Persze, több is. Ráadásul a kenőpénzek arányát tekintve az érintett infokommunikációs vállalatok a sereghajtók között vannak – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) december elején kiadott jelentésében. A Foreign Bribery Report statisztikája az 1999-től és 2014 első félévének végéig tartó időszakot, pontosabban az akkor lezárt 427 esetet összesíti, amelyek során magánszemélyek vagy szervezetek a nemzetközi üzleti tranzakciókban külföldi tisztviselők megvesztegetésével próbálkoztak. Bár a rendelkezésre álló adatok több szempontból is hiányosak, ez éppen arra jelent ösztönzést, hogy a jövőben minél több hasonló információt hozzanak nyilvánosságra – hangsúlyozzák a jelentés készítői.

5 százalékért intézik (vagy nem intézik) el a dolgokat

A dokumentum érdekesebb megállapításai közé tartozik, hogy a vállalati felsővezetés az esetek alig több mint felében érintett a nemzetközi korrupciós ügyekben. Ezeknek kevesebb mint egyharmadában születnek bírósági ítéletek, mivel 69 százalékuk peren kívüli megegyezéssel zárul. A tavaly lezárt ügyek kifutására átlagosan több mint 7 évet kellett várni, de volt olyan eset is, amely már 15 éve húzódott. Az OECD korrupcióellenes programjában résztvevő 41 országban jelenleg 390 esetben nyomoznak a hatóságok.

A jelentésben Magyarország egyetlen nemzetközi korrupciós esettel képviselteti magát, amely az OECD nyár eleji országjelentése alapján valószínűleg a Magyar Telekom 8-9 évvel ezelőtti balkáni kalandja lehet.

Az ICT ipar negyedik helyét és az ügyek számát tekintve 10 százalékos részesedését mindenképpen árnyalja, ha a kenőpénzeket a szóban forgó tranzakciók értékéhez viszonyítjuk. Nem meglepő, hogy a nyersanyag-kitermelés ebben az összehasonlításban is magasan vezet a többi szektor előtt, de a további sorrend rendesen felborul, és az infokommunikációs terület a maga 5 százalékával már a sereghajtók között jelenik meg.

Az eltérő feltételek miatt önmagában nem lenne meglepő, hogy olcsóbb levajazni egy távközlési tendert, mint máshol megszerezni mondjuk a hasonló értékű bányászati jogokat. Ugyanakkor az OECD rendelkezésére álló minta ebben az esetben jóval kisebb volt, mivel a kenőpénzek és a tranzakciók értékét csak a megvizsgált ügyek kis részében, 55 esetben hozták együttesen nyilvánosságra.