Az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az informatika:megjelentek a mobileszközök, a közösségi hálózatok és a különféle alkalmazások. Az egyes felhasználók is egyre több eszközt és alkalmazást használnak, egyre több adatot kezelnek. Ez komoly nyomást gyakorol az informatikusokra és az informatikai szolgáltató cégekre, hogy ki tudják szolgálni a megnövekedett igényeket – foglalta össze az elmúlt időszak változásaiz Hargitai Zsolt, a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet üzletfejlesztési igazgatója.

Költséghatékony, skálázható, jól menedzselhető

Az új igényeket elsősorban az adatrobbanás generálja. A nagy mennyiségű információ feldolgozásához egyre nagyobb számítási kapacitás és hálózati sávszélesség kell. Olyan infrastruktúrát kell tehát kiépíteni, amely jól skálázható és menedzselhető, és emellett megfizethető – mondta Hargitai. A megoldást a szoftveralapú adatközpont és a privátfelhő-alapú technológiák jelenthetik, az új infrastruktúra kulcsszereplői pedig az open source eszközök.

Ez egyébként már a harmadik nagy korszaka az informatikai infrastruktúrák történetének. Az első a nagyteljesítményű, mainframe számítógépek kora. A mainfame-ek olyan számítási feladatokat hajtottak végre, amelyeket régebben papíron kézzel kellett elvégezni. Aztán jött a kliens-szerver világ, jöttek a PC-k, amelyekről sokáig az volt a közvélekedés, hogy sosem fogják kiváltani a nagy gépeket. Idővel azonban mind a szerver-, mind a kliensoldalon bekövetkezett a váltás.

Ma az adatközpontok infrastruktúrájában PC-alapú szerverek működnek, zömében Windows vagy Linux operációs rendszerrel, a mainframe-ek pedig fokozatosan háttérbe szorulnak. Az új felépítés hatékonyabbá teszi az informatika működését, egyebek mellett azzal is, hogy csökkenti a költségeket, hiszen a PC-s infrastruktúrák jóval olcsóbban helyezhetők üzembe.

"Az elmúlt évekig mindez jól is működött, de mostanra elértük a korlátait, főleg a rengeteg adat, alkalmazás és eszköz miatt. A régi infrastruktúra nem skálázódik már úgy, hogy megfelelően kiszolgálja az igényeket. Nehézkes a nagy mennyiségű adatot, eszközt gépenként menedzselni – magyarázza korszakváltás okait Hargitai.

A szoftveralapú megoldások jól kezelik az erőforrásokat

Az új infrastruktúra kialakítását az olyan nagy szolgáltatók kezdték el, mint például a Google, a Facebook vagy az Amazon. Ezek a vállalatok hagyományos környezetben már nem működtethető adatközpontokat üzemeltetnek, hatalmas szerverparkkal dolgoznak. Ezekben pedig előtérbe kerültek azok a szoftver- és felhőalapú technológiák, amelyek nagyban támaszkodnak a nyílt forráskódú megoldásokra.

"Aki alkalmazásokat akar futtatni, annak szüksége van számítási és adattárolási kapacitásra, valamint hálózatra, hogy a szolgáltatás biztonságosan és könnyen elérhető legyen. A szoftveralapú megoldások ezt úgy kezelik, hogy létrehoznak egy nagy erőforráshalmazt. Ilyen megoldás például aSUSE Storage, amelynél szabványos, viszonylag kedvező árú komponensekből állíthatunk össze egy nagy tárolóegységet. Így úgynevezett horizontális skálázhatóságot lehet megvalósítani, amely bármikor, bármilyen módon, ráadásul folyamatosan bővíthető, és nem növeli a rendszer összetettségét" – mondja az üzletfejlesztési igazgató.

Az alkalmazások ebból az erőforráshalmazból működhetnek, amihez vezérlő eszközökre van szükség. A legelterjedtebb a felhőalapú OpenStack, amelyet szinte minden nagy hardver- és szoftvergyártó támogat. "A SUSE saját implementációt hozott létre erre a technológiára alapozva SUSE OpenStackCloud néven, amely a karmester szerepét tölti be, azaz irányítja a nagy erőforráshalmazt" – magyarázza Hargitai Zsolt. – Az OpenStack egyfelől gondoskodik a teljes infrastruktúra-halmaz menedzseléséről, másrészt biztosítja, hogy mindig legyen elég erőforrás, tehát ha bármelyik összetevő meghibásodna, azonnal képes kiváltani egy másikkal. Az új infrastruktúra szabványos, átlagos kapacitású hardverelemekből épül fel, jelentős mértékben automatizált, rendkívül alacsony költségekkel lehet üzemeltetni, és korlátlanul skálázható."

Magyarországon egyelőre a nagy cégek gondolkodnak az átálláson

Hargitai Zsolt üzletfejlesztési igazgató, NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet

A SUSE aktívan részt vesz ezekben a projektekben. Mint az egyik legnagyobb szoftverinfrastruktúrával rendelkező cég, intenzív együttműködést folytat az OpenStack projekttel,egyebek mellett szoftveralapú tárolási módszereket fejleszt. A közösségi együttműködésben létrehozott szoftvereket a SUSE saját fejlesztőmérnökei vállalati használatra szánt megoldásokkal egészítik ki, így ezek a nyílt forráskódú támogató elemek nagy megbízhatósággal tudnak működni a cégeknél.

Az OpenStack rendszerrel szemben gyakori kritika, hogy bonyolult a konfigurálása, telepítése és frissítése. Hargitai szerint ezek valós problémák, de van rájuk megoldás. Saját termékeikbe igyekeznek olyan dolgokat is beépíteni, amelyek még nem találhatók meg a nagy, közösségi projektekben. És mivel open source megoldásról van szó, ezeket a fejlesztéseket később a közösség is el tudja érni. "A SUSE például rendelkezik olyan integrált telepítőrendszerrel, amely az OpenStack komponensek fölé épül, és segíti az egyszerű telepítést – mondja Hargitai. – A frissítések problémáját pedig egy integrált telepítőveé, valamint egy olyan frissítési mechanizmussal oldottuk meg, amellyel az új verzióra már újratelepítés nélkül lehet frissíteni, mint bármely más szoftver esetében."

Magyarországon ebbe az irányba egyelőre csak a nagyobb vállalatok mozdulnak el, de még náluk sem várható, hogy a régi rendszereket azonnal újakra cserélik – hangsúlyozta Hargitai –, ugyanakkor előbb-utóbb lépni kell, ha egy cég nem akar túlságosan lemaradni a többiektől.