Az amerikai piackutató még tavaly ősszel szondázott meg több mint 160 nagyvállalati informatikai és üzleti döntéshozót azzal a céllal, hogy képet kaphassunk a cégek aktuális hozzáállásáról a mobil alkalmazások fejlesztésével, használatával kapcsolatban. Az USA-tól Európán át Ázsiáig érő kutatásban a munkatársak feladatait könnyítő megoldásokért felelős személyek voltak túlsúlyban, de akadt bőven olyan válaszadó, akinél az ügyfeleknek szánt appok kerültek terítékre.

Minden negyedik cég passzív

Kezdjük a legmarkánsabb mondással: a válaszok alapján a megkérdezett cégek több mint negyedénél a kutatást megelőző 12 hónapban egyáltalán nem folyt érdemi munka az appfejlesztés területén. Ezek a nagyvállalatok nem hogy nem fejlesztettek saját mobil megoldást, de még csak egy meglévő alkalmazás saját igényekre szabására, vagy virtuálizálására sem volt példa.

Mivel ma már a mobilok teljesen átszőtték a mindennapokat, legyen szó munkáról, vásárlásról vagy szabadidős tevékenységekről, ez az arány riasztóan magasnak tűnik. Az viszont igaz, hogy a trend javuló, hiszen egy évvel korábban még ugyanerre a kérdésre közel 40 százalék jelentett passzivitást. 

A Gartner szerint a hagyományosan nehezen mozduló nagyvállalatoknál az is nehezíti a gyorsabb reagálást, hogy a dedikált informatikai csapatok leterheltek és túlságosan sok, azonnal megoldandó egyéb feladatot halmoztak fel. Ennek az a veszélye, hogy az üzleti egységek nem várnak az IT-re, és megpróbálják saját hatáskörben megoldani a kérdést. Utóbbi természetesen egy sor biztonsági, kompatibilitási és egyéb problémát rejt magában. Arról nem is beszélve, hogy mindez eegyaránt rodálhatja az informatikai részleg büdzséjét és relatív érdekérvényesítési erejét a szervezetben.

Nem dől az app

Azoknál a vállalatoknál, ahol folyik appfejlesztés, átlagosan nagyjából 8 alkalmazást készítettek. Szintén átlagosan 2,6 mobil app fejlesztése volt folyamatban, illetve további átlag 6,2 alkalmazásról számoltak be, amelyek az elkövetkező egy év során terítékre kerülhetnek.

Ez utóbbi szám biztatónak tűnik, ám a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a projektek többsége nem natív mobil app fejlesztését jelenti, hanem webes felületek mobilbaráttá alakítását. Azaz a cégek inkább a régi rendszerek reszponzív felületté alakításával oldják meg a "mobilizációt".

Divatos botok

Érdekes módon a csetbotokban és virtuális asszisztensekben rejlő lehetőségek tekintetében viszont nagyon aktívnak mutatkoznak a szervezetek. A megkérdezettek több mint felénél elkezdődött a mesterséges intelligenciára épülő technológiák feltérképezése, illetve egyes esetekben már a pilot programok elindításán is túlvannak.

A botokat és mesterséges segítőket a Gartner már az úgynevezett postapp korszak termékeinek tekinti. Itt már a tradicionális, app store-ból vagy egyéb módon installált mobil alkalmazások csak egy, és nem is feltétlen a legfontosabb csatornaként funkcionálnak, amelynek segítségével az okostelefont használó munkatársak, ügyfelek, vásárlók a különböző szolgáltatásokhoz hozzájuthatnak.

Pénz, paripa, fegyver

A mobil fejlesztések elmaradása, illetve lassú volta mögött a válaszadók többsége a pénzhiányt, a kevés munkaerőt és a gárda képességbeli hiányosságait jelölte meg. Kisebb arányban, de az okok között szintén felbukkant, hogy nehéz bizonyos fejlesztések tényleges üzleti értékét (ROI) pontosan kimutatni, de a Gartner szakértői szerint a felhasználók szükségleteinek hiányos ismerete szintén hozzájárulhat a problémához.

Érdekes folyamat rajzolódik ki az elmúlt évek adatainak összehasonlításából a fejlesztésekre tervezett keret és a ténylegesen elköltött pénzek között. Miközben a cégek képviselőinek többsége folyamatosan a büdzsé növekedését prognosztizálja, a valóságban ennek ellenkezője történik: egyre kevesebb jutt az appokra.