A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) tavaly májusban rendelkezett róla, hogy a Google-nek globálisan elérhetetlenné kell tennie a francia állampolgárok személyével kapcsolatos, általuk kifogásolt keresőtalálatokat. Az ügy lassan másfél éve húzódik, miután a hatóság és a vállalat nem jutott dűlőre egymással azzal kapcsolatban, hogy az információ eltávolítása mennyire lehet széleskörű, mint az Európai Bíróság 2014-es határozatának helyi implementációja.
A Google a maga részéről addig volt hajlandó elmenni, hogy a feketelsitán szereplő hivatkozásokat minden domainje alatt elérhetetlenné teszi, de csak azon az országon belül, ahol egy-egy panaszos felhasználó él. A vállalat nyereménye egy 100 ezer eurós bírság és a francia legfelsőbb bíróság előtti huzavona lett.
Szerintük csizma az asztalon
A Wikimedia Foundation, a Wikipédia oldalt üzemeltető szervezet csütörtökön petíciót nyújtott be a bíróságnak az ügygel kapcsolatban. Ebben azt kifogásolja, hogy bár a CNIL rendelkezése elvileg kifejezetten a Google-re vonatkozik, az alapítvány oldalainak fokozatos eltűnése a vállalat keresőszolgáltatásából jelentősen gátolja a szabad enciklopédia működést. A Wikipédia olvasói nagyjából fele részben a keresőoldalakról érkeznek, a keresők között pedig – legalábbis Európában – a Google egyeduralkodónak számít.
A Wikimedia kifogásai a hozzáférés nehezítésén és közvetlen forgalomvesztésen túl kiterjednek a listázás – jobban mondva a keresőlistáról való eltávolítás – koncepciójára, ami az alapítvány szerint ebben a formában éppen ellentétes az információhoz való egyre könnyebb hozzáférés elvével. Különösen, hogy a CNIL globálisan akarja elérhetetlenné tenni a saját országában problémásnak ítélt tartalmakat, aminek a Wikimedia álláspontja szerint az amúgy semleges, tárgyszerűen pedig az igazságnak megfelelő információ esetében semmi alapja sem lehet.
A szervezet közleménye mindezek kapcsán arra is rámutat, hogy a Wikipédia a maga részéről igyekszik eltávolítani saját oldalairól a felejtéshez való jog alapján inkriminált cikkeket, és saját indexet tart fenn a szerkesztők ilyen irányú támogatására, azonban ezek a megjegyzések sokszor kétes eredetűek, és a keresőszolgáltatók közül sem mindenki egyformán transzparens a feketelistás indexelés pontos folyamatát illetően.
A Google csak a legelső célpont
Nem ez az első eset, hogy a Wikimedia egy bírósági eljárás során a Google mellé áll. Kanadában például más dotkom szervezetekkel (eBay, Kickstarter, Foursquare, Dow Jones & Company, Electronic Frontier Foundation) együtt szintén a keresőszolgáltatót támogatja egy peres ügyben. Ott nagyjából arról van szó, hogy egy helyi cég azt követeli a Google-től, tüntesse el az indexéből az egyik versenytársához köthető domaineket, amelyeken keresztül a rivális vállalkozás egy bírósági ítéletet megkerülve, a szerzői jogot sértő termékeket árul.
A kommentárok szerint a jövőben még szorosabbá válhat az iparági összefogás, ahogy a Google – mint messze a legnagyobb célpont – után az olyan szolgáltatások is a jogi osztályok célkeresztjébe kerülnek, mint amilyen mondjuk a Microsoft Bing keresője. A Wikimedia jogi képviselője szerint mindenesetre nonszensz, ha egy adott állam bírósága az egész földgolyóra nézve elérhetetlenné tehet egy-egy weboldalt. Ez a Wikimedia legfontosabb célját is teljesen aláásná, ami nem kevesebbről szól, mint hogy az összes emberi lény ugyanolyan szabadon oszthassa meg egymással a közös tudásanyagot.
Adathelyreállítás pillanatok alatt
A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak