A digitális oktatási program első időszakának lezárultával osztályzatokat osztottak a diákok, a pedagógusok és a szülők is.
Hirdetés
 

Okostelefonja a diákok 83 százalékának van, de sokuknak legalább három netezésre alkalmas eszköze is van, például a mobil mellett táblagépe, laptopjaot vagy PC-je is. Valamivel több mint negyedük folyamatosan rajta van a világhálón – ezek jellemzik a Hipersuli programba bevont diákok körét.

Kutatás az első tapasztalatokról

Mint korábban megírtuk, a Telenor kezdeményezése tavaly májusban startolt el, öt magyarországi iskola 15 osztályában. A programban 354 gyermek és 32 pedagógus vesz részt. A modellprojekt keretében a mobilszolgáltató oktatási célokra is alkalmas nagy kijelzős, hibrid gépekkel és nagy sebességű mobilnet-hozzáféréssel látta el a kiválasztott oktatási intézményeket. A programba önkéntes alapon bekapcsolódott pedagógusok képzésébe bevonta a Microsoftot.

A Hipersuli célja, hogy a hazai oktatásban minél gyorsabban terjedjen a digitalizáció, és az ne csak az eszközök osztogatásában, használatuk elsajátításában merüljön ki, hanem épüljön rá 21. századi tananyag is, amit felkészült tanárok oktatnak. A program egyben a tapasztalatcserére is platformot kíván nyújtani: feltárja a digitális oktatás gyors elterjesztésének feltételeit, összegyűjti és megosztja a mások által is felhasználható tapasztalatokat.

El is készült az első féléves bizonyítvány: az első tapasztalatokat a programban résztvevőkkel folytatott kérdőíves és pszichológiai kutatás alapján összegezték.

Tanulásra is használható az internet

A programba bekapcsolódott diákok többsége örült a táblagépes óráknak: szerintük az eszköz használata izgalmassá, változatossá, játékossá teszi a tanórákat. Maguk a gyerekek ítélték meg úgy, hogy a digitális oktatás javít az eredményeiken. A szülők is optimisták, 90 százalékuk szerint ennek segítségével a gyerekek végre arra is rájönnek, hogy az internet tanulásra is használható.

A programban részt vevő 2-10. osztályos diákok 40 százaléka naponta legalább 3-5 órát netezik, háromnegyedük még mindig inkább játszik az eszközön, és ugyanilyen arányban regisztráltak már valamelyik közösségi oldalon. Ha tanulásról van szó, a diákok négyötöde amolyan online kisokosnak használja a világhálót, a tananyaghoz szükséges információkat keres rajta. Negyedük a csevegő funkciót is használja, ha iskolatársaitól akar megtudni valamit egy-egy feladattal kapcsolatban.

Az általánosan kialakult véleménnyel szemben a megkérdezett diákok inkább veszélyesnek tartják az internetet. Közel 60 százalékukat már érték mindenféle inzultusok (kéretlen levél, fenyegetések stb.) nethasználat közben. Ezekről azonban csak az esetek kis hányadában értesültek a szülők: a megkérdezett felnőttek fele szerint ugyanis még semmilyen negatív hatás nem érte gyermeküket netezés közben.

Web 2.0-ban már profik a diákok

Az oktatási program konkrét tapasztalatai kapcsán az egyik iskola tanára arról számolt be, hogy a diákok már a projekt indulása előtt kellő szakértelmet szereztek, de inkább csak a játékprogramok és általában az ún. web2-es alkalmazások használatában. Hozzátette, ezek is kellenek, mert fejleszti a gyorsaságukat, de szükség van a további digitális készségek elsajátítására.

A Hipersuli szakmai vezetője Koren Balázs, matematikatanár, oktatásfejlesztő arra hívta fel a figyelmet, hogy a program olyan, mint egy háromlábú szék, az eszközök mellett szükség van képzett tanárokra és megfelelő digitális tananyagra is. "Ha bármelyik hiányzik, felborul az egész" – fogalmazott.

Úgy tudjuk, hogy a digitális tananyagok elkészítését az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vállalta fel. Az anyagok tavaly októbertől elérhetőek a Nemzeti Köznevelési Portálon. Az első kísérleti digitális tananyagok a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a kémia, a fizika, a matematika, a földrajz és idegen nyelvek oktatását segíthetik.

A Hipersuli program egyelőre zárt, nyárig csak az induláskor kiválasztott iskolák vehetnek benne részt. A projektbe Budapestről az Áldás utcai Általános Iskola, Ercsiből az Eötvös József Általános Iskola, Hódmezővásárhelyről a Németh László Gimnázium és Általános Iskola, Törökbálintról a Bálint Márton Általános Iskola és Gimnázium, Zsombóról pedig a Szent Imre Katolikus Általános Iskola kapcsolódhatott be. Két iskolában a tanulók haza is vihetik a táblagépeket, a többi helyen pedig közösen, erre kiválasztott tantermekben használják azokat.

Közösség & HR

Robotok lehetnek a jövő olcsó gyógytornászai

Olyan szakmákat is átvehetnek az intelligens robotok, melyekről korábban azt gondolták, hogy a digitalizáció nagyon sokáig nem veszélyezteti létüket.
 
Spóroljon időt, szerezzen több bevételt, előzze meg az ügyfélvesztést.

a melléklet támogatója a MiniCRM

Hirdetés

Kitörési pont a kkv-knak

Ahhoz, hogy Magyarország fejlődni tudjon, elengedhetetlen a kis-, és középvállalkozások növekedése. De mi kell ahhoz, hogy ez teljesüljön? Cikkünkből kiderül! (x)

Egy nemzetközi kutatás szerint a szoftvergyártók auditja nem tesz jót az innovációnak, és a versenyt is gátolja. Segítsen felmérni a hazai helyzetet!
A VISZ az Infotér konferencián tárgyalta ki az IT-szakma képzési és munkaerő-piaci problémáit oktatási szakértők és cégvezetők segítségével.

2 millió forinttal díjazza a VISZ a legjobb középiskolát

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Másfél év alatt vált le a Budapest Bank szervezete a GE Capitalról. A folyamatban nagy szerepet kaptak a helyi szállítók is. Kelemen Bálint informatikai vezető (Budapest Bank) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.