A döntés-előkészítést segíteni hivatott technológiai trendeknek, a big data-nak és Internet of Things-nek (IoT) van egy alábecsült árnyoldaluk is, mégpedig a hozzáadott energiafelhasználás az adatközpontokban. A Gartner becslései szerint a világ CO2-kibocsátásának 2 százalékáért az IKT ipar a felelős. Ha csak az adatközpontokat nézzük, a piackutató 12 százalékra teszi az energiaköltségek arányát az összkiadásokhoz viszonyítva, amely a leggyorsabban növekvő költség.

Ahhoz, hogy egy adatközpontot költség- és energiahatékonyan hozzunk létre, vagy egy már meglévőt optimalizáljunk, manapság számos lehetőség áll rendelkezésünkre. Ilyen az üzemeltetési hatékonyság növelése, a berendezések és az energiamenedzsment rendszerek átalakítása, vagy az előregyártott, moduláris adatközpontok alkalmazása. A kihívás ma már elsősorban nem a technológiában, hanem az emberi tényezőben rejlik. Nem elegendő ugyanis, hogy az adatközpontokon belül az egyes területek csak önmagukban működjenek eredményesen, elengedhetetlen hogy rendszerszinten valósuljanak meg az optimalizálási törekvések. Hiszen annak ellenére, hogy az adatközponti tervezők és üzemeltetők fokozott figyelmet fordítanak a hatékonyság maximalizálására, mindkét területen gyakran előforduló hiba, hogy csak egy-egy kiválasztott alterületre fókuszálnak.

PUE=1

Az adatközponti vezetők a tervezéskor gyakran határoznak meg PUE (Power Usage Effectiveness), azaz energiahatékonysági célokat. A PUE a teljes adatközponti fogyasztást viszonyítja az IT-éhoz, tehát azt mutatja meg, hogy egy adatközpont kiszolgáló, fizikai infrastruktúrája mennyire energiahatékony. A vezetők a specifikáció meghatározásánál, valamint a beszerzéskor ezeknek a célkitűzéseknek a szellemében választják ki az egyes termékeket. Hűtési rendszerek esetében például egyes rendszerelemek (vízhűtők, géptermi precíziós hűtők) kommunikációja révén igen jelentős megtakarítás érhető el. Az energiahatékonysági jellemzőket azonban – szemben a működés és rendelkezésre állás tervezésével – még általában az egyes termékek szintjén ellenőrzik vagy hasonlítják össze, nem pedig strukturálisan. Olyan ez, mint a csapatsport: ha nincs együttműködés a csapattagok között, nincs győzelem.

Az új IT technológiák, a virtualizáció által támasztott gyors változtatási igények számos ponton állítanak kihívásokat az adatközpontok elé. Mindezt tetézi a költségoldali nyomás, ami arra készteti az üzemeltetőket, hogy tudatosabban, a rendelkezésre állási szint megtartásával, vagy lehetőség szerint annak növelésével használják ki kapacitásaikat. Az említett PUE érték ideális esetben 1, ám a felmérések szerint átlagosan 1,8-as értékekről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy az adatközponti vezetőknek még sokat kell tenniük az energiahatékonyság javításáért.

Holisztikus DCIM

Szarka Attila
A cikk szerzője az APC by Schneider Electric adatközpont megoldásokért felelős üzletfejlesztési vezetője

Adatközpontok üzemeltetését segítő menedzsment rendszerek már régóta rendelkezésre állnak, jellemző azonban, hogy ezek egy-egy szűkebb területet céloznak meg. Az IT számára ilyen a hálózat- és a virtualizáció-menedzsment, a CMDB (Configuration Management DataBase) vagy készletnyilvántartás és ticketing rendszerek, a fizikai infrastruktúra üzemeltetéséért felelős üzemeltetők számára pedig az eszköz- és környezetfelügyeleti megoldások, épületfelügyeleti architektúrák. A kiszolgáló infrastruktúra és az IT tökéletes összehangolását a folyamatos változtatások mellett csak egy olyan szisztéma biztosíthatja, amely képes integrálni a különböző architektúrák koherens adatait.

A Schneider Electric StruxureWare™ for Data Centers adatközponti infrastruktúra menedzsment megoldása egy olyan holisztikus szemléletet képviselő DCIM platform, amely megalapozott döntéshozatalt tesz lehetővé a tervezett változások hatásainak szimulálásával. Pontos tervezéssel elkerülhetővé teszi vagy késleltetheti az infrastrukturális beruházásokat, csökkenti az energiafelhasználást, az adminisztrációs és munkaerő terhelést – a rendelkezésre állás redukálása nélkül. A moduláris felépítésű szoftvercsomag a kapacitások optimalizálásával mérsékli a működési és beruházási költségeket, rövid megtérülési idő mellett. A megoldás valódi eredményességét bizonyítja, hogy a Gartner legutóbbi Magic Quadrant for Data Center Infrastructure Management (DCIM)¹ felmérésében az élvonalba sorolta a platformot.

Adatközponti jövőkép

Az elkövetkező időszakban a virtualizáció, a cloud computing, a fokozódó mobilitás, a big data és az IoT új típusú terheket rónak majd az adatközpontokra, melyek szétfeszítik a hagyományos hálózati minták határait, és új működési modelleket, megközelítéseket igényelnek, mint például a szoftveralapú networking (SDN). E változások közepette az adatközponti piac tovább növekszik majd, alkalmazkodva a szoftvervezérelt üzleti modellekhez. Egy tavalyi IDC felmérés 27 százalékos éves növekedés mellett 32,4 milliárd dollárra jósolja a big data piac méretét 2017-re, amely a teljes IKT-piachoz képest hatszor gyorsabb ütemű fejlődést jelent. Így tehát, ha nem törekszünk jobban az adatközpontok hatékonyabb energiafelhasználására, ez a növekedési görbe fenntarthatósági csapást mér majd a környezetre.

¹  Gartner “Magic Quadrant for Data Center Infrastructure Management Tools” by Jay E. Pultz, David J. Cappuccio, April Adams, Federico De Silva, Naveen Mishra, Henrique Cecci, Rakesh Kumar, September 22, 2014