A D-Linkkel karöltve megszondáztuk a hazai középvállalati szektort arról, hogy mi a viszonyuk a Wi-Fi hálózatokhoz. Véletlenszerű kiválasztással telefonon kerestünk meg 50-250 főt foglalkoztató, 100-300 számítógépes munkaállomással rendelkező középvállalatokat. Bár a felmérés nem reprezentatív – 90 vállalattól kaptunk teljes körű választ –, az eredmények jól mutatják ebben a vállalatkörben a Wi-Fi hálózatok használatával kapcsolatos tendenciákat.

Aki gyors, annak jobban megy

Azok a középvállalatok, melyek gyorsan és rugalmasan reagáltak a piaci igényekre, jelentős versenyelőnyre tettek szert az elmúlt években. A rugalmasság jelen esetben technológiai felkészültséget is jelent – emeli ki a kutatást vezető Vass Melinda piackutató. Ebbe a körbe tartozik a BYOD, azaz a saját tabletek és az okostelefonok vállalaton belüli elterjedése is, amely szükségessé tette a vezetékes infrastruktúrával megegyező szolgáltatásokat kínáló, de annál rugalmasabb Wi-Fi hálózatok kiépítését.

A vezeték nélküli technológia jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt 2-3 évben: gyorsult a sebessége, erős biztonsági szabványok, illetve ezekkel felszerelt termékek jelentek meg a piacon. Ezzel párhuzamosan a korábban főleg nagyvállalatoknak szánt megoldások árai jelentősen csökkentek, és ezáltal a középvállalatok számára is elérhetővé váltak. Ez fontos változás volt, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy az otthoni megoldások középvállalati igényekhez nem elegendőek, legfőképpen azért, mert nem illeszthetők be komplex rendszerekbe, és a nehézkes – ha nem lehetetlen – őket menedzselni.

Ebből kiindulva a felmérés során azt vizsgáltuk, hol tartanak a magyarországi középvállalatok a Wi-Fi hálózatok kiépítésében, hálózatukba integrálásában és alkalmazásában.

Vezeték nélküliség, szabad élet

A válaszokból összességében az derült ki, hogy a hazai középvállalati szegmens jól áll a Wi-Fi technológia alkalmazásában, de a szegmens legnagyobb vállalatait leszámítva még számos lehetőség kihasználatlan.

A megkérdezettek 69 százaléka használ vezeték nélküli hálózatot. Ez önmagában akár jó aránynak is nevezhető, azonban az értékelését árnyalják a Wi-Fi hálózat bonyolultságára és a vállalati rendszerekben való elterjedésére adott válaszok. Az 1-24 hozzáférési pontot (Access Point – AP) tartalmazó rendszereket nevezhetjük kisebb rendszereknek, efölött már jellemzően integrált, menedzselt hálózatokról beszélünk. A felmérés jól mutatja, hogy valójában a Wi-Fi rendszerrel rendelkező cégek 58 százalékánál igencsak korlátozottan érhető el a vezeték nélküli hálózat. Ezeknél a cégeknél ugyanis mindössze néhány AP van, ami aligha tud kiszolgálni egy 100-150 fős szervezetet.

A válaszok alapján ennek oka az, hogy a Wi-Fi hálózatot a cégek többsége csak meghatározott feladatokra alkalmazza, és nem integrálja a teljes vállalati hálózatba. Jellemző válasz volt például, hogy csak a tárgyalókban és a vendégeknek biztosítanak internet hozzáférést vezeték nélküli technológiával. A Wi-Fi hálózattal rendelkező cégek alig több mint fele biztosít a dolgozók számára teljes körű vezeték nélküli hálózati hozzáférést, vagy kapcsolja be a munkaállomásokat a hálózatba ilyen módon. A nagyobb, legalább 25 hozzáférési ponttal rendelkező hálózatokban nagyrészt megoldott ez, míg az összes hálózatra nézve ez mindössze 58 százalék.

A pénzügyi, ügyviteli folyamatok Wi-Fi hálózatról történő elérése még ennél is ritkább, mindössze 45 százalék, ezen a területen azonban nem figyelhető meg a rendszer méretével korreláló szignifikáns különbség.

Kritikák és ellenérvek: biztonság és üzemeltetés

A Wi-Fi hálózatokkal szembeni legfőbb ellenérvek a megkérdezettek körében még mindig a biztonsági protokollok érvényesítésével kapcsolatos aggodalmak voltak. Ez azért is figyelemre méltó, mivel viszonylag köztudott, hogy a központilag menedzselt Wi-Fi hálózatok biztonsági szintje ma már egyáltalán nem tér el a vezetékes hálózatokétól.

A vezeték nélküli hálózatokkal szemben korábban volt még egy erős – bár sztereotípiákon alapuló – ellenérv: hogy magas az emberi erőforrásigénye. Ez azonban – ellentétben a biztonsággal kapcsolatos fenntartásokkal – már a múlté: a Wi-Fi hálózattal rendelkezők 90 százaléka úgy ítélte meg, hogy maximum heti egy órát tölt a Wi-Fi hálózat karbantartásával.

Ugyanakkor a hibaelhárítás továbbra is időigényes. Ez azonban csak ott merül fel problémaként, ahol nem kontroller-alapú, hibatűrő megoldásokat alkalmaznak. Például egy meghibásodó Wi-Fi rádió komoly károkat okozhat, ha nincs központi vezérlés, amely azonnal biztosítja a lefedettség pótlását más AP-k bevonásával. A vállalkozások több mint harmada (35%) számolt be arról, hogy ilyen hiba bekövetkeztekor akár egy órára is kiesett a munkából az adott terület. Mindössze a vállalkozások 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy automatikus helyreállító mechanizmusokkal bíró rendszert használ.

Lefedettség és bővítés

A felmérés eredményei szerint minden 5. középvállalat küzd a kieső pontokkal, de a bővítés nem egyszerű feladat. Erre főleg a kontroller nélküli, szigetszerű rendszereket üzemeltető középvállalatok panaszkodtak. A Wi-Fi-t használó vállalkozások 57 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egy új AP rendszerbe illesztése és optimalizálása számottevő időt, akár órákat is igénybe vehet.

A központilag menedzselt Wi-Fi hálózatot használóknál (10%) ez kevesebb mint 5 percet vesz igénybe, mert a feladatok egy jelentős része automatizált.

Vannak távalatai a Wi-Fi-nek

A megvalósítandó – korlátozott – céloknak a jelenlegi középvállalati Wi-Fi hálózatok jellemzően megfelelnek. Ennek ellenére a válaszadók jelentős része (61%) konkrét fejlesztési elképzelésekről is beszámolt. Ezek a fejlesztések elsősorban a meglévő szigetszerű Wi-Fi hálózatok integrálására, és a kontroller-alapú, egységes kommunikációs rendszerek kiépítésére irányulnak.

És hogy mennyire konkrétak ezek az elképzelések? A fejlesztést tervezők 21 százaléka már idén szeretné megvalósítani elképzeléseit, további 11 százalékuk terveinek pedig csak az anyagi lehetőségek szabnak határt.