Rendkívül érdekes következtetésre jutottak az amerikai Stanford és Cambridge egyetemek kutatói. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, egy számítógépes algoritmus mennyire pontos képet tud alkotni egy ember alapvető személyiségjegyeiről pusztán annak facebookos kedveléseit alapul véve. A kapott eredményeket aztán összehasonlították az adott személy ismerősei, barátai, rokonai által kitöltött kérdőívekkel.

Lájkok halmaza vagyunk

Az eredmény egyszerre lesújtó és izgalmas, ugyanis kiderült, hogy a számítógép akár már néhány lájkból is pontosabban "rajzolja" fel a személyiséget, mint például ugyanennek a személynek a munkatársa. Ahogy egyre több elemezhető adatot kapott az algoritmus, a "célponttal" egyre közelebbi viszonyt ápoló ismerősöket, rokonokat is lepipálta.

Egy nem túl szoros kapcsolatot ápoló kollégánál már átlagosan 10, barátoknál 70, közvetlen családtagnál (szülő, testvér) 150, a házastársnál pedig 300 tetszésnyilvánítás elemzésével érte el jobb eredményt a személyiségrajz pontosságában, mint  az adott személyről megkérdezett ismerős, rokon. Tekintettel arra, hogy jelenleg egy átlagos Facebook-felhasználóhoz 227 lájk köthető, így kimondható, hogy a férjek, feleségek, élettársak kivételével már mindenkit lefőz a gépi analitika anélkül, hogy bármilyen egyéb információval bírna a vizsgált egyénről.

A metodika

A kísérletbe több mint 86 ezer önkéntest vontak be, akikkel egy 100 kérdéses kérdőívet töltettek ki. Ezek a válaszok adták meg, hogy a Big Five néven ismert elmélet öt alapvető személyiségjegyében (extraverzió, együttműködés, lelkiismeretesség, emocionalitás, nyitottság) hol is helyezhető el az illető. A személy ismerősei, rokonai egy rövidebb, 10 kérdésből álló kérdéssor alapján mondhattak véleményt ugyanebben a témában. A számítógépes elemzőprogram pedig az önkéntesek lájkolási adatait kapta meg.

Az eredmények azt mutatják, hogy a gépi intelligencia bizonyos fenntartásokkal, de már igenis képes használható jellemrajzot felállítani egy emberről, amitől a kutatók azt remélik, hogy idővel sokkal összetettebb gépi-emberi kommunikáció valósítható meg. A gyakorlati megvalósulás példájaként említették a számítógépes elemzéssel segített állásközvetítést, ahol a fejvadászok egy állást olyan aspiránsoknak ajánlanak, akinke személyiségéhez leginkább passzol. De a gyártók, szolgáltatók is profitálhatnak abból, ha algoritmusok támogatásával perszonalizált termékekkel igyekeznek elcsábítani az ügyfeleket.

Nyitot könyvek leszünk?

Természetesen nem lehet elmenni a kérdés személyiségi jogi vetülete mellett. Sokak számára rendkívül zavaró lehet, ha pusztán néhány bejegyzés, cikk vagy oldal kedveléséből ennyi mindent meg tud fejteni róla egy számítógépes algoritmus. Az pedig egy újabb probléma, hogy ezzel a tudással kik és milyen célból élhetnek – vagy éppen élhetnek vissza majd.

A kutatásvezető szerint ezek mind jogos felvetések, de ő személy szerint bízik abban, hogy a felhasználók, a technológiai fejlesztéseket végzők és a jogalkotók közösen olyan környezetet alakítanak majd ki, ahol az egyén kezében marad a döntés arról, hogy személyes információi közül mit és milyen célból kíván mások rendelkezésére bocsátani.