizetnie az áfát. Az EJMSZ nemrégiben eredményesen járt közben a kormánynál a szabályozás megváltoztatásáért.

Ennek apropóján a Bitport megkérdezte, hogy még milyen sürgető feladatokat lát az EJMSZ a szakma helyzetének a javítása érdekében. Ábrahám László elnök a pályakövetési rendszer bevezetését említette. Elképzelése szerint a munkavállalókról számtalan adatot gyűjtő adóhatóság (NAV) adatbázisában lehetne tárolni az ezzel kapcsolatos adatokat is, nevezetesen ki milyen diplomával rendelkezik, adott munkahelyen milyen beosztásban dolgozik, mennyit keres stb. "Ezeknek az adatoknak a segítségével könnyebben meg lehetne győzni a jövő fiataljait, hogy minél többen válasszák a mérnöki pályát" – fogalmazott.