Pipájával, laza zakójával, intellektualitását hangsúlyozó szemüvegével egy tudósba oltott James Bondként festett. De míg a 007-es fantasztikus kütyüit Q őrnagy gyártja, addig Robert Taylor maga is részese volt egy sor, a saját korában fantasztikusnak tűnő eszköz kifejlesztésének.
Ott volt, ahol a jövő elkezdődött
Olyan találmányok születtek a közelében, mint az Apple-t naggyá tevő grafikus felületű operációs rendszer, az Ethernet szabvány, a Microsoftot is sikerre segítő WYSIWYG (What You See Is What You Get) szövegszerkesztés koncepciója, és legfőképpen jelenkorunk nélkülözhetetlen közművének, az internetnek az elődje, az ARPANET.
Az 1932-ben Dallasban született Taylor vér szerinti szüleit nem ismerte, egy metodista lelkész fogadta örökbe születése után egy hónappal. Felsőfokú tanulmányait a családi háttérnek köszönhetően a Déli Metodista Egyetemen kezdte. Fordulatot az életében a koreai háború jelentett. Két évet szolgált a haditengerészet kötelékében Koreában, majd folytatta a tanulmányait a Texasi Egyetemen. A számítógép-tudományok felé a kísérleti pszichológia terelte, kísérleteihez ugyanis szüksége volt az egyetem számítógépére. Ekkor kezdte el foglalkoztatni az ember-számítógép interakció kérdése is.
Az iparba a jobb fizetési lehetőségek vitték. Közreműködött többek között a Pershing rakéták kifejlesztésében a Martin Marietta nevű cégnél, majd 1962-ben a NASA-hoz igazolt, ahol részt vett az embert űrbe juttató programban. Innen pedig szinte egyenes út vezetett a védelmi minisztérium néhány évvel korábban felállított ARPA-hot (Advanced Research Project Agency). A később DARPA néven működő szervezet a technológia katonai célú felhasználását kutatta.
Az ARPANET
Ebben a kutatóműhelyben jött Taylorék ötlete: olyan kommunikációs hálózatot kell létrehozni, amely egy esetleges atomtámadás esetén is működőképes marad. Ők fektették le a hálózat alapelveit is: decentralizált hálózatra van szükség, amelynek minden csomóponthoz kapcsolódik. A hálózaton az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül tudjanak haladni, akár más és más útvonalon. Így akkor is célba jut az információ, ha egy kapcsolat megszűnik.
A hálózat, az ARPANET az évtized végére fizikai valójában is létrejött. 1969-ben négy egyetem nagygépes rendszerit kötötte össze. Bár a hálózat akkor még megbízhatatlan volt, az első üzenet küldése után például össze is omlott, a fejlesztés nem állt le, sőt két év múlva már 15 csomópont között áramoltak az adatok.
Vissza a piacra
Taylor az ARPANET elindítása után hamarosan új kihívásokat keresett. Némi egyetemi kitérő után a Xeroxhoz igazolt, amely 1970-ben állította fel híres kutatási részlegét, a Palo Alto Research Centert. Itt fejlesztettek ki egy sor olyan technológiát, amely a mai informatikának is alapeleme. Taylor csoportja építette meg az első személyi számítógép prototípusát, amelyhez ugyancsak náluk született meg a grafikus kezelőfelület, a lézernyomtató vagy a számítógépes egér.
A 90-es években a Digital Equipment kutatólaborjában dolgozott, és itt is fontos fejlesztések közelében forgott. Hogy mást ne mondjuk, itt fejlesztették ki az egyik első sikeres internetes keresőt, az AltaVistát.
Taylor 1996-ban vonult nyugdíjba. Halálát a Parkinson-kór következtében fellépő komplikációk okozták.
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak