A finn kormányzat egyik illetékese még tavaly novemberben szellőztette meg, hogy tárgyalások folynak egy hibrid hadviselés, vagyis a reguláris és irreguláris hadviselési formák egy hadszíntéren történő kombinált alkalmazása ellen létrehozandó kutatóközpont Finnországban való felállításáról. A Helsinki székhelyű szervezet a tervek szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, franciaország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország és a balti államok közös projektjeként kezdte volna meg működését.

A helyszín megválasztásának jelentőségét az adja, hogy az 1300 kilométeres orosz határral rendelkező, katonailag el nem kötelezett, de EU-tag Finnország az elmúlt évben többször is aggodalmának adott hangot a Kreml intenzív propagandakampányai miatt. Mint arról az elmúlt években számtalanszor esett szó, a dezinformációs akciókat vagy a kibertámadásokat már a NATO is a kollektív védelem hatálya alá eső cselekmények közé sorolja.

A hibrid fenyegetésekre akkor a Reuters beszámolója szerint Jori Arvonen, az uniós ügyekért felelős minisztérium államtitkár-helyettese az Iszlám Állam mellett éppen az orosz információs hadviselést hozta fel példának, amely más diplomáciai, technológiai vagy pénzügyi eszközökkel együtt átformálja a hagyományos hadviselés formáit és tartalmát, a célpontok destabilizációjára törekedve. Így az sem véletlen, hogy már a közös kutatóközpont felállításának az ötletét is a finn kormány jegyzi.

Kilenc országot már érdekel a dolog

A szóban forgó szervezet megalakulását formálisan végül kedden jelentették be, a memorandumot egyelőre kilencen (USA, Egyesült Királyság, Finnország, Németország, Franciaország, Lengyelország, Lettország, Litvána, Svédország) írták alá. A European Centre of Excellence for Countering Hybrid Threats néven felállított intézmény további NATO és EU tagállamok csatlakozását várja, a kutatóközpont a gyakorlatban 2017 második felében kezdi meg működését.

Az intézmény kezdetben évi 15 millió eurós büdzsével gazdálkodhat majd, amit fele részben a házigazda finnek állnak. Az induláskor a tagállamok egy tucatnyi szakértője áll munkába, akik legelsősorban azzal foglalkoznak majd, hogy figyelmeztetéseket adjanak a vélt vagy valós hibrid fenyegetések felbukkanásakor, megtalálják a védekezés hatékony módszereit, egyúttal felkutatva és meghatározva a hamisított híreket és a félretájékoztatás más eszközeit is.

A múlt hónapban egy EP kutatócsoport a hibrid fenyegetést a globális környezet változásaival összefüggő, annak komplexitását és új kihívásait leíró metaforaként jellemezte. Ennek értelmében olyan koncepcióról van szó, ami a problémák ezer szálon való összekapcsolódásáról szól (ilyenek például az etnikai konfliktusok, a terrorizmus, a migráció vagy a gyengülő intézményrendszerek), a résztvevő felek sokféleségéről (reguláris és irreguláris erők, bűnözői csoportok  stb.), plusz a konvencionális és a megszokottól eltérő eszközök együttes alkalmazásáról.

Ez lesz a harmadik a környéken

Az Európai Unió a maga részéről üdvözölte a központ létrehozásáról szóló megállapodást, ami egyébként jól illeszkedik a politikai szövetség és a NATO tavaly áprilisi, éppen a hibrid fenyegetésekől szóló infórmációcsere-egyezményéhez. A szervezet feladata lesz többek között a stratégiai párbeszéd és a konzultációk ösztönzése az EU és a NATO között, sőt a doktrína felállítása mellett a későbbiekben képzéseket és gyakorlatokat is levezényel majd.

A NATO ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonít a kezdeményezésnek, kiemelve, hogy a katonai szervezet a környéken már hozzájárul hasonló típusú, magyarul "kiválósági központnak" nevezett kutatóintézetek munkájához. Ilyen a Rigában, Lettországban működő Strategic Communications Centre of Excellence, illetve a Tallinban, Észtországban tevékenykedő Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence.