A károsanyag-kibocsátás tekintetében a teherautók és kamionok sokfelé jelentenek sokkal súlyosabb problémát a személyautóknál. Ráadásul míg az utóbbiak esetében lassan-lassan már látszanak azok a megoldások, amelyek hosszabb távon lehetővé teszik a járművek saját telepekről üzemeltetett hajtását, addig a tisztán elektromos kamionok egyelőre még papíron sem igazán léteznek a megfelelő akkumulátortechnológia hiányában.
Ez úgy is igaz, hogy a Tesla például a napokban mutatta be legújabb, a közúti fuvarozás forradalmasítását célzó fejlesztését, amely azonban még a cég saját bevallása szerint is csak a kifejezetten rövid távú utak esetében jelenthet alternatívát. A problémára az egyik lehetséges válasz, hogy nem a kamionokat, hanem az utat kellene villamosítani – a Siemens például már a gyakorlatban próbálgatja az eHighway elképzelését.
Trolit csinálnának a kamionokból
Az eHighway (kb. elektromos országút) lényege, hogy a teherautók a trolikhoz hasonlóan a felsővezetékhez kapcsolódhatnak, amelyre a képen látható pantográf legfeljebb 90 km/h sebesség mellett képes fel- és lecsatlakozni. Ez az alkalmas szakaszokon zéró károsanyag-kibocsátást és sokkal alacsonyabb hangterhelést eredményezne, az elektromos meghajtás pedig elvileg a dízelmotoroknál olcsóbb és hatékonyabb.
Ez a személyautók esetében nyilván nem igazán kivitelezhető, már csak azért sem, mert a felsővezetékek hozzájuk képest túlságosan magasan vannak. A kisebb járművek viszont simán működhetnek a saját telepeikről is, úgyhogy azoknak nem is feltétlenül lenne szükségük az eHighway infrastruktúrára.
A vállalat Németországban és Svédországban már tesztelte az elképzelést, legújabban pedig az Egyesült Államokban, a kaliforniai Carsonban építette fel az e-autópályát egy mérföld hosszúságú szakaszon, Los Angeles közelében. Az úton jelenleg három járművel kísérleteznek: egy elektromos hatású, egy gázüzemű-elektromos hibrid, illetve egy dízel-hibrid kamionnal.
Az egy mérföldes eHighway tesztpálya kialakítása most 13,5 milliárd dollárba került, ami sokkal nagyobb léptékben nyilván kevesebb lenne, sőt a Siemens stabilan 5 millió dollár körüli szintre akarja leszorítani. A vállalat szerint körülbelül ez az a küszöb, ahonnan a megoldás már versenyképessé válhatna a vasútfejlesztési projektekkel, amelyek egyébként a közúti szállítmányozás egyetlen lényeges alternatíváját jelentik.
Ideiglenes megoldás hosszú távra
A Siemens ötletének fontos eleme, hogy a már meglévő közúti infrastruktúra szolgálhatna az eHighway fejlesztések alapjául, vagyis a technológia implementációjához nem lenne szükség új utak vagy vasútvonalak építésére. Ez már csak azért is lényeges, mert a társaság által idézett előrejelzések azt vetítik előre, hogy már 2050-re megduplázódnak a jelenlegi szállítási szükségletek.
Bár az elektromobilitás felfutóban van, a fentiek értelmében sokkal hamarabb szükség lesz valamilyen megoldásra, mint ahogy a megfelelő technológiák megszületnének, főleg pedig a megfelelő arányban el is terjednének. A teherjárművek esetében sem a szükséges akkumulátorok tömege, sem azok töltési ideje nem csökkenthető belátható időn belül a megfelelő szintre, így nem marad más, mint a pályák villamosítása.
A technológia a vállalat szerint már most is telepíthető lenne, ami az Egyesült Államok 164 ezer mérföldes autópálya-hálózatának teljes átalakításával több mint 800 milliárd dollárba kerülne. Ez természetesen rengeteg pénz, azonban érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt évtizedben mind az Obama-, mind a Trump-adminisztráció nagyjából ilyen összköltségű infrastruktúrafejlesztési terveket javasolt.
Az eHighway ráadásul még a telepítések ütemezésének szempontjából is rugalmas megoldásnak tekinthető, hiszen a vegyes üzemű kamionok csak az elkészült szakaszokon csatlakoznának a felsővezetékekre. Az útjuk során tulajdonképpen nem kényszerülnének sehol sem extra kitérőkre vagy kényszerű pihenőkre az akkuk töltése miatt, mégis fokozatosan és érdemben csökkenthető lenne a fajlagosan legnagyobb szennyezést okozó közlekedési ágazat környezeti terhelése.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak