Az EU-ban egyre több vállalkozás tér át a netes értékesítésre. A határokon átnyúló ügyletekkel azonban óvatosak, pedig a korlátok többségét már felszámolta az Unió.

Az Európai Unióban (EU) a legalább 10 főt foglalkoztató cégek egyhatoda már online felületen fogadja a megrendeléseket magánszemélyektől és vállalatoktól egyaránt. A leghaladóbb Írország, ahol a vállalkozások 26 százalékára igaz ez, míg a másik véglet Románia 9 százalékkal – derül ki az Eurostat e-kereskedelméről szóló friss jelentéséből.

Leépülnek az adminisztratív korlátok

A felmérés, melyet kétévente készíti el az EU statisztikai hivatala, 4 százalékpontos javulást jelez a 2014-ben mért állapothoz képest. A webes értékesítéssel működő uniós vállalatok 97 százaléka 2016-ban még elsősorban a saját országában folytatott kereskedést, kevesebb, mint a felétől (44 százalék) rendeltek más EU-tagállamból, és alig több mint a negyede (28 százalék) üzletelt unión kívüli magán- vagy intézményi vevőkkel.

Ez azonban már idén ősztől jelentősen változhat, hiszen az Európai Tanács, a Parlament és a Bizottság múlt év novemberében fontos akadályt hárított el a határon átnyúló online kereskedelem elől.

A Bizottság a döntés előtt előzetesen felmérést készíttetett, melynek során a vállalati oldalak ez irányú gyakorlatát is vizsgálták. A megvizsgált weboldalak közel kétharmadánál találtak valamilyen szintű, földrajzi alapú korlátozást. A vállalkozások elsősorban a fizikai termékek más országokból történő megvásárlását korlátozták. Ebben a háztartási berendezéseket forgalmazó oldala jártak az élen: 86 százalékuk nem értékesített külföldi vevőnek, de még könyvpiacon is 60 százalék volt az ezt a gyakorlatot követő vállalkozások aránya. A hozzáállás azonban viszonylag gyorsan változik, hiszen 2015-ben – állítja a Bizottság felkérésére készített elemzés – a weboldalak több mint 60 százaléka teljes mértékben elzárkózott a külföldi vevők elől.

A legnyitottabbak a ciprusiak és az osztrákok

Az Eurostat legutóbbi összesítése szerint az ír, a svéd és a dán cégek negyede már online kapja a megrendeléseket. A sereghajtók Olaszország (10%) és négy kelet-európai állam: Lettország (10%), Lengyelország és Bulgária (9-9%), valamint Románia (7%). A magyar vállalkozások sem érik el az uniós átlagot: 13 százalékuk fogadja a megrendeléseket online (az EU-átlag 16 százalék).

A határon átnyúló kereskedésben az EU élenjárói közé tartoznak a ciprusi és osztrák vállalkozások. Előbbiben az érintett cégek 71 százaléka, utóbbiban 69 százaléka nyitotta meg webboltjait a más uniós országból érkező magán- és intézményi vevők előtt.

Az összesítés még az e téren jól teljesítők közé sorolja Luxembourgot (61%), Litvániát (57%), Olaszországot, Görögországot és Máltát (55%). Magyarország 36 százalékkal az átlag alatti az alsó harmadban van, de megelőz a digitalizációban egyébként élenjáró három észak-európai országot is: Svédországot (33%), Dániát (30%) és Finnországot (24%).

 
Eurostat Websales 2018
Infogram


Az unión kívüli e-kereskedelemben is a ciprusi vállalkozások jeleskednek leginkább. A dél-európai ország az egyetlen, ahol a vállalkozások több mint fele (62 százalék) kereskedik online az EU-n kívül is. A második helyre Málta futott be 44 százalékkal, majd Írország (41%), Portugália (40%), Görögország és Ausztria (39-39%) a sorrend. Magyarország a maga 18 százalékával itt is az alsó harmadba került.

Gyorsan változhat a helyzet

A fentebb már említett uniós szabályozás komoly változást kényszeríthet ki: az Unión belül ugyanis lehetővé kell tenni, hogy a vásárlók szabadon választhassák ki azt a weboldalt, amelyről vásárolni szeretnének, és ebben nem szabad alkalmazni semmilyen korlátozást vagy átirányítást – még nagyobb méretű termékeknél sem.

Az új szabályok értelmében a fogyasztó eldöntheti, hogy maga megy el érte a kereskedő telephelyére, vagy a kiszállítást választja. A már idézett uniós felmérésben a webes értékesítéssel foglalkozó cégek 27 százaléka hivatkozik egyébként a magas szállítási költségekre, 13 százalékuk a nyelvi korlátokra, 12 százalékuk pedig az esetleges jogviták rendezésének a nehézségeire. Pedig már történtek e területen előrelépések.

Ez beleillik egy több éve tartó folyamatba, amely a határokon átnyúló e-kereskedelem, illetve az egységes digitális piac létrejöttét hivatott segíteni. 2015 januárjában lépett életbe egy szabály, mely szerint magánszemélyeknek nyújtott rádiós és audiovizuális média-, távközlési és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások után egész Unióban a fogyasztás helye szerint kell megfizetni az áfát. 2016 decemberében pedig elkészült egy olyan javaslat, amely a cégek számára is egyszerűsítené a külföldre történő online értékesítést.

Piaci hírek

Januártól új vezető irányítja az SAS Magyarországot

Loncsár Tibor lesz a magyarországi vállalatot közel 25 éve, alapításától vezető Musza István utóda.
 
Hirdetés

Nagy kihívás blockchain szakértőt találni, pedig már van rá igény

Ha kell, projekt alapon, ha kell, klasszikus fejvadász módjára közvetíti az itthon is nagy számban keresett informatikai szakértőket a Bluebird International Zrt.

Hogyan alakítják át a munkaerőpiacon bekövetkezett változások a HR-cégek tevékenységét? Milyen új eszközök és módszerek jelennek meg a fejvadászatban?

a melléklet támogatója a Bluebird

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.