Bíztató eredményeket hozott az első, teljesen működő végponti teszt az újgenerációs mobilszabványon.
Hirdetés
 

Impozáns letöltési eredményeket eredményezetett az a teszt, amit az EE mobilszolgáltató a Huawei közreműködésével együtt hozott tető alá, az (alakulóban levő) 5G távközlési standard használatával. A vezetékek nélkül elért 2,8 Gbps tizedéért is sokan a fél karjukat odaadnák.

Korai öröm

Nagy előrelépésként értékelte a két vállalat a következő generációs mobilkapcsolatok irányába a tesztet. Ehhez szükség volt a Huawei közreműködésére is; az EE virtualizált 5G hálózati magját kötötték egy 64x64 Massive MIMO aktív antennás egységhez, amin 5G New Radio technikát használva sikerült megközelíteni a 3 Gbps letöltési sebességet. Az EE közlése értelmében a virtualizációs módszerek alkalmazása nélkülözhetetlen a fejlődéshez, mivel ezzel nem csak a költségeket lehet alacsony szinten tartani, de a hatékonyság is növelhető, illetve olyan új szolgáltatások hozhatók létre, melyekre korábban a magas belépési küszöb miatt gondolni sem lehetett.

A Londonban a héten tartott Huawei Mobile Broadband Forum keretei között elhangzottak szerint a Huawei prototípus alapsávi egységét a távközlési vállalat 5G-s maghálózatára kötötték, a teszteket pedig a 3,5 GHz-es tesztspektrumban végezték el. Ennek eredményeként a nagysebességű kommunikáció az éles körülményeknek megfelelő közegben, a levegőn keresztül mehetett végbe.

Mielőtt azonban túl korán elkezdenénk örülni, nem árt tudni, hogy a 3GPP (3rd Generation Partnership Project) jelenleg még mindig dolgozik az első hivatalos, globális leíráson, ami azt körvonalazza, hogyan is kell az 5G rendszereket kiépíteni. Az EE tesztje a szervezet tizenötödik, a jövő hónapban véglegesülő kiadásán alapult.

Ebből következően könnyű belátni, hogy még nincsen karnyújtásnyira az 5G elterjedése. Jelenlegi állapotban inkább új technológiák és követelmények hivatkozási gyűjteményének tekinthető az 5G, mintsem olyan konkrét szabványnak, mint amilyen a 4G.

Az EE-Huawei teszt helyszíne

Egységről még szó sincsen

A fentiek miatt alakulhatott ki az a felemás helyzet, hogy a világ különböző régióiban egészen eltérő eredmények elérését kötik az 5G alkalmazásához. Például a Samsung és a korábban Korea Telecom néven ismert KT mobilszolgáltató Dél-Koreában együttes erővel dolgozik egy 5G mobiltelefon-hálózaton, amin akár 2,3 Gbps-os adatátviteli tempó is elérhető. Eközben viszont az amerikai AT&T által tervezett 5G-s technológiai start mindössze 400 Mbps-ot nyújt kezdetben, azzal a vérszegény ígérettel, hogy elméletileg akár a gigabites tempó elérése sem kizárt.

És ez még csak az egymástól egy nagyságrenddel eltérő sebesség-különbségek káosza. De ezen túlmenően sem áll össze a kohézió az 5G tekintetében. Például napjainkban erősen függ az adott régiótól, országtól, hogy milyen frekvenciaspektrumban sugározzák a jelet. Éppen ezért jelenleg az egyik legfontosabb feladat ennek egységesítése, vagy legalábbis az álláspontok egymáshoz közelítése. A mobilszolgáltatók, a piaci és állami szabályozószervek és a telefongyártók együttes elhatározása szükséges ennek az akadálynak a legyőzésére.

A brit Ofcom például azt javasolta nemrég, hogy több különböző sávot is emeljenek be a támogatott frekvenciák közé. Elképzelése szerint a 700 MHz, a 3,4-3,8 GHz és a 26 GHz adoptálásával kellően nagy rugalmasságot biztosítanának a jelenleg fennálló távközlési szolgáltatói diverzitás lefedésére.

Ráadásul, amint arról írtunk, az 5G nem infrastruktúra-fókuszú, hanem sokkal inkább szolgáltatásközpontú gondolkodást kíván. Kétségtelen, hogy az 5G jelentős hálózatsűrűséget hoz magával, de az, hogy az egyes területeken ténylegesen mennyi kis hatósugarú cellára lesz szükség, jelentősen eltéréseket mutat majd. Londonban például van olyan operátor, amely szerint legalább félmillió kell, mások szerint meg elegendő lesz 40-50 ezer is.

A nagy bizonytalanság elősegíti majd a hálózatmegosztás iránti igény növekedését, de akár az is elképzelhető, hogy kialakul egy olyan modell, amelyben nagykereskedelmi szereplők üzemeltetnék a hálózatot, és tőlük bérelhetnék a kiskereskedelmi szolgáltatók a szükséges kapacitásokat. Ez felszabadítaná az addigi infrastruktúrával is foglalkozó operátorokat, hogy intenzívebben koncentráljanak az egyéb, például a tartalomszolgáltatásokra. Persze ott sem lenne könnyű dolguk, hiszen ott a már komoly piacismerettel és -részesedéssel bíró OTT (over-the-top) szolgáltatókkal kell megmérkőzniük.

Mobilitás

Már nem a CIO-é a legjobban fizető IT-vezetői állás

Legalábbis Amerikában. A stratégiaalkotás és az IT-büdzsé menedzselése továbbra is az ő feladatuk, de eljött a specializálódás kora.
 
Hirdetés

Üzleti sikerek az unalom ellen

A budapesti gasztroforradalom két jellegzetes vállalkozását, a Budapest Bakeringet és a Budapest Makeryt egy képzőművész alapította, ám a sikerhez nagy szükség volt a digitális technológia teremtette lehetőségekre is.

Ehhez is a felhőszolgáltatások adják a nagy lökést, teret adva a kísérletezéshez.
A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.