Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint 2016-ban a 10 főnél nagyobb létszámmal működő európai vállalkozások már igen jóban vannak a világhálóval, 97 százalékuknak rendelkezik webes kapcsolattal. Felhő alapú szolgáltatásokat viszont csak a szervezetek 21 százaléka vett igénybe a múlt évben. Főként a nagyvállalatok fordulnak intenzívebben a cloud megoldások felé, a két évvel korábbi mérésekhez képest 10 százalékponttal javították ezt az arányt.  

Az élen Észak-Európa, a végeken a Balkán

Nehéz és félrevezető ugyanakkor az általánosítás, mivel ezen a téren (is) jelentős eltérések vannak az egyes tagállamok között. Az élbolyt az infokommunikáció egyéb területein is élen járó észak-európai országok vezetik. A felhőben Finnország az éltanuló, ahol az említett kategóriába sorolható cégek 57 százaléka él a távoli adattárolással, a felhő alapú szoftverlicenceléssel és egyéb cloudos lehetőségekkel.

Dobogós helyen van még 48 százalékkal Svédország és 42 százalékkal Dánia. A skála másik végén a 10 százalék alatti sereghajtók között főként kelet-európai országokat találunk, Romániát és Bulgáriát egyenként 7-7 százalékkal, Lettországot és Lengyelországot 8-8 százalékkal, illetve Görögországot 9 százalékkal.
 

A magyar vállalatok egyelőre az alsó harmad közepét célozták meg 12 százalékos részesedéssel, miközben a szomszédos Szlovákia Németországot, Ausztriát és Franciaországot is maga mögött tudva 18 százalékot mutat fel, Csehországgal egyetemben. Idehaza egy másik kimutatás szerint a cloud költések összértéke 2016-ban elérte a 47 millió dollárt, de négy-öt éven belül meghaladja az évi 300 millió dollárt is.

A felhőt főleg e-mail hosztolást és adattárolást jelent

A cloud technológiát már aktívan használó vállalkozások kétharmada a levelezőrendszerét hosztolja a felhőben, de ennek a részaránya 2014-hez képest nem változott lényegesen. (A tagországi statisztikai hivatalok által végzett felmérést kétévente összesíti az Eurostat.) A cloud megoldásokat viszont már tízből hat cég alkalmazza a dokumentumok elektronikus tárolására, a két évvel ezelőtti állapottal összevetve 9 százalékpontot javítva a pozíción. Az uniós cégek 44 százaléka már a teljes adatbázisát a felhőbe viszi, míg 41 százalékuk az irodai szoftvereket (szövegszerkesztők, táblázatkezelők stb.) bérli cloud modellben – utóbbiak részaránya 8 százalékpontot erősödött 2014-hez képest.

Utóbbi esetben még fontosabb, hogy a vállalkozások egy el nem hanyagolható része cloud alapon fér hozzá a fejlettebb üzletiszoftver-alkalmazásokhoz. Egyharmaduk már ilyen módon használja a pénzügyi rendszereit, 27 százalékuk így menedzseli az ügyfélkapcsolatait, egyötödük pedig arról számolt be, hogy cloud számítási kapacitásokat vesz igénybe az üzleti applikációk futtatására.

Az ágazatokat tekintve nem meglepő módon az infokommunikációs szektor jár az élen, itt a cégek 53 százaléka van már a felhőben, a két évvel korábbi helyzethez képest 9 százalékpontot javulva. A többi gazdasági ág cloud mutatója 16-24 százalék között mozog, azon belül a szállásipar 5 százalékpontot nőtt.

Népszerűbbek a nyilvános felhő megoldások

Tavaly kétszer annyi uniós cég használt nyilvános, mint privát felhő környezetet, az előbbi részesedése elérte a 15, utóbbi a 8 százalékot. A nagyfokú biztonságot garantáló privátfelhő-infrastruktúrát inkább a nagyobb cégek részesítik előnyben: a felmérés szerint az uniós nagyvállalatok közel negyede preferálja ezt a megoldást, míg a kis- és középvállalatoknál alig 8 százalék az arány.

A nyilvánosfelhő-infrastruktúra nagy mértékben szabványosított, limitált testre szabhatósággal rendelkező környezet. A 2016-os kimutatás alapján a nagyvállalatok 32 százaléka használ public cloudot, a kkv-knál ez az arány 14 százalék.

Nálunk is, hasonlóan a régió más országaihoz, a nyilvános felhő a legnépszerűbb, részesedése meghaladja a 70 százalékot. Ha hozzávesszük az ugyancsak a publikus kategóriába sorolt, fokozottabb biztonságú virtuális privátfelhő szolgáltatásokat (ez az IDC terminológiája szerint ugyancsak publikus szolgáltatásnak számít), akkor a nyilvános felhő már 84 százalékát fedi le a teljes magyarországi felhőpiacnak, és a valódi privát cloud megoldások pedig alig 16 százalékot képviselnek.     

Az itthoni felhasználók óvatosak, felhő alapon a kevésbé kritikus üzleti alkalmazásokat használják. A 2016-os adatok szerint a felhőszolgáltatások részesedése még kevesebb mint az 5 százalékát adta a teljes IT-szolgáltatási piacnak. A legnépszerűbb cloud alkalmazások nálunk is a kollaborációs, valamint az ügyfélkiszolgáló és a tartalomkezeléssel kapcsolatos megoldások. A következő években viszont már felhőben is megjelenhetnek a hagyományos integrált vállalatirányítási alkalmazások, mindenekelőtt a HR- és a porfoliómenedzsment.

A következő években a hazai vállalatok digitalizációs átállási projektjei lehetnek a meghatározó ösztönzői a felhősödésnek, az átállás egyik kritikus eleme ugyanis épp a céges működés cloudba költöztetése lesz.