A zöld kötvények (green bond) tulajdonképpen semmiben sem különböznek az alapértelmezett vállalati kötvényektől, azonban a belőlük befolyó összegeket a kibocsátónak a meghatározott célokra kell fordítania. Ilyenek például a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyságának növelése, az energetikai korszerűsítés vagy a fenntartható gazdálkodás. Az első ilyen papírok jó tíz évvel ezelőtt jelentek meg, kezdetben jószerivel csak nemzetközi szervezetek részéről, azonban az utóbbi időben az üzleti szereplők is ráharaptak a dologra.

A kibocsátások értéke tavaly már a 80-90 milliárd dollárt közelítette, szemben a kezdeti évek néhány milliárdjával, köszönhetően elsősorban a kereskedelmi bankoknak. (Ahogy arra a szakértők felhívják a figyelmet, ez csak a minősített zöld kötvények értéke, de világszerte a 80-90 milliárd dollár többszöröse köthető környezettudatos beruházásokhoz.) Decemberben a Lengyelország 750 millió euróval az első állami kibocsátóként jelent meg a zöld kötvények piacán, azóta pedig a franciák is beszálltak egy majdnem tízszer akkora csomaggal.

Egyre-másra zöldülnek a technológiai cégek

A fenntartható működés ma már sok nagyvállalat, így a technológiai cégek stratégiájában is megjelenik. Már az olyasmi is jól mutatja az IT-szektor és vezetőinek elkötelezettségét, mint például Bill Gates-ék reakthrough Energy Ventures kezdeményezése, ami több mint egymilliárd dolláros befektetést jelent a környezetkímélő energiatermelési megoldások kutatásába. Ugyanakkor a társaságok saját működésében is előtérbe kerültek, ahol az elmúlt években sok száz millió dollárt fordítottak az ilyen irányú fejlesztésekre.

Az Apple, a Google és a Facebook a Greenpeace legutóbbi értékelése alapján már a legzöldebb tech vállalat. A Facebook legutóbbi öt adatközpontja már megújuló energiával dolgozik, és a cég elkötelezte magát amellett, hogy a cég egészét átállítsa az új energiaforrásokra. A Google is mérföldes lépésekkel halad, hogy tiszta forrásból táplálja óriási cloud infrastruktúráját. A 83 százalékos eredménnyel a lista élén áló Apple viszont nem csak saját működésében zöldül, de beszállítói láncot tekintve is igyekszik egyfajta zöld katalizátor szerepet betölteni.

Az IT-vállalatok legutóbb arra is együttes fellépéssel válaszoltak, hogy Donald Trump bejelentette az USA kilépését a párizsi klímamegállapodásból. Az Apple, az Amazon, a Google, az Intel, a Microsoft, az Adobe, az eBay, a Facebook vagy a Spotify is benne van a We Are Still In (még mindig benne vagyunk) néven futó koalícióban, amely a különböző amerikai szervezetek, cégek, intézmények, sőt komplett városok és államok mellett  elkötelezettségüknek adnak hangot az egyezmény betartása mellett. Természetesen a "zöldülés" az informatikai és elektronikai iparnak üzletileg is érdekében áll, ez azonban nem sokat von le a kezdeményezések értékéből.

Érdemes megjegyezni, hogy Kína és a kínai vállalatok, bár a Greenpeace értékelése szerint még bőven van hova fejlődniük, a zöld kötvények piacán már átvették a vezető szerepet. A Portfolio.hu összeállításából kiderül, hogy az idén a túlkereslet függvényében 120-200 milliárdosra prognosztizált zöldkötvény-piacot már Ázsia dominálja: tavaly már minden negyedik kibocsátás Kínához volt köthető, miközben egy évvel korábban még nem is igazán lehetett a kínai gazdasági szereplők esetében érdemi kibocsátásokról beszélni.

Az Apple idén is bedobta a maga milliárdját

Az Apple 2016 elején már alaposan odatette magát egy rekord volumenű, 1,5 milliárd dollár értékű kibocsátással, most pedig az első olyan amerikai vállalat lesz, amely Trump ostoba és az amerikai gazdasági érdekekre hivatkozó lépése óta zöld kötvényeket bocsát ki. Ráadásul nem is akármennyit, mivel a cég keddi bejelentése szerint újabb 1 milliárd dollárral jelenik majd meg a piacon, nem is titkolva, hogy a klímaegyezményt támogató amerikai befektetőknek akar alternatívát kínálni.

A technológiai óriás a bejelentés értelmében a bevételt a megújuló energiaforrások telepítésére, létesítményeinek és beszállítói láncának energiahatékonyság-növelésére, illetve saját termékeiben a felhasznált anyagok biztonságosabbá tételére fordítja – ez utóbbi elsősorban az újrahasznosított anyagok arányának növelését és a ritkaföldfémek arányának csökkentését jelentené. Ahogy korébban már kiderült, az Apple az előző évi kibocsátás 1,5 milliárdjából már 442 millió dollárt költött el összesen 16 zöld projekt keretei között.

Ilyen projekt volt például a használt iPhone-ok robotizált szétszerelése, hogy az újrahasznosítás során a Liam névre keresztelt rendszerben többek között aluminiumot, rezet, ónt, ezüstöt és aranyat nyerjen vissza az elektronikai hulladékból. Ennek jelentőségét az adja, hogy a dizájnkészülékek igen nehezen bonthatók szét újra az alap komponenseikre – az Apple kritikusai éppen azzal érveltek, hogy a látványos robotizálás helyett érdemesebb lenne a készülékeket könnyebben feldolgozhatóvá tervezni, különösen, hogy azok nagy része Afrikában és Ázsiában köt ki, ahol nem adott a Liamhez hasonló infrastrukturális háttér.