Mióta az AOL 2009-ben levált az AOL Time Warnerről, hogy önálló tőzsdei cégként működjön tovább, évről évre felröppennek híresztelések a szolgáltató és a Yahoo összeolvadásáról. A téma a kínai e-kereskedelmi szörnyeteg, az Alibaba tőzsdére lépésével vált ismét aktuálissá, mivel a Yahoo az Alibaba egyik legnagyobb tulajdonosaként annyi készpénzhez jutott, hogy akár 50 százalékos prémiummal is kivásárolhatná az AOL részvényeseit. Egy aktivista befektető ráadásul azonnal rá is vetette magát a témára.

Az AOL egyik részvényese az a Starboard Value befektetési alap, amely két évvel ezelőtt már elérte, hogy az AOL 1,1 milliárd dollár értékű szabadalmi portfóliót értékesítsen a Microsoftnak, egyetlen nap alatt 43 százalékot lökve a vállalat részvényárfolyamán. A Starboard ugyanakkor a Yahoo befektetője is, így most óriási lehetőség előtt áll – nem csoda, hogy már a múlt hét végén írásbeli javaslatot tett az AOL felvásárlásának mérlegelésére. Bár egyelőre sem a Yahoo, sem az AOL menedzsmentjét nem hozta lázba a fúzió gondolata, a Starboard már arra is kidolgozta a forgatókönyvet, hogy a Yahoo hogyan kerülhetné el összesen 16 milliárd dollárnyi adó megfizetését az Alibaba és a Yahoo Japan tulajdonrészének egy új tőzsdei cégbe való átjátszásával.

Dotkom óriásból tisztes médiaszolgáltató

Az AOL (korábbi nevén America Online) klasszikus internetes vállalat, amely az évezred elején, a dotkomlufi kidurranása előtt még 220 milliárd dollár fölötti piaci kapitalizációval büszkélkedhetett. (Összehasonlításképpen: jelenleg az Alibaba áll ugyanezen a szinten, a Facebook pedig elmarad tőle.) Ehhez képest az AOL cégértéke három évvel ezelőtt már csak 1,3 milliárd dollár volt, és az utóbbi időszak mérsékelt sikereinek nyomán is csak a 3,5 milliárdot karcolgatja. A társaság 2000-ben 164 milliárd dolláros tranzakció keretében olvadt össze a Time Warner médiavállalattal, amit utólag a történelem egyik legelhibázottabb üzleti lépéseként tartanak számon – csakúgy, mint 2008-ban a Bebo közösségi oldal 850 millió dolláros felvásárlását, amit két évvel később alig 10 millióért tudott továbbpasszolni.

Az AOL végül kivált a cégcsoportból, és azóta az online tartalomszolgáltatásra és az abból befolyó hirdetési bevételekre koncentrál, kivégezve jó pár nagy múltú termékét. A profiltisztítást olyan, nálunk is ismert online brandek felvásárlása fémjelzi, mint például a The Huffington Post, a TechCrunch, az Engadget vagy a GoViral, emellett az AOL komoly forrásokat ölt a videós tartalomszolgáltatás fejlesztésébe is.

Abból élnek, hogy vasárnap zárva tartanak

A Yahoo nominálisan nem zuhant akkorát, mint az America Online, de ugyanolyan látványos mélyrepülésben van: valaha volt 237,5 milliárd dolláros piaci kapitalizációja mára a hatodára csökkent. Ez a cégérték persze még így is tekintélyesnek számít, a dolog érdekessége azonban, hogy ehhez nem sok köze van a szervezet alaptevékenységének. A Yahoo összes részvénye ma nagyjából 40 milliárd dollárt ér, eközben a vállalat az Alibabában közel ugyanilyen értékű, a Yahoo Japanban pedig 8 milliárd dolláros befektetéssel rendelkezik. Ehhez számítsuk még hozzá azt az 5 milliárdot, amit az Alibaba tőzsdére lépésekor keresett 122 millió darab részvény kissé elsietett eladásával, és könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy maga a Yahoo tulajdonképpen csak egy púp saját befektetési portfóliója hátán.

A vállalat hosszú ideje sikertelenül küszködik hirdetési üzletének átalakításával, amiben nem hozott látványos eredményt sem a Microsofttal kötött keresési megállapodás, sem a Google-től igazolt vezérigazgató. A társaság legutóbbi pénzügyi negyedévében is az elemzői várakozások alatt teljesített, különösen, ha eltekintünk a bevételmegoszáson alapuló partnerségi megállapodásoktól. A Bloomberg már 4,35 milliárd dollárra módosította a cég várható éves bevételét, ami az elmúlt kilenc év legrosszabb teljesítménye lenne.

Túlélés vagy elnyújtott agónia?

A Yahoo az Alibaba-tranzakció nyomán rengeteg készpénzhez jutott, amit akár nagyszabású projektek finanszírozására is fordíthat. Ilyen lenne az AOL állítólagos felvásárlása is, amit sokan tartanának kézenfekvő lépésnek. A Yahoo hagyományosan színvonalas hírszolgáltatással rendelkezik, különösen a gazdaság és a sport témakörében, ami prímán kiegészíthetnek az AOL népszerű márkái. Csak az nem világos, hogy ezt hogyan tudnák a jelenleginél hatékonyabban értékesíteni. Az AOL az Adap.tv tavalyi felvásárlásával komolyan beleásta magát a videószolgáltatásokba és a videós hirdetésekbe, a Yahoo pedig a Tumblr 1,1 milliárd dolláros akvizíciójával és más projektekkel a piacszerzésre koncentrált. Látványos eredményeket azonban egyikük sem tudott felmutatni, miközben a legnagyobb versenytársak hirdetési bevételei évről évre két számjegyű növekedést mutatnak.

A Google a 140 milliárd dolláros hirdetési piac több mint harmadán gubbaszt, és a Facebook globális részesedése is már 8 százalék körül van. Ehhez képest tavaly év végén az AOL 1, a Yahoo 2,5 százalékon állt, részesedésük pedig azóta is egyenletesen csökken. A forró pitének számító mobil szegmensben ráadásul egyikük sem erős, így valószínűtlen, hogy a közös fellépés ebből a szempontból bármin is változtatna. A fúzió egyetlen nyilvánvaló előnye a működési költségek csökkenése lenne, ami a szakértők szerint akár egymilliárd dolláros éves megtakarítást jelenthet az összevonást követően. Ezenkívül talán az egyetlen figyelemre méltó dolog az, hogy a Yahoo és az AOL együttes látogatottságával az új cég a harmadik legnagyobb banneres hirdetési platformmá válna.

A méret ezen a területen lényeges tulajdonság, mivel ennek is köszönhető, hogy a Google vagy a Facebook sok hirdető számára úgynevezett one-stop shop, vagyis olyan egyablakos rendszer, ahol mindent egyszerre elintézhet. Bár a Yahoo egy hirdetési tételre számított nyeresége folyamatosan zsugorodik, az AOL-nál ez a tendencia már megfordult, köszönhetően az Adap.tv-nek és annak a saját fejlesztésű rendszernek, amely a hirdetések adás-vételének automatizálását segíti. Nagyjában-egészében elmondható, hogy alaptevékenységében az AOL pillanatnyilag sokkal jobban teljesít, a továbblépéshez pedig olyan méretbővülésre lenne szüksége, amit akár a Yahoo is biztosíthatna számára.

A hasonló online szolgáltatások összevonása persze nem mindig jó ötlet, ráadásul a Yahoo más akvizíciós célpontokat is megvizsgálhat az ölébe szakadt forrásokkal, így az AOL felvásárlása ezúttal is könnyen elmaradhat. A befektetők közül sokan azt tartanák a legjobb lépésnek, ha a Yahoo a párnahuzatba varrná a pénzét, és kedvező likviditását kihasználva megpróbálná eladni magát egy fajsúlyosabb piaci szereplőnek. Ez utóbbi akár az Alibaba és a mögötte álló SoftBank Capital is lehetne, amely az elsődleges részvénykibocsátást követően azt vesz meg, akit és amit akar. Az ázsiaiak már korábban is kísérleteket tettek a Yahoo kivásárlására, most pedig agresszív tengerentúli terjeszkedést ígérnek, így könnyen lehet, hogy az AOL nélkül is rövid időn belül eldől a Yahoo sorsa.