A szaktárca az év elején bízta meg a HP-t azzal, hogy készítsen látleletet a magyarországi oktatási rendszer digitalizáltsági szintjéről nem csupán a használt eszközök, hanem az oktatás szereplőinek az aktív bevonásával. Az idén májusban végzett felmérés eredményeire a kormány a napokon belül nyilvánosságra kerülő Digitális Oktatási Stratégia (DOS) kialakításában is támaszkodott. Többek között ez hangzott el azon az eseményen, amelyen a Nemzeti Oktatástechnológiai Képességek Felmérése nevet viselő dokumentumot az amerikai nagyvállalat oktatási alelnöke a hazai szaktárca illetékeseinek jelenlétében mutatott be a sajtónak.  

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) bevonásával végzett országos felmérés során több mint 17 ezer tanárt, diákot, szülőt és munkáltatót kérdeztek meg. Mindegyikük egyértelművé tette, hogy véleménye szerint az oktatás digitalizálása nem csupán szükségszerű, hanem egyszerűen megkerülhetetlen.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a munkaadóknak évente ma még több százmillió forint plusz kiadásuk keletkezik az oktatási intézményekből kikerülő diákok, hallgatók tudásának piacképessé tétele miatt. Az iskolákban ma folyó informatikai képzés ugyanis nagyon nem felel meg a munkaerőpiac igényeinek. Emiatt a vállalatok 58 százalékának előbb még át kell képeznie a dolgozóit, mielőtt azok ténylegesen munkába állnának – emelte ki Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója.  

A csodafegyver az óraszám növelése

Az IT-képességek kapcsán Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár előrelépésként jelölte meg, hogy a szakgimnáziumokban jövő évtől a jelenlegi heti 1 óráról heti 4 órára nő majd az informatikai órák száma. A Bitport ezzel kapcsolatban arra volt kíváncsi, hogyan tudják ezt a komoly mennyiségi változást kellő számú piacképes ismeretekkel rendelkező oktatóval követni.

A helyettes államtitkár elismerte: nagy kihívás lesz ezt teljesíteni, mert informatikai tanárokból ma is kevesebb van a szükségesnél, és az iskolák már most is nehezen tudják megtartani szaktanáraikat, akiket a piaci cégek a pedagógusi fizetés minimum kétszereséért csábítanak el. A jó megoldáson még gondolkodnak, szóba jöhet, hogy az oktatási rendszer óraadóként vonja be azokat a versenypiacon tevékenykedő szakembereket, akik szívesen tanítanák is a szakmát.         

Az országos online kutatás mellett nyolc iskolában helyszíni felmérések is folytak 300 diák, 8 ezer tanár és 9 ezer szülő megkérdezésével. A válaszadók egyetértettek abban, hogy a digitális írástudás alapvető lesz a jövő munkavállalói számára.

A főbb megállapítások között szerepelt, hogy a tanárok 76 százaléka adna nagyobb teret a digitális technológiának az osztálytermekben. 95,9 százalékuk pedig abszolút pozitívan értékeli a digitális technológia és a számítógépek tanulásban betöltött szerepét.

A szülők is közel teljes mellszélességgel álltak ki a digitális technológia mellett, amely szerintük hatékonyabbá teszi a tanulást, ugyanakkor inkább csak a kétharmaduk fejezte ki óhaját, hogy legyen nagyobb szerepe a digitalizációnak az osztálytermekben is.

A diákok pedig szinte kivétel nélkül amellett vannak, hogy minél jobban terjedjen az iskolákban a tanulást könnyítő digitális technológia – emelte ki Gus Schmedlen, a HP globális oktatási alelnöke. Hozzátette, hogy azok a diákok, akik már használják a digitális technológiát, nagyobb eséllyel tervezik, hogy a felsőoktatásban tanulnak tovább. A fiatalabb tanárok számára pedig a legkézenfekvőbb a digitális technológia használata.

Mindezeket a megállapításokat annak ismeretében célszerű még jobban figyelembe venni, hogy – mint azt HP anyaga is megállapította – a legfrissebb OECD felmérés szerint Magyarország az oktatásra fordított költésben a sereghajtók között szerepel.

Jönnek a digitális mintaiskolák

Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan és milyen ütemezésben töltődik fel a hazai oktatási rendszer a szükséges digitális tartalmakkal. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Czunyiné Bertalan Judit, a digitális oktatás tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosa elmondta, nem az a fő cél, hogy minél több jelenlegi papíralapú tankönyvet digitalizáljanak, hanem inkább az, hogy az oktatási tartalmak digitalizálásának a keretrendszerét teremtsék meg, módszertani eszközöket és alkalmazásokat tegyenek elérhetővé a pedagógusok munkájának ez irányú segítésére.

Fontos, hogy a programok lehetőleg minden itthon elérhető készüléken fussanak, mert az oktatási tárca az eszközellátásban nagy szerepet szánna a vállalati körben már ismert sajáteszköz-használatnak (BYOD). Az új keretrendszereket az általános bevezetésük előtt digitális mintaiskolákban tesztelnék – tette hozzá a kormánybiztos, aki szerint a digitalizáció sikere nagyban függ attól is, milyen ütemben halad Magyarországon a Szélessávú Internet Program (SZIP) uniós forrásokkal támogatott fejlesztése.  

Az eseményen elhangzott, hogy szűkíteni kell a digitális szakadékot a közoktatásból kikerültek körében is. Erre a kormány ugyancsak uniós forrásból mintegy 20 milliárd forintot szán a következő néhány évben. Ennek keretében indul egyebek mellett kis- és középvállalati vezetők számára a nyelvi képzés kiegészítéseként az informatikai készségek fejlesztését célzó program is, amire 10 ezren pályázhatnak.

Az IVSZ bevonásával átalakul majd az OKJ-alapú felnőttképzés is. A szakmai szövetség feladata lesz, hogy átvizsgálja, tartalmilag mennyire felelnek meg az egyes tanfolyamok a digitalizálódó oktatásnak.