Hatékonyan lehetne fellépni az áfacsalással járó körbeszámlázásos rendszer, az úgynevezett körhinta-csalások ellen a fordított áfa bevezetésével – véli az elektromos és elektronikai berendezések gyártóit és importőreit tömörítő lengyel szövetség, a ZIPSEE Digital Poland. A fordított áfafizetésnek, amely egyébként néhány éve már Magyarországon is felmerült, a PMR Insight tanácsadó cég szerint Ausztria és Csehország is örülne, mert a termékek körbeutaztatása révén szintén érintettek az ügyben.

Telefonokkal elcsalt félmilliárd euró

Lengyelország okostelefonokra, tabletekre és játékkonzolokra tavaly júliusban már bevezette a rendszert, amely a ZIPSEE mostani közleménye szerint hasznosnak bizonyult. Korábban ugyanis egy év alatt csak az okostelefonok értékesítéséből közel félmilliárd eurónyi adót csaltak el.

Szakértők szerint a szabálymódosítás bevezetését követő 3-4 hónapon belül már érzékelhető volt a változás az adóbevételekben. A DLA Piper tanácsadó cég varsói irodája szerint a lengyel költségvetésnek tavaly mintegy 93 millió euró (közel 29 milliárd forint) vesztesége keletkezett tavaly csak a merevlemezekkel és a processzorokkal elkövetett adócsalások nyomán.

A körhinta-csalás Magyarországot sem kerüli el

Pedig a körhinta-csalás Magyarországon is számos területen jelen van és okoz problémákat – mondja lapunknak Molnár Péter az Ernst&Young adószakértője. A folyamat lényege, hogy egy cégláncolaton keresztül számlázzák a termékeket, szolgáltatásokat, jellemzően fiktív módon. A benne résztvevők több céget is alapítanak otthon és külföldön egyaránt, lehetőleg országonként is legalább kettőt, a számla ezek között megy körbe-körbe. Ez önmagában még nem valósít meg adócsalást, ha mindenki befizeti az adót.

A csalás a két belföldi cég közötti számlázáskor történik: az értékesítő fél felszámítja az áfát, az ezzel megnövelt számlaösszeget pedig kifizeti a vevő, majd a vevő a beszerzési áfát visszaigényli. Ugyanakkor az eladó a vevőtől beszedett áfa összeget nem fizeti meg a költségvetésnek.  Az eladó ezt egy darabig így folytatja – amellett, hogy a látszat fenntartása érdekében esetenként valós tranzakciókat is végrehajt – majd a tetemes áfahátralékkal egyszer csak eltűnik.

Az adóhatóság ez ellen többféle módszerrel is védekezik, mint például a szigorított adóregisztrációs eljárás, vagy az új adóalanyok fokozott adóhatósági felügyelete és gyakoribb áfa bevallási kötelezettsége.

Ilyen eszköz továbbá a fordított adózás is, ahol a vevő önmagának számítja fel, és vonja le az áfát. Az Európai Unió korábban is szabályozta ezt a területet, de a folyamat lassú volt, mert minden újabb termékcsoportnál elölről kellett kezdeni az engedélyeztetést. 2013-ban ezért fogadták el az ún. a gyorsreagálású mechanizmusról szóló irányelvet, amiben bizonyos veszélyeztetett, fertőzött területeket már előre meg is határoztak.

Több elektronikai termék is belekerült

Ezek között szerepel többféle elektronikai cikk, köztük a mobiltelefonok, a mikroprocesszorok, központi egységek,  videojáték-konzolok, táblagépek és a laptopok értékesítése, de idesorolják külön megjelölés nélkül egyes távközlési szolgáltatások nyújtását is.

Az elmúlt években több tagország is kért erre bevezetési lehetőséget, köztük az említett példákkal Lengyelország is. Magyarország a szakértő információja szerint még azért nem kért engedélyt az elektronikai termékekre, mert a csalás mértéke ezen a területen még nem akkora volumenű, mint más fertőzöttebb területeken, különös tekintettel a gabona- és fémhulladék kereskedelemre.

A szakértő szerint az áfacsalás elsődleges motorja a nagy „megtérülést” biztosító magas áfakulcs, Magyarország pedig a világon az egyik legmagasabb standard áfakulcsot alkalmazza. Ha valamely területen egyszámjegyűre, netán 5 százalékra csökken az áfakulcs, akkor már nem éri meg az áfát elcsalni.

Csökkentett áfakulcs bevezetésére az EU szabályozás értelmében jellemzően alapvető szükségleteket kielégítő termékek és szolgáltatások (élelmiszerek, gyógyszerek, személyszállítás, stb.) és egyes munkaintenzív szolgáltatások (pl. takarítás) esetében van lehetőség.

Az EKÁER-nél is felmerült a szigorításuk

A Deloitte-nál megtudtuk, van még egy másik terület is, ahol időről-időre felröppennek mindenféle pletykák arról, hogy az elektronikai termékekkel kapcsolatban szigorítások lesznek, ez pedig az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER). A közúti szállításokat 2015. január 1-jével kell az adóhatóság online rendszerébe regisztrálni. A fuvarozott árucikkek között vannak kockázatosnak minősített termékkörök, amelyekre további kötelezettségek is vonatkoznak. Ezekre a szállítmányokra szigorúbbak a bejelentési szabályok, rájuk vonatkozóan külön kockázati biztosítékot, letétet kell fizetni az adóhatóságnak. Ebbe a termékkörbe az elektronikai cikkek nem tartoznak bele, de időről-időre felmerül, hogy mégiscsak be kellene kerülniük.