A megoldás a technológiára épülő, gazdaságosabb rendszerek fejlesztése. A tavalyi csomagkáosz talán elmarad, de aki Kínából rendelne ajándékot, az ne sokat gatyázzon.
Hirdetés
 

Miután a nyílt polcos értékesítés és a szupermarketek megjelenése forradalmasította a kiskereskedelmet, a második világháborút követően pedig kialakultak a nagy mennyiségű áru globális terítését biztosító gyakorlatok, a 70-es években ismét forradalmasították az iparágat a modern informatikai és logisztikai rendszereket üzemeltető diszkontáruházak. Az elektronikus kereskedelmi csatornák hódítsa azonban még a legsikeresebb bolthálózatokat is nehéz helyzetbe hozta: a piaci versenyről szólva egyre gyakoribb téma, hogy ma már nem csak a kínálat, az ár vagy a lokáció számít, hanem ennél is fontosabb a vásárlók hatékony elérése – részint az ajánlatokkal, de még inkább magukkal a termékekkel.

A valódi boltok nem tűnnek el, csak átalakulnak

A legnagyobb amerikai kiskereskedelmi láncok csak ebben az évben több mint 5 ezer üzletük bezárását jelentették be, ami akkor is bődületesen nagy szám, ha a boltbezárások egy része csak a következő évekre szóló tervekben szerepel. Ez a folyamat nyilvánvalóan a bevásárlóközpontokra is komoly hatással lesz, hiszen sokan közülük olyan óriásbérlőket veszítenek el, amelyek nélkül esélyük sem lesz a talpon maradásra.

Az International Council of Shopping Centers (ICSC) iparági szervezet adataiból például kiderül, hogy az Egyesült Államokban 1970 és 2016 között 300 százalékkal nőtt meg a bevásárlóközpontok száma, ezek közül pedig úgy fest, hogy a közeljövőben csak a felső kategóriás, vagy a felső kategóriássá átpozicionált létsítmények vészelik majd át különösebb probléma nélkül az online vásárlás fejlődését.

Érdekes, hogy a szakértők szerint a fizikai boltok előtt éppen azok az új technológiák nyitnak lehetőségeket, amelyek máskülönben a jelenlegi nehéz helyzetbe hozták őket. Nem csak arról van szó, hogy bizonyos láncok teljes mértékben átköltöztetik a fizikai boltokat a digitális térbe: az FGRT idei tanulmánya szerint a fizikai boltok is éppen a technológia felhasználásával javíthatják a helyben kínált vásárlói élményt, amelynek révén versenybe szállhatnak az Amazonnal és más online kihívóikkal.

Amíg nem lehetséges a szó szerint azonnali kiszállítás, addig a közvetlen környezetét ellátó helyi boltnak is van létjogosultsága: gondoljunk a romlandó élelmiszerekre, vagy arra, hogy ezeknél a boltoknál nincs jobb hely az online rendelések átvételére sem. A mobil fizetés, a chatbotok vagy a virtuális és kiterjesztett valóságra alapuló megoldások pedig egyszerűen ráerősítenek arra a jelenségre, hogy a szabadidős vásárlók nem feltétlenül azért járkálnak a boltba, mert muszáj, hanem azért, mert jól érzik ott magukat.

Nem véletlen, hogy az FGRT szerint az elektronikus kereskedelem még sokáig és sokat bővül, de egy idő után kialakul majd az az egyensúlyi helyzet, amelyben azoknak a megfelelően felkészült fizikai boltoknak is bőven lesz helye, amelyek adatgyűjtő helyként, logisztikai elosztó és áruátvételi pontként is működnek.

Az e-kereskedelem legnagyobb üzlete a logisztika

Ma már az is látszik, hogy az elektronikus kereskedelemben sem feltétlenül a vásárlók megszólítása, hanem a szállítás vált a legfontosabb kérdéssé: az autonóm járművek sem a közlekedés hatékonysága vagy kényelmi szempontok miatt igazán érdekesek, hanem a kiszállítás gyorsasága és gazdaságossága miatt. A szállítmányozás önmagában is óriási, a a BI Intelligence tavalyi becslése szerint 2100 milliárd dolláros piac világszerte, a költségeket pedig jelentős részben a kiskereskedelmi cégek fizetik.

A gyártótól a fogyasztóig sok szereplős szállítási lánccal kell számolni, így nem csoda, hogy a nagy és tőkeerős globális kereskedők a szállítást is egyre inkább saját maguk igyekeznek megoldani, a nagy csomó partner bevonása nélkül. Egy idei felmérés szerint a vásárolók 88 százalékát lehet rávenni az online vásárlásra az ingyenes kiszállítás ígéretével, ez azonban sokszor a kereskedő nyereségét is felemészti. Most, amikor az e-kereskedelem már túl van a "bejáratós" időszakon, a vásárlók megismerték az új csatornák előnyeit, az ingyenes szállítás is egyre ritkább lesz.

A helyzetet jellemzi, hogy tavaly az agresszívan terjeszkedő Amazon szállítási költségei 40 százalékkal emelkedtek, miközben a társaság kereskedelmi forgalma ennek csak töredékével növekedett. Erre a technológiai háttér folyamatos építése jelenti a megoldást: egyrészt saját erőforrások felhasználásával, gazdaságosan próbálják megszervezni a kiszállítást, másrészt a szállítási lánc költségeit is leszorítanák az RFID, a mesterséges intelligencia és más fejlesztések implementációjával.

Az Amazon egyébként már arról győzködi a nagy márkákat, hogy gyártsanak az online vásárlásra szabott napi fogyasztási cikkeket, és hagyják ki a buliból a hagyományos diszkontáruházakat. Ez utóbbiak ugyanis hosszú évtizedek óta meghatározzák a népszerű termékek terveztésének, csomagolásának és szállításának módját, hogy azokat könnyen lehessen a konténerekbe vagy a kamionokba pakolni, később pedig kitűnjenek az áruházak polcain is.

Az online boltokban viszont az számít majd, hogy az árut hogyan lehet minél gyorsabban eljuttatni a vásárlók ajtaja elé, mondjuk egy drón segítségével. Itt nem számít a színes-szagos csomagolás, főleg, ha az egyből gajra is megy, amikor a drón lepottyantja a csomagot a küszöbre.

A kereskedők gyorsabban fejlődnek, mint a kézbesítők

Az ilyen fejlesztések abból a szempontból is érdekesek, hogy az elektronikus kereskedők logisztikai partnerei már nem mindig győzik kiszolgálni az online rendeléseket. Az ünnepek előtti forgalomnövekedéssel kapcsolatban idén is megjelentek a lassan hagyományosnak tekinthető figyelmeztetések: aki külföldről, akár Kínából rendel ajándékokat, az jól teszi, ha már karácsony előtt két hónappal elintézi a dolgot, különben semmi sem garantálja, hogy a csomagok időben megérkeznek.

A nálunk legismertebb kínai webáruház, az AliExpress például hiába kínál kifejezetten kedvező árakat a globális ellátási lánc meghatározó szereplőinek megkerülésén és a Kínában államilag támogatott postai szolgáltatásokon keresztül, ha a levélként feladott küldemények kézbesítési ideje a duplájára növekszik.

A magyarországi logisztikai szektor – élén a Magyar Postával – is komoly munkaerő- és kapacitáshiánnyal küzd. A Napi.hu beszámolójából ráadásul az is kiderül, hogy miközben hazai online kereskedelmi forgalom 2017-ben nagyjából 20 százalékkal bővül, a csomagok 30-40 százalékát az év utolsó két-három hónapjában kézbesítik. A lap szerint ebben az évben a kereskedők már igyekeznek több futárcéggel is leszerződni, hogy elkerüljék a tavaly decemberi káoszt, amikor sokan nem álltak át a normál ügymenetről az akciós időszakra, később pedig pánikszerűen próbáltak új kiszállító partnereket keresni.

A Napi.hu összeállításban megszólaló szakértő úgy látja, hogy a kiszállítók és a webáruházak a hazai piacon is áremelésekre készülnek, ezzel finanszírozva a szolgáltatások minőségének elengedhetetlen javítását, élen a futárok megnövekedett munkaerőköltségeivel. (A Magyar Posta már október elején majdnem duplájára emelte az új csomagautomaták díját.) Azt is könnyű belátni, hogy nem lehet fenntartani egy olyan rendszert, amely az ünnepek közeledtével elbírja a különleges terhelést, de extra kapacitásai az év további részében kihasználatlanul maradnak.

Közösség & HR

Nyakunkon az összehajtható Samsung okostelefon?

Egy véletlennek köszönhetően hullott le a lepel egy kísérleti készülékről.
 
A magánszektorban az egyetlen út a sikeres üzletmenethez az ügyfélen keresztül vezet. Ha értjük, mit akar, igényeit hatékonyan és gyorsan ki tudjuk elégíteni, akkor nincs menekvés a növekvő bevétel elől.

a melléklet támogatója a TOPdesk

Hirdetés

Agilis módszerek a szolgáltatás-menedzsmentben

Számos szervezet hozott olyan stratégiai döntést, hogy mindent agilis módszerek alapján kell csinálni. Az a felismerés indokolta ezt, hogy az elégedett ügyfelek és egy működő végtermék fontosabbak, mint a folyamatok vagy szerződések. A szolgáltatásmenedzsment területén ez különösen lényeges.

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.