Bárki belenézhet a forrásba, habár annak módosításához nem járult hozzá az almás vállalat.
Hirdetés
 

Bejelentette operációs rendszereinek szabadon vizsgálhatóságát az Apple a nyílt forrású közösség számára. Mindkét platformját a GitHubon keresztül tette elérhetővé, ezzel először váltak az Apple legfontosabb kódjai átláthatóvá.

Mindenki nyer?

A XNU kernel az Apple Public Source License 2.0 alatt jelent meg, ami nem jelenti a forrás teljesen nyílttá tételét. A döntéssel ugyanis nem az volt az Apple célja, hogy bárki a saját képére formálhassa az általa készített rendszereket, hanem az, hogy a platformja alá fejlesztő programozók számára betekintést nyújthasson. Így az elképzelés szerint jobban megérthetik, miként működik az infrastruktúra, ami miatt jobb alkalmazások készülhetnek.

Nem ez az első lépése a nyílt forrás irányába a Steve Jobs alapította cégnek, a Swift megnyitása mutatja az Apple elkötelezettségét. A MacOS és az iOS kvázi nyitottá tétele azonban sokkal nagyobb ajándék, amiből elsősorban a fejlesztők fognak profitálni, de áttételesen a felhasználók számára is előnyökkel jár majd a lépés.

A teljes lista tartalmazza a MacOS 10.x összes változatát, az OS X server 2-t és 3-at, fejlesztői eszközöket, az iOS és a szoftverfejlesztő eszköz (SDK) minden verzióját. Emellett a vállalat számos dokumentummal is megtámogatta a projektet, így viszonylag könnyen emészthető információkat kaphat az érdeklődő a Webkitről, a portolásról, az I/O kitről és így tovább. Itt megtekinthető, mi minden került nyilvánosságra az Apple kódjaiból.

Nyílt forrású gyökerek

Nem meglepő a lépés annak tükrében, hogy a MacOS (eredetileg Mac OS X) 2001-es megjelenésekor még nagy mértékben a NeXTSTEP-re alapult, arra az operációs rendszerre, melyet a NeXT fejlesztett. Ezt a céget is Jobs alapította (még 1985-ben), fő feladata pedig a nyílt forrású BSD-n alapuló rendszer létrehozása volt. Ez az oka annak, hogy a Mac mindmáig nagy mértékben támaszkodik az open source technológiákra.

Az iPhone 2007-es bejelentésekor Jobs maga mondta el, hogy az okostelefon gyakorlatilag a MacOS X módosított változatát futtatja. Ezt a platformot később iPhone OS-re, majd iOS-re nevezték át, de az örökség megmaradt. Igaz, hogy nem képes minden olyan feladatra, mint a MacOS – például nincsenek lebegő ablakok a mobil környezetben –, de ugyanazt a unixos alapokon nyugvó Darwin magot használják. Az Apple Watch és az Apple TV szintén az iOS valamelyik változatát futtatja.

Mindent a szemnek

Folyamatosan keresi annak módjait az Apple, hogy minél több fejlesztőt győzzön meg platformja használatáról. És habár korábban – a Microsofthoz hasonlóan – nagyon rigorózusan állt ki kódjának zártsága mellett, ez a trend – szintén a Microsofthoz hasonlóan – változni látszik. Ahogy Redmond pár éve közzétette .Net keretrendszerének forráskódját, majd egyre több open source projektbe szállt be, úgy az Apple is a nyitás taktikáját választotta.

Abban is megegyezik a két cég hozzáállása, hogy egyik sem tette még szabadon módosíthatóvá operációs rendszereinek forrását. Az Apple amolyan "mindent a szemnek" stratégiát követ, így moddolt iOS-re, olcsóbb "iPhone"-okra ne nagyon számítsunk a történtek után sem.

Mobilitás

Megint úgy meghekkelték a netet, hogy nem tudni, valóban meghekkelték-e

Merthogy egyáltalán nem biztos, hogy meghekkelték. Az is elképzelhető, hogy több nagy amerikai cég teljes adatforgalma egy ideig azért folyt át egy orosz szerveren, mert valaki bénázott.
 
Hirdetés

Üzleti sikerek az unalom ellen

A budapesti gasztroforradalom két jellegzetes vállalkozását, a Budapest Bakeringet és a Budapest Makeryt egy képzőművész alapította, ám a sikerhez nagy szükség volt a digitális technológia teremtette lehetőségekre is.

Ehhez is a felhőszolgáltatások adják a nagy lökést, teret adva a kísérletezéshez.
A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.