Nem újdonság, hogy a nagy internetes tartalomszolgáltatók rendszerei ma már jó eséllyel felismerik és kiszűrik a szerzői jogi védettség alatt álló vagy más szempontból törvénysértő módon feltöltött tartalmat. Ebben a fájlok digitális lenyomata ("ujjlenyomat", hash) van a segítségükre, amelyet a saját adatbázisukkal összevetve könnyen megjelölhetik és elérhetetlenné tehetik a nem megfelelő anyagokat. Ennek egyik legismertebb példája a YouTube Content ID programja, amely az audio csatornákat is beleértve szkenneli a feltöltéseket, és hasonlóságokat keres a Google által menedzselt copyright-adatbázishoz.

Nem csak a szerzői jogra kíváncsiak

A Reuters hétvégi beszámolója alapján a nagy közösségi oldalak és szolgáltatók, így a Facebook és a Google is, már nem csak a jogvédett tartalom, hanem az erőszakos propaganda esetében is alkalmazzák a technológiát. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy részben vagy egészében automatizálják azt a folyamtot, amelynek alapján a már megjelölt vagy korábban már eltávolított videókat kezelik. A lépés annak ellenére is jelentős, hogy minden különösebb hírverés nélkül teszik meg, mivel a nyilvánvaló eseteken (mondjuk a kivégzéseket bemutató anyagok) túl nem egyértelmű, milyen feltételeket határoznak meg a videók eltávolításához.

Az értékelés szempontrendszerét minden bizonnyal meghatározza, hogy május végén a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft beállt az Európai Bizottság magatartási kódexe mögé, amely kiszorítaná az online tartalmak közül a jogellenes, gyűlöletbeszédnek minősített anyagokat. Bár a támogatás nem jár semmilyen kötelezettséggel, az EB a megállapodás értelmében elvárja tőlük a hatékony és gyors belső eljárások kialakítását, a területtel foglalkozó személyzet folyamatos képzését, és a megoldások megosztását a többi iparági szereplővel. A globális szolgáltatókra ebben a tekintetben nem csak az Unió, de az utóbbi időben az amerikai adminisztráció is nyomást gyakorolt.

Csak akkor hatékony, ha nem publikus

A rendszerek a Reuters iparági forrásai alapján az erőszakra bátorító vagy általában szélsőséges retorikával operáló videókat hivatottak kiszűrni, de működésükkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre konkrét információk. Vagyis nem csak az értékelési szempontok homályosak, hanem az is, hogy mennyire automatizált a rendszer, és mennyiben hagyatkozik az emberi alkalmazottak jóváhagyására. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a titkolózást nem egy PR-katasztrófa elkerülése motiválja, hanem egyszerűen az a szempont, hogy a metódusok kiismerése lehetőséget adna a rendszerek egyszerű kijátszására.

Az extrém tartalom szűrésére egyébként már fejlesztettek működő megoldásokat (legutóbb a Counter Extremism Project nevű non-profit szervezet tartalomblokkoló rendszeréről szóltak a hírek), a nagy dotkom szolgáltatók azonban nem valószínű, hogy házon belülre engednének egy ilyen típusú, harmadik féltől származó kódot. Különösen, hogy a kérdéses anyagok elég széles spektrumon mozognak, a szolgáltatók pedig eltérő módon határozzák meg, hogy pontosan mit akarnak kizárni az oldalaikról. Alapesetben eddig is saját közösségükre bízzák a dolgot, és a felhasználók által megjelölt tartalmakat ellenőriztetik az alkalmazásukban álló moderátorokkal.

A nagy szolgáltatók közös nevezőt keresnek

A hírügynökségi beszámolók szerint a szélsőséges tartalmak szűrésében nagyon lassan, de kibontakozóban van egyfajta iparági összefogás. A Microsoft még tavasszal jelentette be, hogy anyagilag támogatja a Dartmouth College egyik kutatási projektjét, amely az említett Counter Extremism Projecttel együttműködve a terrorizmussal egyértelműen összefüggésbe hozható tartalom szűrésén dolgozik. A Facebook ugyancsak megerőstette, hogy "vizsgálja az együttműködés lehetőségeit" más iparági szereplőkkel, a Twitter pedig ugyancsak a "Counter Extremism Project javaslatait tanulmányozza", de még nem alakította ki az álláspontját.

A YouTube-ot is üzemeltető Alphabet-Google részéről egyelőre senki sem erősítette meg, hogy másokkal tárgyalna valamilyen közösen implementált eljárásról, netán saját automatizmust fejlesztene. A Reuters ezzel kapcsolatban a Google egy korábbi alaklmazottját idézi, aki szerint a vállalatnál már régóta azon vitatkoznak, hogy a szerzői jogi és bevétel-megosztási szempontokon túl milyen célokra használják fel a Content ID rendszert, ami egyébként a legrégebben működö és legkifinomultabb algoritmusnak számít ebben a szegmensben.