Az informatikai és a távközlési piac fontos hazai és külföldi szereplőit kerestük meg az elmúlt napokban azzal, hogy foglalják össze a múlt év számukra meghatározó piaci történéseit, és vázolják az idei kilátásokat. Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek a cégek a munkavállalói generációváltásra, mit várnak az Y-generáció belépésétől. Kérdéseinkre Papp István, a Microsoft Magyarország, Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. és Bőthe Csaba, az IT Services Hungary Kft. ügyvezetője válaszolt.

Milyen évet zárt a cég 2013-ban, mik voltak a múlt év legnagyobb eredményei, illetve kihívásai, netán kudarcai?

Papp István: Bár keresztéves rendszerben dolgozunk, a pénzügyi év vége a nyárra esik, "civilidőszámításra" is lefordítható, hogy milyen évet zártunk. Nos, röviden: jobbat. Legalábbis az infokommunikációs szektort és a globális válság miatt még mindig "poszttraumás sokkban" lévő gazdaság egészét alapul véve. Ezt az is alátámasztja, hogy a cégcsoporton belül 2013-ban a hozzánk hasonló piacok kategóriájában a Microsoft Magyarország lett a márka legsikeresebb leányvállalata.

Amit még ennél is fontosabbnak tartok, 2013-ra beérett néhány olyan fontos kezdeményezésünk, amely – összhangban a brand globális változásával, vagyis azzal, hogy szoftvercégből "eszköz és szolgáltatás" céggé alakulunk –, Magyarországon is új távlatokat nyithat a Microsoft előtt. Gondolok itt a tudásgazdasággal összefüggő befektetéseinkre és ezzel összefüggésben a magyar államigazgatással való stratégiai együttműködésre. Ide sorolható a Nemzeti Digitális Oktatási Portál és a Digitális Otthon program létrejötte. Az első a különféle digitalizált (vagy eleve digitális platformra fejlesztett) tananyagok szabványosított digitális jegyzettárát jelenti, a második pedig  a drámaian alacsony magyar PC-ellátottságon és internetpenetráción igyekszik segíteni.

Papp István: a magyar gazdaság versenyelőnye az IKT startupok fejében van

Abloczy Balázs: Bár pontos adatot a magyar beszámoló lezárásáig nem mondanék, az világosan látszik, hogy az EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) térséggel megegyező, egyszámjegyű emelkedést értünk el tavaly az összbevételben. Ezzel számításunk szerint tovább növeltük piaci elsőbbségünket az üzleti alkalmazások eladásában. Szűkebb környezetünkben, Közép-Kelet-Európában a hazai leányvállalat érdemelte ki a komplex mutatókon alapuló legjobban teljesítő ország címet.
Ebben szerepe volt számos nagy, direkt üzletnek, de a kisvállalati üzletágunk is duplázott, miközben a partnereink is jól teljesítettek. Számos izgalmas projektet lezárhattunk, ám egy-két bevezetésünk átcsúszott az idei évre.

Bőthe Csaba: Az ITSH 2013-ban kiváló évet zárt. Mi szolgáltató központ vagyunk, így a teljesítmény legfontosabb mutatói nem a klasszikus értelemben vett pénzügyi eredmények, az árbevétel vagy a profit. Teljesítményünket annak alapján mérik, hogy mennyire tudunk minőségi szolgáltatást költséghatékonyan biztosítan. A minőségi, elégedettségi mutatók, valamint az automatizációval, illetve egyéb intézkedésekkel elért költségoptimalizálási eredmények alapján a múlt évre kitűzött célokat teljesítettük.

A létszámunk 2013-ban is nőtt, az elmúlt évet már 3100 alkalmazottal kezdtük, a decembert pedig már 3500-zal zártuk. A másfél éve indított pécsi irodaházunkat az év végére már gyakorlatilag kinőttük, és már a bővítésben kell gondolkodnunk. Ott terveink szerint ez év végére a jelenlegi 200 fős létszám az újabb megbízásoknak köszönhetően akár 300-ra is nőhet.

Mit vár a cég 2014-től, milyen trendek bontakoznak ki a hazai piacon?

P. I.: A meghatározó trend 2014-ben is a konzumerizáció lesz. Ennek az iparági jelenségnek csak egyik, bár kétségkívül leglátványosabb része az, hogy a munkáltatók már nemcsak elfogadják vagy tűrik, de kifejezetten bátorítják azt, hogy az alkalmazottak a saját eszközeiken – laptopokon, táblagépeken, okostelefonon – dolgozzanak.

A másik meghatározó iparági trend az alkalmazásfejlesztéshez kapcsolódik, ami feltehet az iparág globális térképére olyan kis vagy közepes méretű és gazdaságú országokat is, mint amilyen Magyarország. Az appokhoz piac- és versenyképes tudással rendelkező műszaki értelmiségre és vállalkozó szellemre van szükség. Az appok mindennél jobban képesek edukálni, az okoseszközök használatára tanítani a fogyasztókat – ilyen értelemben pedig bővítik a piacot. Ezért is tartottuk támogatásra fontosnak például az „Appra Magyar!” elnevezésű szakmai versenyt, a magyar applikációfejlesztés "Oscar-díját".

A. B.: Az idei év főként a cloud további erősödéséről fog szólni. A felhőalapú megoldásokra történő átállás kérdése a világban már eldőlt, nemcsak az USA-ban, hanem Nyugat-Európában is állnak át ilyen rendszerekre a vállalatok. A hazai piacon viszont még csupán a jelei látszanak annak, amire az SAP már felkészült. Ez a komplexitás csökkentése. Azt látjuk, hogy a vállalatok egyre komplexebb IT-rendszereket üzemeltetnek. Mi viszont olyan megoldásokat kínálunk, amellyel csökkenthetik ezt a kihívást, mérsékelhetik a költségeket. A felszabaduló erőforrások pedig az innovációra fordíthatók.

Ablonczy Balázs: idén is fontos lesz a gyorsan realizálható hatékonyságnövelés

B. Cs.: Anyavállalatunk, a T-Systems International, jelentős átalakításokat tervez, és kihívásokkal teli évre számít. A változások az ITSH-ra is kihatással lesznek. Mivel nem a magyar piacra dolgozunk, nálunk a fókuszok és az elvárások is mások, mint azoknál a vállalatoknál, amelyeknek a hazai piacon kell érvényesülniük.

Ami az iparági trendeket illeti, a nagyvállalatok körében továbbra is népszerű az alaptevékenységhez szorosan nem kapcsolódó feladatok kiszervezése. A cégek most már a magasabb hozzáadott értékű, több tapasztalatot igénylő tevékenységeket is kiszervezik, ami új perspektívát nyit az iparágban működő vállalatok előtt. Mi is tudatosan készülünk ezeknek a szolgáltatásoknak az átvételére. Portfóliónkat és kompetenciáinkat ennek megfelelően alakítjuk, a munkaerőpiacon a kezdők mellett már folyamatosan keressük a képzett informatikusokat is.

Milyen makrogazdasági környezetre számít, és milyen várakozásai vannak a cég számára releváns piacokon?

P. I.: Hadd utaljak inkább egy, a makrogazdasági kérdéseket az IKT iparág szempontjából közelítő axiómára. Egy gazdaság növekedése csak akkor egészséges, ha fenntartható, és csak akkor fenntartható, ha valódi versenyelőnyre épül. A magyar gazdaság valódi versenyelőnye a magyar IKT startupok "fejében", tudásában és kreativitásában van. A szakma és az államigazgatás stratégiai jellegű együttműködése reményt ad arra, hogy a gazdaságfejlesztésben befolyással bíró stakeholderek 2014-ben a korábbiaknál jobban felismerik és kiaknázzák majd ezt a tartalékot.

A. B.: Makrogazdasági szinten a tavalyihoz hasonló környezetre számítok, saját eredményeinket tekintve optimistább vagyok. Ebben az évben is kulcsfontosságú marad a gyorsan realizálható hatékonyságnövelés.

B. Cs.: Az ICT-outsourcinggal foglalkozó vállalatok körében egyre népszerűbb célpont Magyarország. Ezt az ország földrajzi elhelyezkedésének, infrastruktúrájának, a magyar munkaerő szakmai és nyelvi kompetenciájának köszönhetjük. A trendet érdemes kihasználni, de ehhez szükséges a jól képzett, nyelveket beszélő hazai szakembergárda utánpótlásának biztosítása is.

Bőthe Csaba: az Y generáció tagjai a gyors reagálás és a folyamatos fejlődés hívei

Sajnos az elmúlt évben azt tapasztaltuk, hogy mintha kissé háttérbe szorultak volna az informatikai képzést nyújtó iskolák, és maga az informatikai alapoktatás is. Csökkennek az óraszámok, kevesebb az elérhető támogatás. Ezen változtatni kell, egyrészt hogy ne legyen hiány informatikusokból, másrészt mert a megfelelő IT-felhasználói tudás ma már alapkövetelmény szinte minden munkakörben. Az informatikai képzés mellett a nyelvi képzésben is látunk némi visszalépést, megszűnt például az emelt óraszámok lehetősége. Az oktatási rendszert, a tanterveket a piaci igényekre figyelemmel javasoljuk kialakítani.

Milyen kihívásokat jelent az Önök számára az Y-generáció munkába lépése és általában mit gondol erről a jelenségről?

P. I.: Bő egy évtized múlva az Y generáció tagjai adják majd világszerte a munkaerő közel háromnegyedét. Ők már a közösségi oldalakkal nőnek fel és élnek együtt. Ez a nemzedékváltás felgyorsítja azt a folyamatot, amelyet már ma is meg lehet figyelni a piacon: a munkáltatók ma is használnak legalább egy "céges" social media alkalmazást a munkához. Ez az arány, még konzervatív becslések szerint is, egy évtized alatt eléri a 65 százalékot.

A. B.: Az Y generáció eltérő igényeiről  – mint amilyen az intelligens adatok valós idejű elérése bármilyen eszközön – sokat lehet olvasni. Én inkább egy másik, nem technológiai szempontból világítanám meg a kérdést. Egy kimutatás szerint e generáció tagjai között növekvő számban vannak azok, akik intellektuális kihívásra vágynak, kreatívak. Ha magával ragadó környezetet, célokat, felelősséget biztosítunk a számukra, lehetővé tesszük a kísérletezést és a hibázást, felruházzuk őket a legjobb technológiákkal, bátorítjuk őket, óriási lehetőségek előtt áll az őket alkalmazó vállalat. És, hogy milyen hatása van a fiatal munkavállalóknak? Egy adat a múltból: a 60-as években a NASA-nál az embert a Holdra eljuttó Apollo programban dolgozó mérnökök átlagéletkora 26 év volt!

B. Cs.: Az Y generáció munkába állása gyökeresen más szemléletmódot, kultúrát hoz egy cég életébe. Ezek a fiatalok eltérő módon szocializálódtak, mások az elvárásaik és más viselkedési normákhoz szoktak. Ha egy munkáltató az Y generációs munkatársak megtartására és motiválására törekszik, több dologgal is számolnia kell.

Először is ez a generáció jól képzett, nyitott az újításokra, és fogékony a folyamatos változásra. Miközben gyors döntéseket várnak el a vezetőiktől, illetve folyamatos fejlődést a cégüktől, ők maguk is a gyors reagálás és a folyamatos fejlődés hívei. Ennek a generációnak a juttatásoknál előbbre való, hogy lehetőséget kapjanak a szakmai fejlődésre, és hogy tisztán lássák, milyen karrierutakat járhatnak be a vállalatnál.

Fel kell készülniük a munkáltatóknak arra is, hogy ezek a fiatalok más jellegű kommunikációhoz szoktak. Mivel informatikai eszközökön nőttek fel, számukra az azonnali információmegosztás, a közösség felületeken történő kommunikáció az élet természetes része. Ez a fajta információcsere és kommunikáció egyszerű, könnyen érthető stílust igényel, és ők ezt várják el a vezetőiktől is.