Az online pénztárgépek magyarországi bevezetésének első szakaszában 30 százalékos piaci részesedést szerzett a Micra-Metripond. A hódmezővásárhelyi társaság több mint 33 ezer új típusú kasszát szállított a kiskereskedelemnek, ez megegyezik a vállalat előzetes terveivel – állítja a cég.

Új oktatóközpont a szervízpartnereknek

A 2006-tól Európa egyik legnagyobb pénzügyi berendezés gyártója, a lengyel Comp csoport tulajdonában lévő cég a projekt további megalapozása érdekében oktatási központot és képviseletet nyitott Budapesten viszonteladóinak és szervizpartnereinek továbbképzéséhez. Ennek apropóján Krysztof Urbanowicz (fenti képünkön), a Comp csoport igazgatótanácsának tagja elmondta, a szerződés teljesítése nem ért véget a gépek leszállításával, a cég vállalja a folyamatos karbantartást is, ezért van szükség az új oktatóbázisra. A fejlesztés révén összesen 30 munkatárs dolgozik majd Hódmezővásárhelyen és az új budapesti képviseleten. A Micra-Metripondnak 300 hazai szerződéses szervizpartnere van.

A lengyel vezető beszélt arról, hogy a magyarországi online pénztárgép projekt mind technikailag, mind a szabályozás oldaláról nagy feladatok elé állította a szállítókat. A műszaki elvárások alapján a magyar rendszert egyenesen a világ legbonyolultabb és legkifinomultabb pénzügyi megoldásának nevezte.

Ami a szabályozást illeti, ott az eredetileg elvárt rövid teljesítési határidő, illetve a gyártókra és a forgalmazókra vonatkozó komoly előírások dolgoztatták meg a szállítókat. A Comp csoport képviselője megjegyezte továbbá, hogy várják mikorra tűzi ki a kormány a mostani kiskereskedelmi projekt lezárásának a határidejét. Tudomásuk szerint még mintegy 40 ezer hazai kiskereskedő nem használ ilyen rendszert.

Iparági összefogást javasol a Micra-Metripond

Urbanowicz, lengyelországi példák alapján úgy vélte, további ágazatokban is érdemes lenne átállni az online pénztárgépes rendszerre. Ilyen lehetne a szolgáltató szektor, illetve az étel- és italautomatákat üzemeltető vállalkozások. Mint mondta, Lengyelországban egyes esetekben nagy ellenállást váltott ki az ottani rendszer bevezetése, a taxisok bevonása még sztrájkhullámot is eredményezett. Egy tavaly decemberben a hvg.hu-nak adott interjúban Urbanowicz arról beszélt, hogy a pénztárgépes rendszerek fejlesztésének hajtóereje a posztkommunista országokban általánosan az, hogy kiiktassák a csalásokat. És bár Svédországban vagy Németországban más volt a bevezetés indoka, szerinte a jövő a centralizált rendszerekről szól, amiben a magyar kormány úttörő szerepet vállalt fel.

Iparági összefogást sürgetett Novák Zoltán, a magyar cég ügyvezető igazgatója. Szerinte ugyanis volna még mit javítani az online pénztárgép programban érintettjei és a kormány közti kommunikáción. A Micra-Metripond kezdeményezésére a közeljövőben meg is alakul egy olyan szövetség, amelynek célja, hogy ezen javítson, illetve hogy szakmai támogatással, tapasztalatokkal járuljon hozzá a jövőbeni rendeletek-előkészítéshez és megalkotásához. A szövetség a pénztárgép-forgalmazókat, az alkatrész-beszállítókat és a viszonteladókat kívánja tömöríteni. A Bitport kérdésére Novák elmondta, hogy az elképzelés egyelőre az ötlet szintjén áll. Hozzátette, nem tart attól, hogy a párbeszéd egyoldalú marad, úgy véli a kormány érdeke is, hogy meghallgassa a szakma véleményét, amire állítása szerint már az eddigi projekt kapcsán is volt példa.

Lengyel, magyar – két jó barát

A pénztárgép-verseny nagy nyertese a lengyel cégcsoport. Bár tulajdonosként csak a Micra-Metripond Kft.-n keresztül van jelen a magyar piacon, az első körben engedélyt szerző cégek közül további kettőnek is ők szállították a gépeket: azaz a Laurel Számítástechnikai Kft. és a Montel Informatika Kft. pénztárgépeit is ugyanott, a lengyelországi Elzab üzemében gyártják. A ma már a Comp Group-vállalatcsoport tagjaként működő Elzab a varsói finommechanikai művek alapjain jött létre.

A lengyel szállító pozíciói tovább erősödtek azáltal, hogy az év elején az Alt Cash és a Japan Cash pénztárgépeire kiadott engedélyeket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) visszavonta arra való hivatkozással, hogy olyan biztonsági rést fedeztek fel a gépekben, amelyek alkalmasak a visszaélésre. A döntéssel gyakorlatilag a pénztárgép-piac egyik erős szereplőjét sikerült kiütni a versenyből.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint idén májusig mintegy 100 ezer, a NAV-val online kommunikációra képes pénztárgépet helyeztek üzembe.