Könnyű helyzetben van a felhasználó, ha PC-je belső háttértárát kell bővíteni, a NAS-választás azonban már nem is olyan egyszerű feladat. Persze édes a teher, hiszen inkább a funkcionalitásbeli bőség feldolgozása okozhat problémát – egyszerűen nem lehet előállni teljesíthetetlen adattárolási igénnyel, amit ne tudnának kielégíteni korunk modern hálózati adattárolói. Cikkünkben ezeket a képességeket vizsgáljuk meg.

Nézzük először a vasat!

Az adatok tárolásának módjában (JBOD – Just a Bunch Of Disks – csak egy köteg lemez; illetve RAID – Redundant Array of Inexpensive Disks vagy Redundant Array of Independent Disks) akad eltérés a modellek között, ahogyan a felhasználható merevlemez-kapacitás is megkülönbözteti a szolgálatba állított eszközöket.

A NAS-ok egy részét merevlemez nélkül kínálják a gyártók, ekkor a felhasználóra hárul annak beszerzése, de komplett, már háttértárat is tartalmazó készülékeket is lehet vásárolni. Utóbbi esetben szinte a csillagos ég a felső határ; a realitások talaján állva az otthoni, kisirodai megoldások jellemzően 2-16 TB tárkapacitással bírnak.

A gyártók többsége még mindig a mozgóalkatrészes tárolásra esküszik, de az SSD-k rohamos árcsökkenésének és kapacitásnövekedésének köszönhetően már megjelentek az első memóriaalapú termékek is (például a QNAP x70 család tagjai solid state diskeket is képesek kezelni). Az SSD-alapú NAS-ok általánossá válásáig azonban még jó pár évnek el kell telnie, hiszen egységnyi tárolóterületre vetített ár tekintetében továbbra is verhetetlenek a merevelemezek - noha a két tárolási módszer közötti olló folyamatosan záródik.

A modern NAS-ok szinte mindegyike gigabites Ethernet-csatlakozással rendelkezik, nem ritkán több porton keresztül is csatlakozhatnak a hálózathoz, növelve az adatátviteli sebességet. Emellett jellemzően univerzális soros buszon át (is) képesek kapcsolatot létesíteni; a legújabb típusok már a korábbinál egy nagyságrenddel nagyobb tempót ígérő USB 3.0 szabványt is támogatják.

Meglepő módon a vezeték nélküli hálózati csatlakozás mindmáig nem túl gyakran használt lehetőség. Talán a nagy felbontású filmek jelentette komoly sávszélesség-igény vagy a nagy állományok kezeléséből adódó megnövekedett hozzáférési idő készteti arra a felhasználókat, hogy inkább vezetéken keresztül integrálják a helyi hálózatba a NAS-t. Akad azonban néhány versenyző – például a Synology DS213air modellje –, amely "Wi-Fi-barát". Az ilyen típusoknál nem ritkán lényeges jellemző a kompakt kialakítás és a mobilitás.

Nem csak a háttértáron és a hálózati sebességen múlik minden – egy lassú processzor vagy a kevés memória érezhetően visszafoghatja egy NAS teljesítményét. Ugyan a gyártók jellemzően nem raknak sokmagos CPU-kat ezekbe a készülékekbe, de azért akad kivétel, mint amilyen például az ebből a szempontból extrémen felszerelt ixSystems FreeNAS Mini modell, amibe Intel Core i3 lapkát és 8 GB-nyi RAM-ot tettek.

Különösen akkor érdemes hardver tekintetében erősebb típusra voksolni, ha a NAS-nak várhatóan nagyszámú I/O műveletet kell majd kezelnie, ekkor sok bosszúságtól kímélheti meg a tulajdonost a nagy processzorerő és a bőséges memória. A készülékek többsége azonban Atom vagy Celeron processzorral szerelt – a QNAP például négymagos Celeront használ a TS-x53Pro szériába –, de akadnak a piacon Marvell lapkákon alapuló példányok is, jellemzően az alsó árszegmensben.

Biztonságban az adatok

Backup nélkül nem érnek sokat az adatok – ezt nem árt észben tartani, ha üzletileg fontos információkkal dolgozunk vagy számunkra kedves digitális emlékeket gyűjtünk. Noha egy szimpla másolással is jelentős lépést lehet tenni a nagyobb adatbiztonságért, a fejlettebb NAS-ok számos eszközt kínálnak ennek fokozására. Például a merevlemezek állapotának és a belső hőmérséklet megfigyelését, hogy csak két példát említsünk.

Ha igazán fontos a gyors helyreállítás, akkor érdemes olyan modellt választani, ami támogatja a hot-swap módszert. Ekkor az eszköz kikapcsolása nélkül távolítható el a kívánt merevlemez – logikai leválasztását követően –, helyére pedig berakható az új merevlemez. Jellemzően ez a funkció az olyan, KKV-knak kínált hálózati adattárolókban biztosított, mint amilyen a Seagate Business Storage 2-Bay NAS, és a QNAP-nak is vannak ilyen modelljei.

A hot-swap plusz segítség az üzembiztonság fokozásához és az adatok védelméhez

Fizikai károktól, hardveres meghibásodástól természetesen földrajzilag elosztott tárolás esetén vannak a legnagyobb biztonságban az adatok. Ekkor a NAS-ok tartalma gyakorlatilag duplikálódik az olyan, felhőszolgáltatást nyújtó vállalatoknál, mint az Amazon S3. A hibrid backup megoldásnak hívott lehetőséggel egyre több modern NAS él, ugyanakkor nem árt figyelembe venni, hogy a cloud használatának havidíjas költsége lehet.

A cloudban rejlő lehetőségek egy részének kihasználásához azonban nem feltétlenül van szükség előfizetésre. Személyes felhő révén a családdal vagy a kollégákkal, legyenek bárhol is a világon, könnyen megoszthatók a fontos emlékek, adatok – ezt a lehetőséget kínálja többek között a Western Digital My Cloud szolgáltatása.

A fentieken túl nem árt az adatok lopás elleni védelméről is gondoskodni. Számos NAS támogatja a file-szintű titkosítást, de sokukban megtalálható tűzfalszerű hozzáférés-védelem is. Ezen túl az eszköz eltulajdonítása ellen is fel lehet lépni; például a QNAP TS-259 modellje a közismert Kensigton Lockot használja a készülék fizikai rögzítésére.

Milyen NAS-t válasszunk?

Mint a bevezetőben is említettük, egyáltalán nem könnyű a megfelelő NAS kiválasztása. Nagyon nem lőhetünk mellé akkor, ha először azt tisztázzuk, mire is van szükség, hiszen ezzel jelentősen leszűkül az aspiránsok száma.

Ha ritkán akarunk hozzáférni a rajta levő adatokhoz, akkor egy alacsonyabb számítási teljesítménnyel bíró változat is elegendő lesz. Amennyiben a mobilitás játszik döntő szerepet, akkor a kompakt készülékek között kell keresgélni, ha pedig a széleskörű funkcionalitás a legfontosabb szempont, akkor egy szoftveresen sokat tudó, vagy tudását telepíthető alkalmazásokkal bővíthető készülék mellett érdemes dönteni.

Cikksorozatunk befejező részében utóbbiakat, azaz a hálózati tárolók szoftveres képességeit járjuk körül.