Bár annak idején sokan osztották a kanadai filozófus, Marshall McLuhan 60-as években kidolgozott elméletét, mely szerint a nyomtatott szövegre épülő kultúra, az ún. Gutenberg-galaxis hanyatlik (erről szóló alapművét – A Gutenberg-galaxis: A tipográfiai ember létrejötte – 2001-ben magyarul is kiadták), sem a televízió, sem az internet nem tette fölöslegessé a szövegalapú információátadást.
Tetszik vagy sem, alapvetően szövegközpontú maradt a világ – az információk átadásában ugyan nagyon sokat segít a vizualitás (kép, fotó, videó stb.), de ismeretszerzésünket továbbra is alapvetően befolyásolja szövegértési képességünk. Ha valaki nem képes szöveges információk gyors megértésére, nagyon komoly hátrányt szenved.
Mivel az oktatásban egyre nagyobb teret nyernek a digitális eszközök – Magyarországon is nagyon az oktatási reformelképzelések fontos eleme a korszerű eszközök bevitele az iskolába –, amerikai kutatók megvizsgálták, hogy jobbak-e azok, mint a hagyományos nyomtatott tankönyvek. (Az erről készült tanulmány itt olvasható.) Ez persze az óceán túlpartján egyelőre jóval hangsúlyosabb kérdés, mint – egyelőre – idehaza. Kaliforniában például 2009-ben hoztak egy olyan törvényt, hogy legkésőbb 2020-ra minden főiskolai és egyetemi tankönyvet hozzáférhetővé kell tenni digitálisan is – írja a kutatás ismertetése kapcsán a Business Insider.
Ellentmondásosak az eredmények
Gyorsaságban a digitális, mélységben a papír jobb, miközben a kutatásban részt vevők pontosan az ellenkezőjét gondolják – nagyjából így összegezhető annak annak a kísérletnek az eredménye, melynek során kilencven egyetemistának kellett elvégezni alapvető feladatokat papíron és digitálisan megkapott szövegekkel. Össze kellett foglalni a szöveg tartalmát, kellett írni egy listát a szöveg kulcspontjaiból, valamint le kellett írni minden olyan releváns tartalmat, ami szerintük fontos volt a szövegből (ezek a feladatok egyes országokban szerves részét képezik az irodalmi és anyanyelvi oktatásnak, azaz valóban alapfeladatokról van szó, lásd pl. PISA felmérés). A végén pedig értékelniük is kellett saját munkájukat.
A felmérésben részt vevő egyetemisták a digitális változatot preferálták, és úgy ítélték meg, hogy a digitális formátumú szöveget jobban is értik. Ez utóbbiból azonban annyi volt csupán igaz, hogy a digitális formátumút szignifikánsan gyorsabban olvasták el, mint a nyomtatott szöveget.
A szöveg átfogó megértése (releváns tartalmak összefoglalása) azonban valójában akkor ment jobban, amikor nyomtatott szöveget kaptak. Bár abban a digitális változat adott jobb eredményt, amikor azt kellett röviden összefoglalni, hogy miről szól a szöveg, amikor konkrét kérdésekre kellett választ adni a szöveg alapján, kiderült, a részvevők sokkal pontosabb válaszokat fogalmaznak meg, ha papíron olvasták. (Erről sokaknak eszükbe juthat a Woody Allennek tulajdonított bonmot, ami pontosan kifejezi a problémát: "Részt vettem egy gyorsolvasó-tanfolyamon. A Háború és békét nem egészen 20 perc alatt olvastam el. Az oroszokról szól.")
Még ne dobja ki a tabletet!
Bár hajlamosak vagyunk vagy-vagy válaszokat adni, hiba lenne ezekből az eredményekből arra következtetni, hogy a digitális eszközöknek nincs helye az oktatásban. Nagyon is van, csak figyelembe kell venni néhány alapdolgot.
Először is, nincs olyan, hogy egy formátum – nyomtatott vagy digitális – minden esetben, minden célra jó. Az olvasás céljához kell igazítani a médiumot: híreket böngészni sokkal hatékonyabb online, mint nyomtatott formában, míg például egy tudományos munkát valószínűleg hatékonyabb papíron olvasni.
A tanároknak tudatosítani is kellene a diákokban azt, hogy amikor egy téma mélyebb megértést igényel, sokkal hatékonyabb számukra a nyomtatott forma. A vizsgálati csoportban azonban volt néhány ember, akiknek a viselkedése teljes mértékben eltért az átlagtól, azaz ők épp a digitális formátumú szöveget értették meg jobban, mélyebben – igaz, az átlagnál lassabban is olvasták ezt a formátumot. Segítségükkel azonban a többiek is elsajátíthatnak olyan fogásokat, melyekkel javíthatják a digitális szövegértést.
A problémakör nagyon sok további vizsgálatot igényel, hiszen az már korábbi kutatásokból is kiderült, hogy a kijelzők nagymértékben befolyásolják a szem működését, és közvetve hatnak a kognitív tevékenységre is. A kérdésnek azonban nem csak ergonómiai vetülete van, hanem például a szöveghez, a szövegek közötti kapcsolatokhoz való viszony is nagymértékben változik a digitális térben. Például sokkal könnyebb valós állításokat és félrevezető információkat úgy összekapcsolni, hogy előbbi igazolja utóbbi hitelességét.
Akit érdekel a probléma, itt találja a tanulmányt bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak