Hogyan válik az infokommunikáció vállalatközpontúból emberközpontú technológiává? Ezt a kérdést járta körül az üzleti intelligencia fókuszából a T-Systems Magyarország Üzleti Intelligencia című konferenciája.

Az utóbbi években erőteljes irányváltás figyelhető meg az infokommunikáció (IKT) piacán, a trendek a korábbi vállalatközpontú IT felől az emberközpontú megoldások felé mutatnak, és ezek a folyamatok ma már megjelentek az üzleti intelligencia területén is – emelte ki konferencianyitó beszédében Ragoncsa Géza, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A XXI. század olaja az adat, finomítója pedig az analitika

Emlékeztetett az IKT-piac jelenlegi és jövőbeni négy fő hajtóerejére a mobilitásra, a felhőalapú technológiára, közösségi média  üzleti életben is betöltött egyre fontosabb szerepére, valamint az analitikára. Utóbbi kapcsán új ipari forradalomról is beszélt, kiemelve a Gartner egyik jellemző megállapítását, azt, hogy az analitika alapjául szolgáló adathalmazokat tekintsük a XXI. század olajának, aminek az analitika, mint finomító adja meg az "értelmét".

Sanjay Gupta ágazatigazgató Steve Jobs egy idézettel indította előadását: "A technológia az semmi… Ami fontos, hogy higgy az emberekben, hogy ők alapvetően jók és okosak, és ha eszközöket adsz nekik, akkor csodálatos dolgokra lesznek képesek." Sanjay Gupta ezzel is azt kívánta alátámasztani, hogy a technológia csak eszköz, a releváns tényező továbbra is az ember.  Beszélt a technológiai világban végbemenő látványos változásokról, arról, hogy régebben IT-eszközt túlnyomó részben a vállalatok vásároltak. Az IT korábban jellemzően a cégeknek kínált megoldásokat, amelyek ugyan már akkor is hatással voltak a társadalomra, de csak vállalati közvetítésen keresztül.

Elérkezett azonban az egyre olcsóbb internet, az egyre olcsóbb számítógépek korszaka. Az eszközöknek folyamatosan csökken a mérete, megjelentek az okostelefonok, amelyeknek az igazi értelmet és értékét az alkalmazások adják. Ma már a szoftverpiacon sem csak a nagy cégek képesek nagy dolgokra, egyre inkább jönnek fel a startupok.

Sanjay Gupta ágazatigazgató, T-Systems

Az emberközpontú szemlélet meghonosodására két példát is említett az ágazatigazgató. Az egyik a BKK-nak fejlesztett Futár projekt, amelynél nem pusztán a valós idejű adatgyűjtés a fontos, amit aztán a cég fel tud használni a járművek irányításában, hanem az így keletkező  információk megosztása a kijelzőkön az utazóközönséggel. Vagy ott az egészségügyből hozható példa, a telemedicina, amelynél a különféle mérőeszközökön (vérnyomás, vércukor stb.) keletkező adatokat a rendszer automatikusan továbbítja az orvoshoz. Az újfajta szemlélet arra készteti a T-Systems-t és a hozzá hasonló szolgáltatócégeket, hogy a különféle problémák megoldásában ma már sokkal inkább az ügyfelek ügyfeleinek a fejével gondolkodjanak – emelte ki az ágazatigazgató.

Mit profitál az üzlet a közösségi információkból?

Mi köti össze a big data jelenséget és a közösségi médián megjelenő információkat?  Mit tud ebből profitálni az üzleti környezet? Erről Ponori-Thewrewk Ajtony, a T-Systems Magyarország partnere beszélt. A Big Data a strukturálatlan, főként szöveges adatok gyűjtését, tárolását, elemzését célozza meg, megágyazva ezzel a közösségi média adatokon végzett adatbányászati, szöveganalitikai elemzéseknek. Ezeket aztán jól fel lehet használni különféle márka- és termékkampányok támogatására, termékfejlesztésre vagy közösségi oldalakon belüli közösségépítés támogatására.

A szakértő utóbbira példaként egy gabonapelyheket gyártó tengerentúli céget hozott fel, amely arra kérte a fogyasztóit, hogy amikor a terméküket fogyasztják, a Twitteren tegyenek közzé egy bejegyzést. Ez a kampány olyannyira jól sikerült, hogy a felhasználói kör már komoly bázisa lehet a jövőbeli akcióknak. Az érzelmi irányultság meghatározása, azaz a szentiment-analízis a klasszikus közösségi elemezési módszerek közé tartozik. Ehhez hasonló technikákat is alkalmaz az a Social Media Command Centre megoldás, amelyet T-Systems Magyarország készít anyavállalatával, a Magyar Telekommal együttműködésben.

A gamifikáció után itt az onlinization

A tavalyi azonos tematikájú konferenciához hasonlóan idén is esett szó az üzleti intelligencia kapcsán a gamifikációról, ezúttal kiegészítve egy még újabb fogalommal, az onlinizationnel. Az előbbi csoportba sorolhatunk be minden olyan tudatos tevékenységet, amely arra irányul, hogy a játékok motivációs rendszerének segítségével javítsunk bizonyos – alapvetően műszaki – dolgokkal, jelenségekkel, feladatokkal  szembeni hozzáállásunkon, viselkedésünkön. Az utóbbiban pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap az online szolgáltatások fejlesztése.

Zsoldos Tamás, a T-Systems Magyarország szenior üzleti tanácsadója, szerint a két fogalom egyre jobban összekapcsolódik, mivel mindkettő elsősorban a fiatalokat célozza meg, akik a legnyitottabbak az új technológiai fejlesztésekre, az online világra. Az onlinizationra több banki példát is felhozott a szakértő, a fontosabbak egyike az ING DiBa direkt banki szolgáltatása, a másik a Raiffeisen Bank Zuno nevet viselő, ugyancsak direkt banki szolgáltatása, amely Szlovákiából indult, de ma már Csehországban is elérhető, és nem kizárt, hogy nálunk is megjelenik.

Zsoldos Tamás, a T-Systems Magyarország szenior üzleti tanácsadója

Zsoldos az online-osítás elsődleges hasznaként a következő négy dolgot sorolta fel: több információhoz és visszajelzéshez jut a vállalat, jelentős az időmegtakarítás, növekszik az ügyfél elégedettsége, és a megoldás nem elhanyagolható költségmegtakarítást is jelent. A szakértő részletezte a T-Systems Magyarország koncepcióját az onlinization és a gamification összevont alkalmazására, amellyel tendert is nyert a cég.

Gondolkodjunk hálózatosan

A T-Systems Magyarország adatbányászati csoportjának vezetője, Tóth Rózsa szemléletes módon, a 2001.szeptember 11-i terrortámadásokat követő nyomozás példájával világította meg a hálózatos reprezentáció előnyeit. A szakértő bemutatta a cég Panoráma nevű hálózat-vizualizációs eszközének következő generációját, és több példát is hozott fel arra, hogy hogyan használható az eszköz lemorzsolódással, csalással kapcsolatos elemzésekre, az ügyfelek értékének, kockázatának meghatározására, illetve értékesítési lehetőségek felkutatására.