Két éve számolt be utoljára világrekordról az IBM szalagos adattárolással foglalkozó részlege. Akkor egy kazettán 220 terabájtnyi információ elraktározásának lehetőségét adta hírül a Kék Óriás.

Ezen a téren is nő a felhő jelentősége

Ezt a számot tornászták fel mostanra 50 százalékkal, így a legújabb fejlesztés már 330 TB adat tárolására alkalmas. 6,5 négyzetcentiméteren (ez egy négyzethüvelyknek felel meg) 201 gigabyte rögzítése oldható meg. Eszerint egy szalagos egységen akár 330 millió átlagos könyv tárolható.

Evangelos Eleftheriou szerint itt az ideje, hogy elrugaszkodjunk a hagyományos, szalagos tárolási felhasználástól. Az IBM szakembere szerint sokak fejében még mindig videoarchívumok, backup állományok, katasztrófahelyreállítási adatok és információmegtartási kötelezettségből származó file-ok on-premise, azaz helyszínen történő tárolására használatos a technológia, pedig ez már közel sincs így. Egyre nő a média cloudos alkalmazásokban betöltött szerepe, állítja Eleftheriou.

Az IBM által használt szalag előállítása természetesen kicsit többe kerül a jelenleg széles körben alkalmazott, kereskedelmi forgalomban bárki számára elérhető megoldásokhoz képest. Ugyanakkor az egy terabájtra vonatkozó adattárolás költségét tekintve már bőven versenyképes a kékek terméke a cloudban való hidegtárolásra.

A rekordkapacitású szalag (forrás: IBM)

Szalagos megoldások porlasztótechnikával

Napjaink azonnali igényeket támasztó világában hogyan lehet még helye a hidegtárolásnak, azaz annak az eljárásnak, amikor az adat nem rögtön, az igény felmerülését követő néhány mikro/nanoszekundumot követően válik előhívhatóvá, hanem akár percekig, esetleg még tovább is eltart a hozzáférés létrejöttének biztosítása? Nos, például az egyre bővülő M2M-világban, azaz a gép-gép közötti kommunikációban sokkal gyorsabban nő az előállított adat mennyisége (a hálózat méretéhez képest), mint az "emberi internet" esetében. Ezeknek az adatoknak a zömére azonban az idő múlása során semmi szükség nincs, így teljesen felesleges őket gyors elérésű, egységnyi adattároló felületre vetített költség tekintetében nagyon drága storage-eken pihentetni. Sokkal költséghatékonyabb a szalagos megoldás.

Ennek tudatában fejleszti még mindig szalagos egységeit a Sonyval együttműködve az IBM. Közös munkájuk annyira régi gyökerekkel rendelkezik, hogy első termékük még csupán 2 MB-os kapacitást kínált négyzethüvelykenként.

A Sonyn kívül más japán cégekkel is kapcsolatban áll a Kék Óriás. Amint arról mi is írtunk, a FujiFilm és az IBM zürichi központja egy olyan szalagos tároló prototípusát készítette el, amelyben egy 10×10×2 cm-es kazetta speciális, bárium és ferrit ötvözetéből készült szalagján öt éve még csupán 35 terabájt adatot tudtak rögzíteni. Az akkori ígéretek szerint nagyjából mostanra egy mikrokazetta is képes akár 100 TB tárolására. Remények szerint egy kazettán megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett akár 30 évig is tárolhatók az adatok.
 

A mostanában használt technológia élvonalába tartozó megoldások porlasztó eljárást használnak. Ennek keretei között apró fémrészecskéket permeteznek a szalagra, amivel végső soron növelhető az egységnyi felületre jutó adatsűrűség. Az eljárás egyébként nem sokban különbözik attól, amit az adatközpontokban alkalmazott héliumtömítésű háttértárak lemezeinek kapacitásnövelésére használnak.