IT-képzés az iskolapadban és azon túl – avagy kiből lesz a jó informatikus? címmel hirdettek a hétvégén kerekasztal-beszélgetést az informatika oktatásról a régió meghatározó it-biztonsági fesztiválján, a Hacktivity-n. A téma tavaly a problémafelvetés szintjén volt napirenden, akkori beszámolónk itt olvasható.

Szakemberhiány a k+f központokban és a startupoknál

Idén már gyakorlati oldalról igyekeztek megvilágítani a helyzetet a meghívott szakértők, akik között egyetemi oktató, alapítványi képviselő és versenypiaci szereplő egyaránt volt. A téma fókuszában a már unalomig ismételt, nagy arányú és lassan krónikussá váló szakemberhiány állt, ám hogy ez hogy ténylegesen mekkora, azt csak becsülni tudták a résztvevők. Most éppen 35-40 ezer betöltetlen állásnál tartunk, amelynek jelentős része a nemzetközi vállalatok idetelepült tudásközpontjaiból, k+f műhelyeiből hiányzik, de szenvednek tőle a startupok is.

Legalább ekkora baj, hogy sokan azzal sincsenek tisztában, mit is jelent informatikusnak lenni. Elég-e gyorstalpalón megszerezni a szükséges ismeretek egy meghatározó részét, vagy feltétlenül kell hozzá valamilyen egyetemi szintű diploma?

Nem meglepő módon Felde Imre, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának kutatási dékánhelyettese az utóbbi mellett tette le a voksát, mondván: igaz, hogy vannak a szakmának olyan nagy nevei, mint Mark Zuckerberg, aki félbehagyta a tanulmányait a Stanford Egyetemen, hogy megalapítsa a világ egyik legsikeresebb cégét, de ilyen karriert több 10 millióból emberből ha egy tud felmutatni. Ellenpéldaként az Instagram társalapítóját, Kevin Systromot említette, aki viszont megszerezte a diplomáját a Stanfordon, és nem bánta meg. Mint azt többször is hangoztatta, egyrészt rengeteg többlettudást kapott, másrészt hatalmas kapcsolati hálót is szerzett ennek révén.

Az egyetemekre bekerülők fele jut el a diplomáig

Felde Imre azt viszont elismerte, hogy a magyar egyetemek informatikus-kibocsátó képessége messze nem elegendő a hiány pótlására, az Óbudai Egyetem éves kibocsátása 200 diplomás IT-szakember. Más kérdés, hogy akiket felvesznek, azoknak csak a fele jut el a diplomáig. Ennek az okát jelentős részben a közoktatás gyengébb színvonalában látja, hozzátéve, hogy ezen a felsőoktatási intézmények önmagukban nem tudnak lényegesen változtatni.

A Balabit társalapítója, Scheidler Balázs is azon a nézeten volt, hogy fontos elvégezni egy célirányos egyetemet, de még ennél is fontosabb, hogy az illetőben legyen valódi belső elkötelezettség. Ugyanakkor azt sem érdemes tagadni, hogy ebben a szakmában sokan vannak, akik már jóval korábban megérzik és megélik a sikert, így már nem motiváltak az egyetemi tanulásra.

Tanulók számának alakulása a felnőttoktatásban

A Deloitte globális tanácsadó cégnél már egy ideje nem elvárás a felsőfokú képzettség, és Antal Lajos, a cég a kiberbiztonsági tanácsadás üzletág vezetője szerint az utóbbi évek tapasztalatai elmondható, hogy be is jött nekik ez az irány. A hiányzó tudást saját képzésben igyekeznek megoldani.

Nehéz tömeges megoldást találni az informatikushiányra

A munkaerőhiányra orvosság lehet a felnőttképzés, illetve az álláspiacról valami miatt kiesett középkorúak tudásának a felfrissítése is, ami azonban nem jelent tömeges megoldást a problémára. Ezzel kapcsolatban felvetettük, hogy a jelenleg rendelkezésre álló oktatási keretek többnyire költséges tanfolyami formát jelentenek, amit egy álláskereső nem feltétlenül tud finanszírozni, az olcsóbb állami OKJ-s képzések pedig nem igazán adnak használható tudást.

Felde Imre lehetséges alternatívaként az ingyenesen elérhető online képzéseket, a YouTube-os gyorstalpalókat ajánlotta. Ezek ugyan bizonyítványt nem adnak róla, de maga a tudás valamilyen szinten itt is megszerezhető. Némileg eltérő a véleménye a szakma egy másik részének, amely hatékonyabb megoldásnak tartja az offline és az online oktatási forma valamiféle ötvözetét.

Oktatók életkora a felsőoktatásban

Az oktatás frontális, egyirányú részeit – amikor csak az oktató beszél – lehet a leggyorsabban online-ra terelni. A gyakorlathoz, az egyedi problémák megvitatásához, az összetettebb kérdésekhez, illetve a vizsgára felkészítéshez viszont még szükség van a személyes jelenlétre – mondták korábban a Bitportnak a felnőttképzésben jártas szakemberek.

Jönnek a közösségi főiskolák

A másik, teljesen újszerű megoldást Felde Imre szerint az amerikai mintára megvalósuló önkormányzati és állami finanszírozású,  a helyi munkaerőpiaci igényeket kielégítő közösségi főiskolák képezhetik, amelyek azok számára jelenthetnek megoldást, akik a középiskola elvégzése után nem tudnak a felsőoktatásban továbbtanulni. Ilyen kezdeményezés már legalább három helyen körvonalazódik az országban, Salgótarjánban, Pécsett és Szegeden.
 

A téma kapcsán nem maradhatott ki természetesen a nők fontos szerepe sem az informatikushiány mérséklésében. Major Zsófia, a lányok informatikai képzését elősegítő Skool alapító ügyvezetője még mindig kénytelen volt felemlegetni azt az ismert sztereotípiát, miszerint a szakma csak férfiaknak való. Szerinte nem elég korán kezdeni: a kurzusaikra 8-18 éves lányokat vesznek fel, a többségük 14 évnél fiatalabb, afölött már jóval kevesebben jelentkeznek.

Major Zsófia szerint már a közoktatás szintjén is foglalkozni kellene a programozással, az algoritmikus gondolkodás széles körű elterjesztésével, miután a digitalizáció már egyre több ágazatban alakítja át ilyen irányban a különféle szakmákkal kapcsolatos elvárásokat.