A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer – DUIHK) idei konjunktúra jelentése javuló tendenciát mért a magyarországi német vállalkozások körében. A hangsúly a tendencián van.

Bár a tanulmány bemutatásakor az MTI közleménye szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetői hangulatindex és a magyar bruttó hazai termék (GDP) alakulása összhangban van, valamint hogy Magyarország kezdi visszanyerni korábbi pozícióját a közép-kelet-európai térségen belül, érdemes kicsit alaposabban megnézni a javulás okait.

Már csak azért is fontos, hogyan érzik magukat a német vállalkozások, mert Magyarország első számú külföldi befektetői partnere – a keleti nyitás ellenére – továbbra is Németország. A teljes magyar befektetési állomány csaknem 30 százaléka származik Németországból – hangoztatta a miniszter. De a magyar export szempontjából is fontos célország Németország. Varga a KSH adatait idézte: 2013-ban 5,5 százalékkal 21 milliárd euróra nőtt, az import pedig 3 százalékkal emelkedett.

A felmérés csak részben igazolja a miniszteriális optimizmust

A DUIHK által készített felmérés kettős hatást mutat. Egyfelől az itt dolgozó német cégek elkötelezettek a magyar jelenlét mellett: Azon befektetők aránya, akik ma ismét Magyarországot választanák beruházási célországnak, 73-ról 75 százalékra emelkedett. Javult a befektetőihangulat-index is (BHI): a +100-tól -100-ig terjedő skálán plusz 12-re emelkedett, ami a legmagasabb 2011 óta. A tanulmány készítői az index alapján a 2014-es évre 2,2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak, ami 0,1 százalékkal magasabb, mint amivel az MNB a tavaly decemberi inflációs jelentésében számolt.

A hangulat javulása főleg ennek köszönhető, azaz a gazdasági helyzetet és a megkezdett évre vonatkozó kilátásokat a magyarországi német vállalatok 2014 elején érzékelhetően jobbnak értékelik, mint az előző felmérés alkalmával. Ennek köszönhető az is, hogy pozitívak a vállalatok foglalkoztatási és beruházási tervei is. Szintén előrelépés a korábbi évekhez képest, hogy a pozitív és negatív válaszok egyenlege több területen ismét elérte a válság előtti, 2007-2008-ban mért meglehetősen kedvező szintjét.

A feltételrendszer árnyalatnyit javult

"A magyarországi gazdasági feltételrendszer megítélése összességében valamelyest javult" – fogalmaznak a tanulmány szerzői. Kedvezően ítélik meg a munkaerő-potenciált, változatlanul ezt tekintik az ország egyik legfőbb értékének. Az operatív, működési környezet is a beruházók várakozásainak megfelelően alakul.

Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy bár a gazdaságpolitika egyes fontos kérdéseiben, például a kiszámíthatóság, az adórendszer vagy a közigazgatás területén a vállalatok érzékeltek kisebb javulást, a jelenlegi helyzet nem tartják kielégítőnek. Ráadásul vannak szempontok, ahol az ország megítélése tovább romlott: ez főleg a korrupció és a közbeszerzések megítélésében érzékelhető.

Helyünk a régióban – kapaszkodunk a középmezőny felé

A régió országaihoz képest több területen is tudott javítani relatív pozícióin. Ez igaz mind a gazdasági fejlődésre, mind a beruházási környezet megítélésére. A magyarországi eredmények a legtöbb esetben a felmérésben résztvevő 16 ország átlagértéke körül találhatók, egyes esetekben átlagon felüli a magyar adat.

A beruházási célországok között idén a 9. helyet érte el Magyarország. Ez onnan nézve, hogy 2008-ban még a régió 5. legvonzóbb befektetési célpontja voltunk, nem túk fényes eredmény, ha viszont a 2012-es felmérésben elért 13. helyünket nézzük, izmos javulás. A régió uniós országai közül azonban így is csak Romániát (11.) és Bulgáriát (14.) sikerült megelőzni.   A visegrádi országokon kívül még a nemrégiben taggá váló Horvátország is előttünk végzett.

A teljes tanulmány letölthető pdf formátumban a DUIHK oldaláról.