Minden korábbinál nagyobb változások előtt áll a mobilipar. A szabályozás azonban a múlt században ragadt. Pataki Dániel, a GSMA szabályozási alelnöke a várható változásokról és a dilemmákról beszélt lapunknak.
Hirdetés
 

Hivatalosan hétfőn nyílik a barcelonai mobil világkiállítás és konferencia (MWC), ahol addigra az esemény -1. és 0. napjával már túl is vagyunk a legújabb kütyük bemutatásán. A rendezvényen azonban mindig van az iparág egészét és jövőjét érintő fajsúlyosabb téma, idén mire lehet számítani – kérdeztük Pataki Dánieltől, aki tavaly márcistól tölti be a GSMA szabályozásért felelős alelnöki posztját.

Pataki Dániel: Az MWC a mobilipar szempontjából nemcsak az aktuális világújdonságok miatt érdekes, hanem azért is, mert a katalán főváros néhány napra a világnak azzá a helyévé változik, ahol a legtöbb szabályozó és/vagy politikai döntéshozó megfordul. Idén is lesz a GSMA által szervezett miniszteri program, ebben vezetek egy panelbeszélgetést A jövő szabályozásának a paradigmái címmel.

Ott kerül terítékre a GSMA legújabb tanulmánya az iparági szabályozás megváltoztatásának a szükségességéről. Mára végre konszenzus alakult ki a szakmában arról, hogy a mobil és az internet az egész világot megváltoztatta, dinamikussá tette, így azt a továbbiakban nem lehet már a régi statikus módon szabályozni. A mintegy két évtizedet megért régi szabályozás a maga idejében még jó szolgálatot tett, elérte, hogy csökkenjenek a tarifák, nőjön a szolgáltatásválaszték, de az utóbbi években már egyértelműen látszott, hogy eljárt felette az idő.

Így most a "hogyan tovább?" kérdésében kialakult egy vákuum. Különösen nagy a hiátus az 5G környékén, ahol ma még azt sem igazán tudjuk, hogyan működik majd a technológia. A kialakult helyzet késztette a GSMA-t arra, hogy javaslatokat tegyen a szabályozásnak a mai kor viszonyaihoz való igazítására. Az említett tanulmány, aminek az elkészítésében részt vett a brit NERA Economic Consulting tanácsadó cég is, erről szól.

Bitport: Melyek azok a területek, ahol a leginkább be kellene avatkozni?

P. D.: Kezdjük onnan, mennyiben más ma a helyzet, mint volt az akárcsak egy évtizede. Ma már a piaci játékosok különböző szerepekben versenyeznek, nem külön távközlési piacok – vezetékes és mobil – léteznek egymás mellett, hanem kialakult egy hatalmas digitális ökoszisztéma, ahol mindenki mindenkivel versenyez, és a feltételek folyamatosan és gyorsan változnak. Itt a piacokért és nem a piacokon belül folyik a verseny, és abszolút működik a méretgazdaságossági szemlélet, vagyis a legnagyobb visz mindent.

A mobil már az egész világon elsőrendű szerepet játszik, vannak erre szemléletes példák a világ számos tájáról. A brit előfizetők például tavaly már többször használták az internetet mobilon, mint PC-n.  Az USA-ban 2015-ben kezdett először csökkenni a vezetékes szélessávú előfizetések száma, és az is jelzésértékű, hogy a Facebook jövedelmének a 80 százaléka már mobilból származik.

A jelenlegi szabályozási rendszert a szakértők három alapelv mentén javasolják átalakítani. Az első, hogy az új szabályozás funkcionalitásalapú legyen, ne attól függjön, hogy az adott szolgáltatást mely cég nyújtja, vagy hogy milyen technológián.
Fontos az is, hogy dinamikus és mérhető legyen, ne magukra a szabályozói folyamatokra koncentráljon, hanem arra, hogy annak mi a tényleges eredménye a fogyasztó szempontjából. Végül, de nem utolsósorban ajánlott az egészet tiszta lappal indítani, vagyis a jövőben tényleg csak azokat a területeket szabályozni, amelyek a digitális gazdaság szempontjából relevánsak, a többieket pedig el kell felejteni. Ennek kapcsán el kell dönteni, mit is akarunk elérni. Legyen mindenkinek széles sávja, legyen Európa ismét vezető technológiai hatalom, mint volt a mobil indulásakor, vagy azt akarjuk inkább, hogy mindegy csak olcsó legyen?

A tanulmány arra is javaslatot tesz, hogy az említett alapelveket az iparág hat területen vegye figyelembe: a hozzáférés szabályozásánál, a piacra lépés, illetve onnan kivonulás korlátainak a megszüntetésénél, a magánszféra és az adatok védelménél, a piaci konszolidációnál, a spektrumpolitikában és a digitális gazdaság újdonságainak világméretű elterjesztésénél.

Bitport: Mit jelenthet mindez Európa számára?

Ekkor a mobilipra súlya a világgazdaságban
A mobil ipar évente 3 ezer milliárd dollárral járul a világgazdaság teljesítményéhez, 25 millió embernek ad munkát, az összes előfizető száma már eléri a 3,8 milliárdot, ehhez 2020-ig jön még további 700 millió.
Nagy ütemben épülnek a 4G hálózatok, fejlesztés alatt az 5G technológia, formálódnak az okos városok és körvonalazódik a dolgok internetének (IoT) a világa, amely minden korábbinál nagyobb változást hoz az iparág életébe. Jönnek a komplex hálózatok, születőben az új szolgáltatók és az innovatív üzleti modellek.

P. D.: A szabályozás a régi rendszerben Európában volt a legalaposabb, ezért a világ most is elsősorban minket figyel. A tanácsadók szerint ugyanakkor Európa az újgenerációs 4G technológiában most nagyjából két évvel van lemaradva Amerikához képest. Ha az a cél, hogy Európa hozza be a lemaradását, sőt az 5G-nél ez már fel se merüljön, akkor kell Európának egy világszínvonalú hálózat. Ehhez befektetés kell, ami akkor várható, ha lesz kellő megtérülés. A jó megtérüléshez viszont elengedhetetlen, hogy nőjjön a piaci szereplők bevétele, csökkenjen a kiadásuk. Utóbbira külön javaslatcsomaggal készül majd a GSMA.

Nézzük a bevételi oldalt, ez ugye elsősorban akkor nő, ha bővül a piac. Itt juthatnak szerephez a "szabályozói politikacsinálók". Az Unión belül ezen a területen most kettős a fókusz, egyfelől cél az egységes digitális piac létrehozatala, másfelől a távközlési keretrendszer átértékelése. Az előbbiben van mindaz, ami a keresletre vonatkozik, ez foglalkozik a magánszféra védelmével, a biztonság kérdésével, de itt esik szó az 5G-ről és arról is, hogyan kellene viszonyulni a dolgok internetéhez.

A kiadáscsökkentés kapcsán viszont szeretnénk, ha Brüsszel végiggondolná, hogy a vezetékes széles sáv kiépítésére vonatkozó költségek csökkentésére pár éve elfogadott irányelv után, nem kellene valami hasonlót érvényesíteni a mobilra is. Sok egyéb mellett enyhíteni lehetne mondjuk a hálózatépítés szabályozásán, de az alacsonyabb spektrumdíjak is ebbe az irányba hathatnának.

Az iparágban konszenzus van már abban is, hogy a szabályozást valóban csak a feltétlenül szükséges területekre kell visszaszorítani. Ilyen például a szélessávú internethozzáférés nagykereskedelmi szabályozása.

Bitport: Az európai szabályozásban tavaly már történt némi előrelépés legalábbis ami a roamingot és a netsemlegességet illeti, de Brüsszel még adós a befektetésvédelemmel és a versenypolitikának az átalakításával. Milyen egyéb változásokra számít a nem túl távoli jövőben?   

P. D.: Inkább azzal kezdeném, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy Európa visszaszerezhesse a technológiai fejlődésben korábban betöltött meghatározó szerepét. Az utóbbi időben ugyanis inkább annak vagyunk a tanúi, hogyan szorul vissza a kontinens fokozatosan minden fontos területen. Már egy ideje nem gyártunk mobil eszközöket, a hálózatépítésben is már csak két cég, az Ericsson és a Nokia Networks képviseli Európát. A tartalomgyártásban és szolgáltatásban is hagytuk, hogy mások jussanak főszerephez.

A most zajló nagyszabású változásokra ajánlott időben felkészülni, egyebek mellett arra például, hogy a mobilipar újabb generációváltásával, az 5G-vel párhuzamosan lezajlik majd a negyedik ipari forradalom, ami már a gazdaság minden területét érinti, nem csak az infokommunikációét. Az autóiparban már mintha megmozdult volna valami.   

A szabályozásban is van már valamiféle előrelépés. A roamingdíjak eltörlése és a hálózatsemlegesség fontos a dolgok internete szempontjából is, de mint mondtam, sok mindent nem tudunk még róla. Úgy vélem az a jó, ha minél kisebb a gúzsba kötöttség. Az ördög persze a részletekben, vagyis a helyi szabályozókban rejlik, adnak-e kellő szabadságot azoknak a vállalkozásoknak, melyek az IoT-ba akarnak fektetni. Van már valamiféle enyhítés a befektetésösztönzés, befektetésvédelem körül is.

A változtatások reményeink szerint a versenypolitikát is érintik majd. Abban eddig az volt a fontos, hogy minél több szereplős legyen az európai távközlési piac, hogy legyen verseny. Ma már azonban látszik, hogy néhány nemzeti piacon sok a 4-5 piaci szereplő, ennyien nem tudnak belőle megélni, miért ne vásárolhatnák fel egymást, mint azt teszik a világ más tájain?   

Fontos marad a frekvenciaszabályozás változtatásának a kérdése és az, hogy felmérjük, mennyi spektrum áll egyáltalán rendelkezésre. Az analóg tévézésből felszabaduló frekvenciáknál például Európa máris versenyhátrányban van Ázsiához és Amerikához képest. Mivel az egyes tagállamokban lassabb az átállás, emiatt Európában a 700 MHz körüli sávokhoz jóval később lehet majd hozzáférni.

Mobilitás

Óriási teljesítményugrást ígér a következő AMD processzor

A vállalat március elején megjelenő Ryzen 7 chipjétől nagyon sokat várnak.
 
Küszöbön áll egy kifejezetten a kis- és középvállalatok számára induló, jelentős részben vissza nem térítendő EU-s támogatást tartalmazó pályázat felhőalapú szolgáltatások bevezetésére. Mégsem csak ettől kell várni a megváltást.

a melléklet támogatója a MiniCRM

Hirdetés

Kitörési pont a kkv-knak

Ahhoz, hogy Magyarország fejlődni tudjon, elengedhetetlen a kis-, és középvállalkozások növekedése. De mi kell ahhoz, hogy ez teljesüljön? Cikkünkből kiderül! (x)

Egy nemzetközi kutatás szerint a szoftvergyártók auditja nem tesz jót az innovációnak, és a versenyt is gátolja. Segítsen felmérni a hazai helyzetet!
A digitális átalakulás szép elv. De ha mindent az azonnali megtérülés és az IT-költségek csökkentése vezérel, akkor csak elv marad – súlyos valós következményekkel. Takács István Péter írása.

Az élethosszig tartó tanulás lesz a legfontosabb képességünk

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Másfél év alatt vált le a Budapest Bank szervezete a GE Capitalról. A folyamatban nagy szerepet kaptak a helyi szállítók is. Kelemen Bálint informatikai vezető (Budapest Bank) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.