Az IDC legfrissebb kutatása szerint az ultravékony noteszgépek és a leválasztható billentyűzetű, ún. 2-in-1 táblagépek hozták egyensúlyközeli állapotba a PC- és tabletpiacot Nyugat-Európában. Az előbbiből az idei második negyedévben 8,6 százalékkal többet adtak el, mint egy éve, az utóbbiból a bővülés még látványosabb, 192,3 százalékos volt.

Nem a vállalatok veszik az új gépeket

A június végével zárult negyedévben Nyugat-Európában minden ötödik eladott PC ultraslim notebook volt, és minden negyedik gép tartozott a 2-in1 kategóriába. Ez némi reményt nyújthat a hardvergyártóknak, mert ezek iránt a készüléktípusok a következő időszakban is növekszik a kereslet – jósolják az IDC elemzői. Pedig amúgy a teljes nyugat-európai PC- és táblagéppiac továbbra is zsugorodik. Igaz ezúttal a csökkenés éves összevetésben mindössze 3,4 százalékos volt, az eladott darabszám nagyjából a 17 millió környékén stabilizálódott.

Az ultravékony notebookok részesedése a teljes noteszgép szegmensben a tavalyi 27 százalékról 28,5 százalékra nőtt. Ez főleg a lakossági eladásoknak köszönhető, amely éves összevetésben 20,5 százalékkal bővült. Úgy tűnik ezek az új hordozható eszközök egyre népszerűbbek az otthoni felhasználók körében, főleg, ha a jó tulajdonságaikat, például a hosszabb akkumulátoros üzemidőt közérthetően reklámozzák is a szállítók.

Érdekes módon az üzleti szegmens költségérzékenyebbnek tűnik: a vállalatok ugyanis továbbra is a hagyományos laptopokat preferálják beszerzéseiknél. Pedig a jóval drágább ultravékony készülékek többségét a gyártók az üzleti felhasználóknak kínálják, ám abban a szegmensben a kereslet lényegében stagnál: éves összehasonlításban 0,7 százalékos csökkenést mért az IDC.

Otthonra is kell a jó gép

A jelentés szerint az otthoni felhasználóknak is egyre fontosabbak a gépeknél az olyan paraméterek, mint az eszköz vastagsága, tömege, az akkumulátor teljesítménye és a kijelző minősége. Ezeket az igényeket az ultraslim gépek ötvözik a legjobban.

Ennek a piacnak az első lökést a MacBook Air adta, majd jöttek a versenytársak is, a Dell az XPS-ekkel, vagy a Lenovo az Ultrabookokkal. Az Apple továbbra is meghatározó márka ebben a termékkategóriában, még Nyugat-Európában is, ahol az ultravékony piac egyharmadát adja. Az almalogójú márkát legjobban a HP-nak sikerült megszorítania a Spectre modellek sikerének köszönhetően. A Lenovo részesedése annak ellenére a tavalyi szinten maradt, hogy közben megjelent a sikeres Thinkpad X1, amivel növelni tudták az eladásokat a tavalyi második negyedévhez képest.

Ebben a termékkategóriában a leglátványosabb fejlődést a Chromebook mutatja fel, amely főként az észak-európai országokban népszerű. Ott a szállítók már a második negyedévben felkészültek az iskolakezdésre, mivel úgy számoltak, hogy a legtöbben ilyen gépet vesznek iskolás gyerekeiknek. A ténylegesen eladott mennyiség még alacsony, mivel az ultraslimek elfogadottsága az oktatásban még korai fázisában van, de az IDC szerint ígéretes a növekedési potenciálja. Svédországban például a második negyedévben ennek a kategóriának a piaca közel 60 százalékkal nőtt.

Üzleti Surface, otthoni iPad Pro

Hasonlóan látványos növekedést produkáltak a szétválasztható tabletek. Míg tavaly alig félmilliót, idén már 1,6 millió darabot adtak el a második negyedévben ebből a kategóriából, miközben a régió tabletpiaca összességében 6 százalékot esett. Az üzleti szegmensben a Surface, az otthoniban pedig az iPad Pro a legnépszerűbb modell.

A két szegmens növekedése mögött eltérő okokat látnak a kutatók. Az üzleti szegmens növekedését a viszonylag nagy prémiumkategóriás kínálat serkenti, valamint az, hogy egyre többen gondolják a leválasztható billentyűzetű tableteket az optimális mobil eszköznek. Igaz, ez darabszámban még nem látványos, hiszen vagy speciális iparági igényekhez, vagy felsővezetőknek vásárolják ezeket az eszközöket.

Az otthoni felhasználók piacán ellenben az figyelhető meg, hogy a helyi vendorok és a nem márkás termékek forgalmazó igyekeznek elmozdulni az Android uralta terepről. A szállítók elsődleges célja most az, hogy tartsák piaci részesedésüket a belépő szintű gépek piacán, de már egyre nagyobb számban szállítanak 9-10 inches, alapfelszereltségű windowsos és billentyűzettel ellátott modelleket is.

Itt egyértelmű a Windows-fölény

A Windows közel 45 százalékos részesedésével továbbra is vezeti a kombinált PC- és tabletpiacot. Ezt elsősorban a táblagépeknek köszönheti, hiszen ez utóbbin egy év alatt 25,5 százalékot nőtt, miközben a PC-piacon 1,6 százalékot csökkent a részesedése. Mint nemrégiben megírtuk, hiába van már egy éve piacon a Windows 10, a vállalatok elég jelentős része még mindig kitart a Windows 7 mellett. Idő és büdzsé kell hozzá, hogy a régi applikációikat átvigyék az új oprendszerre. A Windows 10 továbbra sem hozza azt a pozitív hatást, amit a készülékcserék felfuttatásában vártak tőle.

Az új eszközök operációs rendszerét tekintve a második legnépszerűbb az Android/Chrome, ezen belül az Android a legpreferáltabb a tablet piacon, részesedése ott meghatározó, 73,4 százalék. A Chrome elfogadottsága összességében még marginális a többi operációs rendszerhez képest, de ez mutathatta fel a legnagyobb növekedést, 53,4 százalékot.

Összességében az Apple került a dobogó harmadik fokára a Mac OS X-szel és az iOS-szel, de a prémium szegmensben vitathatatlanul a legnépszerűbb: részesedése megközelíti a 36 százalékot az ezer dollárnál drágább számítógépek között.

Az elemzők megállapítják, hogy az említett új készüléktípusok piacán Nyugat-Európában tartós növekedéssel lehet számolni. Ráadásul ezeken az eszközökön nagyobb is a gyártók haszna, mint a belépőszintű termékeken, ahol a legtöbb kategóriában kiélezett a verseny.

Mi a helyzet nálunk?

Utánajártunk, mennyire népszerűek Magyarországon már ezek a termékkategóriák. Az IDC Magyarország felmérése szerint a 2-in-1 tabletek nálunk is feljövőben vannak. Ezt támasztják alá a tavalyi tényadatok, de a következő évekre vonatkozó előrejelzések is optimisták. 2015-ben mintegy 419 ezer táblagépet értékesítettek hazánkban, melyeknek még csupán 4,7 százaléka tartozott a leválasztható billentyűzetű termékcsoportba, idén viszont arányukat már 7,4 százalékra becsülik az elemzők. A tabletpiac azonban itthon is zsugorodik. Erre az évre 392 ezer gép értékesítését várja a piackutató. A 2-in-1 gépek aránya két év múlva lépi túl a 10 százalékos részesedést, 2020-ra pedig eléri a 13,5 százalékot. Addigra a teljes piaci darabszám viszont már 350 ezer alá kerül.

A hazai összesítésben nincs adat arra, hogy mennyit vásárolnak a leválasztható billentyűzetű tabletekból az egyes felhasználói csoportok, csak annyit tudni, hogy a teljes táblagép piacon az üzleti megrendelések aránya 10 százalék alatt marad, és az évtized végére is csak 11 százalék lesz.

Az ultravékony notebookok – vélhetően magas áruk miatt – ma még nem igazán népszerűek. Az IDC mutatói szerint a tavaly összesen eladott 580 ezer gép 7,9 százaléka tartozott az ultraslim kategóriába, idén viszont már átlépheti a 10,5 százalékot. Az összértékesítés azonban itt is csökken, idén 530 ezer gépet adhatnak el a szállítók. Az ultrasim gépek aránya ebben folyamatosan nő: két év múlva meghaladja a 12 százalékot, 2020-ban pedig közel 15 százalék lehet. Az évtized végére az IDC egyébként 514 ezer darabra becsüli teljes magyar PC-piacot, ahol a céges és a lakossági vásárlók aránya nagyjából kiegyenlített, az üzleti szegmens évről-évre 46-47 százalék között mozog.