Az iparilag fejlett térségek háztartásainak több mint a 84 százalékában van valamilyen internetes kapcsolat, míg a fejlődőkben csupán a 43 százalékuk, a legkevésbé fejlettekben pedig még a 15 százalékot sem éri el ez a mutató. Ezekben az országokban a világhálós hozzáférést inkább a munkahelyi, iskolai, vagy egyéb nyilvános netkapcsolatok teszik lehetővé.

A fiatalokra bátran alapozhatnak a szolgáltatók

Felhasználói oldalon az internet fejlődése leginkább a fiatalabb korosztályoktól függ.  A legfrissebb statisztikák szerint a világ 104 országában élő 15-24 éves korosztály 80 százaléka, vagyis mintegy 830 millió fiatal használja napi rendszerességgel az internetet, ennek több mint a harmada Kínában és Indiában él – derül ki az ENSZ égisze alá tartozó Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) globális infokommunikációs felméréséből. A legkevésbé fejlett országokban élő fiataloknak alig több mint az egyharmada internetezik, míg a fejlett országokban élők 96 százaléka, a fejlettebb fejlődőkében pedig már a 67 százalékuk (lásd a térképes illusztrációt).

Infrastruktúra szempontjából pedig az internet fejlődésének a fő hajtóerejét a szélessávú hálózatok adják, azon belül is a leglátványosabban a mobil szegmens fejlődik. Az utóbbi 5 évben a mobilnetes előfizetések száma évi 20 százalékkal bővült, idén év végére elérheti a 4,3 milliárdot. Noha a legnagyobb ütemben az elmaradott térségekben gyarapszik a mobilnetet használók száma, ezekben a országokban még mindig a legalacsonyabb, mindössze 23 százalék a 100 főre jutó mobilelőfizetések aránya, míg a fejlett piacok többségén átlépi a 100 százalékot is, jelezve, hogy az ügyfelek többségének többféle előfizetése is van a szolgáltatóknál.

A vezetékes szélessáv ennél szerényebben, évi átlagban 9 százalékkal növekedett, az ide sorolható hozzáférési technológiákon 2012-2017 között 330 millióval többen interneteznek. Jó hír, hogy egyre több operátor fejleszti a hálózatát a legkorszerűbb optikai technológián, így látványosan bővül a nagysebességű vezetékes hálózatokon netezők aránya. Utóbbi a fejlődő világban legfőképpen Kínára jellemző, a távol-keleti országban található a térségen belüli 10 Mbit/s feletti sávszélességű vezetékes kapcsolatok négyötöde.

Ahol már megfizethetőbb a mobilnet, mint a vezetékes

Az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermékre (GNI) vetítve a mobil szélessávú tarifák 2013 és 2016 között lényegében lefeleződtek – állítja a jelentés. A fejlődő országokon belül azonban ez csak a fejlettebbekre igaz, az elmaradottabb térségekben a mobilnetes díjak az egy főre jutó GNI-re vetítve még mindig meghaladják az 5 százalékot, ami az ott élők zömének megfizethetetlen. A helyzetükön nem sokat segítenek a vezetékes technológiák sem, egy belépőszintű vezetékes előfizetés 2,6-szer drágább ezekben az országokban, mint ugyanez a mobilinternetben.

Magyarországon jelenleg a lakosság 19 százaléka tartja magát távol a világhálótól, az uniós átlag 14 százalék. A még nem netezők itthoni bevonását a kormányzat és a szolgáltatók a jóléti alapcsomagok bevezetésétől remélik. Ezek a klasszikus tarifáknál 15 százalékkal alacsonyabb összegért érhetők el.

Az internethasználatban marad a férfi dominancia

Az internetezőkön belül a nemek aránya 2013 óta egyre jobban közelít egymáshoz, a világ országainak a kétharmadában azonban továbbra is több férfi használja rendszeresen a világhálót, mint nő. Világátlagában a férfiak 50,9, míg a nők 44,9 százaléka internetezik. Európában a férfiak közel 83 százaléka nem tud meglenni világhálós hozzáférés nélkül, a nőknél ez az arány meghaladja a 76 százalékot. Amerikában (Észak- és Dél-Amerika együtt) viszont nőuralom van az információs szupersztrádán: ott a nők közel 67 százaléka, míg a férfiaknak csak a 65 százaléka netezik rendszeresen.

A ITU jelentés kitér arra is, mennyire jó üzlet a távközlés a szolgáltatóknak - már amennyiben a megfelelő régióban tevékenykednek. A szervezet rendelkezésére álló adatok alapján a netes bevételek 2014 és 2015 között összességében 4 százalékkal csökkentek, az operátorok világméretekben mintegy 1,9 ezer milliárd dolláron osztozhattak. A fejlődő országok szolgáltatóinak ugyanakkor 2007-2015 között évi 6,6 százalékkal több jutott, a fejlettebb világban működők viszont ugyanebben az időszakban évi közel egy százalékos csökkenést tapasztalhattak.  

A fejlődő térségben rejlő jövőbeni üzleti lehetőségeket érzékeltetheti, hogy míg ezekben az országokban él a világ népességének a 83 százaléka, a bevételből mindössze 39 százalékkal részesednek.