Kettős kihívás előtt áll Magyarországon az informatikai piac, nemcsak programozókból és fejlesztőkből van nagy hiány, hanem projektmenedzserekből is. A szakma helyzetéről beszélgettünk Cserna Józseffel, a 20 éves Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnökével.

Az utóbbi években felgyorsult az üzleti élet, a szereplőknek nagyon gyorsan kell reagálniuk a technológiai változásokra, az ügymenet rugalmasabbá tételére, a számlázás gyorsítására és így tovább. A szabályozás változásainak a követése is nagy projektfeladatok elé állítja a cégeket. Ezekhez viszont a korábbiaknál nagyobb számban kellenek a szakemberek. Ám ma már projektmenedzserből is kevés van. Mit tud tenni a szakma jövőjéért az idén 20. születésnapját ünneplő Magyar Projektmenedzsment Szövetség? Többek között erről is kérdeztük a szervezet elnökét, Cserna Józsefet.

Bitport: Hogy lesz valakiből projektmenedzser, hol szerezheti meg a hozzá szükséges tudást?

Cs. J.: A projektmenedzsment a józan paraszti ész tudománya, a tapasztalatok viszik előre azt, aki ezen a pályán boldogulni szeretne. Az átlagosnál jóval összetettebb a tudás megszerzésének a módja is. Nincs klasszikus projektmenedzser-képző egyetem, de még önálló szak se túl sok. Van viszont az üzleti egyetemek mindegyikében legalább néhány óra egy szemeszter erejéig, ami a projektmenedzsmentről szól. Ettől persze még nem lesz valaki profi projektmenedzser. A szakma iránt érdeklődök a tudást a felnőttképzés szerezhetik meg, de sok vállalat szervez belső képzést, és persze önképzés is elég fontos ebben a szakmában.

A projektmenedzsereknek többféle nemzetközi minősítési rendszere is van egyébként. Az IPMA (International Project Management Association) például négyszintű rendszerrel dolgozik A-tól egészen a D-ig. Utóbbi a belépő szint, aminek megszerzéséhez elegendő néhány szakkönyvet elolvasni, tapasztalatot nem is várnak el a minősítésre jelentkezőtől. A többi szintnél viszont már igen, és minél magasabb fokozatú minősítést szeretne valaki, annál nagyobb tapasztalat és tudás kell hozzá. Hasonlóan működik ez a PMI-nál (Project Management Institute) is.

Bitport: Mi a jellemző Magyarországon, a projektmenedzserek inkább belső alkalmazottak, vagy vannak kimondottan projektmenedzselésre szakosodott cégek?

Cs. J.: Is-is. Az adott cégkultúrába ágyazódik be a projektmenedzsment, ami az utóbbi években nagyon felértékelődött, körülbelül úgy, mint ahogy az informatika szerves része lett a cégek komplex üzleti környezetének.

A projektek az üzleti stratégiai célok megvalósításának az eszközei. Annak a projektnek, ami egy vállalaton belül nem köthető semmilyen stratégiai célhoz, nem sok haszna van. Az, hogy mennyire sikeres egy vállalat, azon múlik, hogy milyen a projektmegvalósítási képessége. A jó projektmenedzsmenttel kontrollálni lehet folyamatokat, hiszen egy projekt során egy jövőbeli esemény, termék működési modell kimenetelét kell megjósolni.

A cégek rákényszerültek, hogy létrehozzák azokat a támogató szervezeti egységeiket, amelyek felelősek azért, hogy egy-egy ilyen projektkultúra gazdái legyenek. Több ezer fős vállalatnál nem vezethet mindenki a maga szája íze szerint projektet, van mozgástér, de vállalatonként a belső kultúrához igazodva más és más az elvárás.

Bitport: A gazdaság digitalizációja, automatizációja a projektmenedzsmentre is hat?

Cs. J.: A projektmenedzsmentnek a 85-90 százaléka kommunikáció. Ennek egy jelentős része adatosítható, de ott a másik része is, hogy inspirálni, motiválni kell az embereket, ami viszont adattal nem nagyon mérhető. Terveket kell egyeztetni a projekttulajdonosokkal, ami szintén nem helyettesíthető automatizációval, robotokkal. A projektmenedzsment általában is az a szakma, amit kevésbé lehet automatizálni, részben éppen az egyedisége miatt. Egyedi dolgokat automatizálni ugyanis nagyon költséges.

Tehát egy projektmenedzsernek nem kell félnie, hogy a digitalizáció elveszi a munkáját. Vannak olyan elemzések, melyek szerint például Kínában 2020-ra legalább 25 millió új, a projektmenedzsmenthez köthető munkahely teremtődik, de Indiában is egy magyarországnyi új szakemberre lesz szükség. Számtalan új projekt indul ugyanis, ráadásul jelentős részben épp a digitalizáció miatt. Persze az ezeknek a lebonyolítását támogató elektronikus eszközök és a szoftverek használata – felhőben vagy felhő nélkül – egyre fontosabb, a nagy projekteknél egyenesen nélkülözhetetlen.

Bitport: Változtak az elmúlt években a projektmenedzsmentben alkalmazott módszerek?

Cs.J.: Az IT-projektekben egyre inkább előjön az agilis módszer, főleg a fejlesztéseknél igényelt rugalmasság miatt. A megbízó minél előbb szeretne eredményeket látni, visszacsatolást kapni arról, hogy jó irányban halad-e, amit a hosszú átfutási idejű, hagyományos "vízesés" módszer nem tud teljesíteni. Utóbbinál ugyanis hosszú idő telik el, mire azonosítjuk a feladatot, tervezünk és implementálunk. És közben hagyjuk, hogy a versenytársak ellépjenek tőlünk.

Cserna József

Az ELTE-n szerzett programozó matematikus diplomát, majd a Paksi Atomerőműnél helyezkedett el, ahol kisebb megszakítással közel tíz évet dolgozott középvezetői beosztásokban. 1996 és 1998 között a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója, majd a Synergon projektmenedzsmentért és logisztikáért felelős alelnöke. 2001-től saját céget alapít, melynek jelenleg is ügyvezetője.

A szakmai szervezetekben a kezdetektől aktív. 2003-tól közel kilenc éven át a PMI Budapest alelnöke. A PMSZ elnöki teendőit 2005 óta látja el.

Persze az agilis módszernek is van hátránya, ami ráadásul részben épp az egyik legfontosabb előnyéből, a rugalmasságból fakad. Ezek a projektek ugyanis nem jól szerződhetőek, nem alkalmasak közbeszerzésre, mivel az elején csak abban lehet megállapodni, hogy készül majd valami mondjuk 100 millió forintért, de minden más menetközben alakul ki.

Bitport: Ki a jó projektmenedzser, aki univerzális, vagy aki kimondottan szakmaközeli?

Cs. J.: Örök dilemma, de a legtöbben azt valljuk, hogy a projektek menedzseléséhez érteni fontosabb dolog, mint az adott szakmában mély tudással rendelkezni. Nem szerencsés, ha egy projektmenedzser csak egy bizonyos területet látott; egy jó projektmenedzsernek szinte bármilyen projektet tudnia kell menedzselni.

Hogy az informatikával vonjak párhuzamot: nem biztos, hogy a legjobb programozóból vagy fejlesztőből lesz a legjobb menedzser, de persze nem is kizárt. A projektmenedzsmenthez kell érzék, tudás és tapasztalat is. Aki ezen a pályán igazán jó akar lenni, nemcsak a szakmán belül kell értenie a dolgokhoz. Fontos, hogy legyen affinitása az üzlethez, a marketinghez, a joghoz stb. Így tud választani maga mellé olyan, az adott szakmához értő munkatársakat, akik segítenek neki, és aztán csapatként kell működniük.

Bitport: Korábban hangsúlyozta a közvetlen kommunikáció és a csapatmunka fontosságát. Akkor egy projekt távmenedzselése nem is járható út?

Cs. J.: Nem feltétlenül kell ott lenni a helyszínen. Magyarországon van is rá számos példa a távmenedzsmentre. Például sok projekt így működik a szolgáltatóközpontoknál. Ahhoz azonban, hogy ez hatékonyan működjön, további ismeretek kellenek, és kezelni kell a kulturális különbségeket. Hogy egy nagyon egyszerű példát mondjak, tisztában kell azzal, hogy mit jelent, ha egy indiai kolléga mondja azt, hogy holnaputánra lesz meg a feladatával, és mit jelent, ha ugyanezt egy német mondja.

Bitport: Zárásként visszatérnék a szakemberhiányra. Ha jól tudom, a Szövetség hamarosan indít egy gyakornoki programot, amivel az utánpótlás-nevelést szeretné segíteni. Mit várnak a programtól?

Cs. J.: Természetesen azt, hogy több felkészült projektmenedzser lesz. A programban az érdeklődő fiatalok szakmai segítséget kapjanak egyebek mellett diplomamunkájuk elkészítéséhez vagy a szakmai gyakorlatuk teljesítéséhez. Olyan szervezeteknél dolgozhatnak majd, ahol fókuszban van a projektmenedzsment. A PMSZ tagvállalatainak pedig ebből az a hasznon, hogy olyan fiatal célközönséget érnek el, akik kifejezetten a projektmenedzsment iránt érdeklődnek. A PMSZ adatbázisából választhatják majd ki leendő gyakornokaikat, ezáltal egyszerűsödik és gyorsabb lesz a toborzási folyamat.

A megfelelő utánpótlás felkutatását segíti az is, hogy szervezünk felkészültségi versenyt egyrészt az egyetemisták, másrészt az egy-két év gyakorlattal rendelkezőknek. Érdeklődőben szerencsére nincs hiány, ami egyben azt is jelenti, hogy ez a szakma is kezdi megtalálni önmagát és az önállóságát.

Közösség & HR

Kanadai költözéssel hergeli Trumpot az Amazon

Alighogy az Apple bejelentett 20 ezer új amerikai munkahelyet, az Amazon meglebegtette, hogy 50 ezer állást vihet Kanadába.
 
Hirdetés

Nagy kihívás blockchain szakértőt találni, pedig már van rá igény

Ha kell, projekt alapon, ha kell, klasszikus fejvadász módjára közvetíti az itthon is nagy számban keresett informatikai szakértőket a Bluebird International Zrt.

Hogyan alakítják át a munkaerőpiacon bekövetkezett változások a HR-cégek tevékenységét? Milyen új eszközök és módszerek jelennek meg a fejvadászatban?

a melléklet támogatója a Bluebird

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.