Elfogadta az Országgyűlés Lázár János miniszternek és Kósa Lajos frakcióvezetőnek (Fidesz) azt a módosító javaslatát, melyet november 7-én nyújtottak be az elektronikus közbeszerzést szabályzó törvényhez (2015. évi CXLIII. törvény): január 1-je helyett 2018. április 15-étől válik kötelezővé az elektronikus közbeszerzési rendszer használata. Az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) bevezetésével a magyar törvényhozás egy uniós előírásnak tesz eleget: az EU irányelve szerint legkésőbb 2018. október 18-ig minden tagállamnak biztosítania kell az elektronikus úton történő kommunikációt valamennyi közbeszerzési eljárásban.

Fokozatos lesz az átállás

Az EU-s irányelv három alapvető követelményt fogalmaz meg. Biztosítani kell (1) a hirdetmények elektronikus formában történő feladását; (2) a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való rendelkezésre bocsátását, valamint (3) az eljárás menetében a teljes körű elektronikus kommunikációt. A teljeskörűség azt jelenti – fogalmaz a Lázárék jegyezte javaslat –, hogy az eljárás valamennyi szakaszában (ajánlat benyújtása, hiánypótlás, az eredmények közlése stb.) elektronikus úton kell folytatni a kommunikációt.

Magyarország az irányelv szellemében hozta létre a központi, egységes, állami, elektronikus közbeszerzési rendszert, az EKR-t, amely elkészült, jelenleg is folyik a tesztelése. A jövő áprilisi határidőig önkéntes alapon használható, de az eljárást el kell indítani párhuzamosan papír alapú dokumentumokkal is. Az eredeti határidő annyiban viszont megmarad, hogy – szintén önkéntes alapon – 2018. január 1-től már úgy lehet használni az EKR-t, hogy nem kell mellette papíralapú eljárást is indítani.

Ahogy a módosító indoklásában is megfogalmazzák, a rendszer bevezetésétől a kormány azt várja, hogy egyszerűbbek, átláthatóbbak és gyorsabbak lesznek a közbeszerzési eljárások, valamint csökkennek az eljárásokkal kapcsolatos adminisztrációs terhek. Az EKR emellett a közbeszerzési eljárások ellenőrzését is támogatja.

A módosítót egyébként Lázárék a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésére nyújtották be. A kamara szerint hosszabb átállási időt kell hagyni az átállásra, mert a közbeszerzési eljárások jelenleg teljes mértékben papíralapúak, így az érdekelteknek idő kell ahhoz, hogy az új rendszerhez akklimatizálódjanak.

Kockázatok az EKR-ben?

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter november 6-án kelt rendeletében a NEKSZT Kft.-t (teljes nevén: NEKSZT Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft.) jelölte ki az EKR egyedüli működtetőjének. A NEKSZ jogelődje az Electool Közbeszerzési Szolgáltató Kft., melyet a nyáron vásárolt meg az állam félmilliárd forintért. Mint akkor megírtuk, az állam lényegében egy idén májusban alapított céget vásárolt meg.

Arról viszont már a HVG írt, hogy a novemberi miniszteri rendelettel lényegében egy kézbe került a közbeszerzési eljárások technikai lebonyolítása, amit a lap már önmagában is aggályosnak tartott a monopolhelyzet miatt.

Ennél sokkal nagyobb probléma azonban a lap szerint, hogy az NKESZ élére Csányi Istvánt nevezték ki, aki tavaly nyár óta tölti be a közbeszerzéseket felügyelő helyettes államtitkári pozíciót Lázár János minisztériumában. A helyettes államtitkár korábban annak az Ész-Ker Kft.-nek a szakmai irányítója volt (a cég közbeszerzési tanácsokat adott többek között önkormányzatoknak), melynek meghatározó tulajdonosa több ponton kapcsolódik Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez.

Csányi egyébként szakmai életrajza szerint tapasztalt közbeszerzési szakember. 1993-tól többször is dolgozott ilyen területen. 1993-tól a Belügyminisztérium Központi Beszerzési irodájának témamenedzsere volt, 1996-tól közbeszerzési döntőbiztos a Közbeszerzések Tanácsánál, 2014-ben pedig az ORFK közbeszerzésekért is felelős Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóságának csoportvezetője.