Egyes elemzők már közvetlenül a Snowden-ügy 2013-as kirobbanát követően felhívták rá a figyelmet, hogy a világszerte felerősödő bizalmatlanság és a bizalmatlanságot kihasználó politikai vagy gazdasági törekvések alááshatják az amerikai technológiai óriáscégek külpiaci pozícióit. Az Information Technology & Innovation Foundation (ITIF) még 2013 nyarán számszerűsítette a megrendelések elmaradásából és a szolgáltatások lemondásából származtatható bevételkiesést: ezt a Washingtonban működő think-tank három évre szóló előrejelzése 22 és 35 milliárd dollár közé tette.

Úgy tűnik, ennél csak több lehet

Bár az ITIF alapvetően a cloud alapú megoldásokat vizsgálta, manapság nem sok olyan terméket találunk az informatikai piacon, ami semmiféle kapcsolatba sem hozható a felhővel, ezért a cloud szolgáltatók mellett más iparági szereplők, így az eszközgyártók is érintettek az ügyben. Ezt a szervezet legfrissebb, júniusban közzétett jelentése is megerősíti, amely már a 35 milliárdos becslést is optimistának tartja, és arra figyelmeztet, hogy a veszteségek 2016-ig ezt a küszöböt is jócskán meghaladhatják.

A tanulmány megállapítja, hogy az NSA tevékenysége nyomán mindenhol napirendre került az adatok lokalizációjáról szóló szabályozás, amit a helyi gyártók és szolgáltatók erős lobbitevékenysége kísér. Európa vezető gazdaságai saját ellenőrzött hálózatok kiépítésén dolgoznak (Schlandnet, Sovereign Cloud stb.), de Ausztrália, Kína, India vagy Oroszország is arra kényszeríti a nemzetközi szolgáltatókat, hogy helyben működtetett adatközpontokat építsenek. Kína ebből a szempontból különösen érdekes, tekintve gazdaságának méretét és ambícióit a globális technológiai vezető szerep megszerzésére.

Lassan még Kanada is eleshet

Az év elején a kínaiak minden eddiginél szigorúbb szabályozással szorították még hátrább az amerikai beszállítókat, amelynek értelmében a bankokkal szerődő gyártóknak hozzáférhetővé kell tenniük forráskódokat, agresszív auditokat kell vállalniuk, sőt a termékeikhez tartozó titkosítási kulcsokat is a hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk. Olyan cégeket, mint az IBM, az EMC vagy az Oracle, korábban már teljesen kizártak bizonyos beszerzésekből, de állami tiltólistán van az Apple, a Citrix Systems és az Intel tulajdonába került McAfee is.

A tendencia persze nem csak Kínára jellemző: a Boeinggel például Brazíliában, a Verizonnal pedig Németországban bontottak fel állami szerződéseket, ugyanott pedig a Salesforce is jelentős üzleteket veszített a biztosítási szektorban. Az ITIF ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a bizalmatlanság már az olyan közeli szövetségesek üzleti kapcsolataiban is érzékelhető, mint amilyen az USA és Kanada: tavaly a megkérdezett kanadai szervezetek negyede tervezte, hogy adatait fizikailag is elköltözteti az Egyesült Államokból.

Ki fogják használni a késlekedést

A jelentés egészen odáig elmegy, hogy a Snowden-ügy lehetséges következményének tartja az amerikai technológiai fölény elvesztését, amennyiben az állítólagos nemzetbiztonsági érdekek továbbra is előnyt élveznek majd az USA külpolitikájában az ipari és kereskedelmi érdekekkel szemben. Az ITIF mindezt olyan, első pillntásra naívnak tűnő lépésekkel kerülné el, mint amilyen a megfigyelési gyakorlat átláthatóvá tétele, a külföldi szabályozókkal való kölcsönös jogi segítségnyújtási megállapodások, az adatokhoz való hozzáférés globális szabványainak kidolgozása vagy az információtechnológiai protekcionizmus kölcsönös szabályozása.

A kommentárok szerint mindenképpen megfontolandó, hogy a gazdaságban egyre kevésbé működnek azok a módszerek, amelyekkel az Egyesült Államok politikai vagy katonai ügyekben érvényesíti az érdekeit. A kereskedelmi partnereiknek és az amerikai beszállítók ügyfeleinek egyre fogy a türelme az USA adminisztrációjának hajthatatlanságával és a megfigyelési gyakorlat akadozó reformjával kapcsolatban. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy Kína már nem csak a világ legnagyobb gazdasága, de a világ következő technológiai vezetője akar lenni, amihez rendelkezik is a megfelelő kapacitással és kulturális alapokkal.