Bár az embereket Európában, Amerikában vagy Oroszországban a legújabb kori terrorizmus aggasztja a leginkább, Latin-Amerikában és Afrikában pedig a klímaváltozást tartják a legnagyobb veszélynek, jelentős részük ma már az állami szintű kibertámadásokat is az országára leselkedő súlyos fenyegetésnek tartja.
A Pew Research 38 országra kiterjedő felmérése összesen nyolc aktuális veszedelemmel kapcsolatban szondázott meg 42 ezer embert világszerte, a válaszadóknak pedig azt kellett eldönteniük, hogy az adott jelenség számottevő fenyegetésnek számít-e a lakóhelyén.
A kutatócég olyan trendekből igyekezett összeállítani a nyolcas listát, amelyek globális relevanciával bírnak, így a kiberincidensek mellett szerepelt rajta az ISIS, a felmelegedés, a világgazdasági helyzet, a migráció, illetve az amerikai, orosz vagy kínai befolyás növekedése is.
A köztudatba szivárog a digitális rizikó
Az augusztus elsején közzétett eredmények alapján a külső államok felől érkező kibertámadások értékelésének mediánja 51 százalékot mutatott, pont ugyanannyit mint a globális gazdasági helyzet miatti nyugtalanság. A japánok, akiknek szintén megvannak a maguk gazdasági és társadalmi problémái, a legtöbben – 76 százalékban – már meghatározó veszélyforrásnak a kibertámadásokat.
Ez nem feltétlenül jelenti, hogy a digitális incidenseket tartják a legnagyobb veszélynek, mindössze arról van szó, hogy azt a területet azonosítja a legtöbb ember veszélyforrásként. Nem véletlen például, hogy Dél-Koreában vagy Vietnamban a kínai befolyás növekedése – annak ellenére is, hogy a kiberbiztonsági kockázatokat egyik helyen sem értékelik kevesebbre a 38-as mezőny mediánjánál. Ugyanígy igaz, hogy ha az adott országokon belül a politikai preferencia szerint bontjuk szét az eredményeket, akkor nem ritkán a közös halmaztól eltérő arányokat kapunk.
A Pew Research alábbi ábrája megmutatja, hogy melyik ország lakossága melyik kockázatot értékelte a legnagyobb arányban:
A kiberbiztonsági fenyegetéseket egyébként Japánon kívül az USA-ban és Dél-Koreában is a résztvevők durván háromnegyede tartja aggasztónak, de Japánnal szemben az előbbiek a terrorizmust, utóbbiak pedig a már emlegetett kínai nyomulást még annál is nyomasztóbbnak tartják.
Mi nem vagyunk különösebben izgulósak
Európában is érthetően a terrorizmus vezet hasonló arányban, de kibertámadások mediánja a klímaváltozás mögött a harmadik helyen álln 54 százalékkal. A trendeket a leginkább a németek, a spanyolok és a franciák tartják aggasztónak, rendre 66, 65 és 64 százalékban.
A magyarokat viszont a felmérésben szereplő 10 európai nemzet közül a legkevésébé érdekli ez a téma, az informatikai hadviselést mindössze 38 százalékban érzik veszélyesnek. Szemben mondjuk a kontinensre érkező menekültek magas számával, amit az itteniek 66 százaléka tart kiemelkedő problémának.
A magyar lakosság minden más fenyegetettséget kisebb arányban azonosít fontos kérdésként, amivel egyedül vagyunk a 38-as mezőnyben. Ennél viszont sokkal meglepőbb, hogy a kiberbiztonságot tekintve a teljes listán mindössze Oroszország és Jordánia lakossága gondtalanabb a magyaroknál.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak